Az egyetemi munkatársak interkulturális készségeinek fejlesztése
Módszertani segédlet
Készítette Dr. Malota Erzsébet, Corvinus Egyetem
A tréning célja
A különféle nemzeti kultúrák közötti eltérések és hasonlóságok felismerése és tudatosítása. A kulturális sajátosságok megjelenésének és érvényesülésének következményei az interakciók során, a kommunikáció interkulturális vetületeinek megismerése. A résztvevők értelmezni tudják a felmerülő problémákat és kihívásokat melyek munkájuk során a kulturális különbségekből következnek. Készség- és képességfejlesztés a külföldi hallgatók magyarországi integrációjának elősegítéséhez, az interkulturális érzékenység, nyitottság és tolerancia fejlesztése.
Javasolt oktatási módszerek
- Fontos, hogy a tréning során az ún. saját élmény módszert használjuk, ugyanis a pszichológiai vonatkozások megtapasztalása saját élményen keresztül sokkal hatékonyabb, mint megbeszélések vagy előadások alapján. A résztvevők saját magukon tapasztalják meg pl. a sztereotipizálás vagy a kulturális sokk „elszenvedését”, majd ezután beszéljük meg a tanulságokat.
- Jó módszer a páros és kiscsoportos feladatok megoldása, majd közös megbeszélése.
- A külföldi hallgatókkal dolgozó munkatársak számára lényeges a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók – kutatások során megismert – tapasztalatainak elemzése, értékelése.
- A szimulációs játékok, szituációs feladatok, szerepjátékok, projektív technikák, video-elemzések élvezetessé és hatékonnyá teszik a tréninget.
Javasolt feldolgozandó témák
- a kultúra fogalma, jellemzői, elemei,
- példák az egyes kultúra elemekre,
- a kulturális különbségek eltéréseit mérő modellek, kulturális különbségeket elemző feladattípusok,
- a kultúrák közötti párbeszéd megvalósulása,
- sztereotípiák, a sztereotipizálás magyarázatai,
- az egyes nemzetekről kialakult sztereotípiák, ezek értelmezése,
- az előítéletes attitűd és az etnocentrizmus természete, megváltoztathatósága,
- az etnocentrizmus pszichológiai alapjai és magyarázatai,
- a kulturális sokk fogalma, kiváltó okai, szintjei, lehetséges forrásai és tünetei, mértéke,
- a kulturális adaptáció fázisai, megküzdési és akkulturációs stratégiák,
- a nálunk tanuló külföldi hallgatók véleménye Magyarországról, a magyarokról és a magyarországi oktatásról,
- külföldi hallgatók pozitív és negatív tapasztalatai,
- külföldi hallgatók integrációja a magyar kultúrába,
- verbális és nonverbális kommunikációs sajátosságok, példák, értelmezések.
Javasolt szakirodalom
Malota, E. – Mitev, A. (2013): Kultúrák találkozása. Budapest: Alinea Kiadó
Hidasi, J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar
Falkné, Bánó, K. (2008): Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Perfekt Kiadó
Malota, E. (2011): Országimázs diákmódra, avagy mennyire vonzó hazánk a nemzetközi diákság számára? In: Malota, E., Kelemen, K. (szerk), Nemzetközi marketing a hazai gyakorlatban. Harlow, Essex: Pearson Publishing
Malota, E. (2014): A hazánkban tanuló külföldi cserehallgatók véleménye Magyarországról és magyarországi tanulmányaikról. Budapest, Tempus Közalapítvány
Berács, J. – Malota, E. (2011): Megéri hozzánk jönni tanulni? A hazánkban tanuló külföldi diákok véleménye a felsőoktatásról és a velük szembeni attitűdökről. Educatio, Külföldiek
További javaslatok
- Kiscsoportos (10-15 fő) oktatásban a tréning hatékonyabb.
- A megfelelő helyszín nagyon lényeges (nagy tér a szimulációs játékokhoz, körbeülhető asztalok).
- A tréner interkulturális tapasztalata és érzékenysége fontos az érzékenyebb szituációk, témák kezeléséhez.
- Érdemes legalább 2-3 naposra tervezni a tréninget ahhoz, hogy minden témát részletesen fel tudjunk dolgozni.
Utolsó módosítás: 2018.09.03.
