Globális szintű, komplex problémákra egy ifjúsági csere keretében is lehet megoldásokat keresni és adni. Ezt bizonyítja a Vidéken Jó! Alapítvány Less Food Loss című nívódíjas projektje, amely az élelmiszerpazarlás kihívásaira keresett választ. Kovács Orsolya nemzetközi projektkoordinátorral és Bozsits József elnökkel beszélgettünk.
Erasmus+ Nívódíj
Az Erasmus+ kiváló keret arra, hogy a céljainkat megvalósítsuk
Globális problémák az ifjúsági csere „nyelvén”
Bozsits József: Az élelmiszerpazarlás globális, európai, illetve nemzeti szinten is meglévő probléma, főleg, ha a világ nyugatias felét nézzük. Mi a munkásságunk, a földrajzi helyzetünk – vidéken, az Ormánságban vagyunk – révén olyan válaszokat tudunk erre adni, amelyek több generáció óta megvannak. Ilyen a közép-európai parasztság élelmiszerhez való hozzáállása, azzal való foglalkozása, akár a tartósítás vagy a beosztás révén. Ez a tudás ma is létezik. A Less Food Loss résztvevőinek megmutattuk, hogy az élelmiszer nem az áruházak polcán terem, hanem egy összetett folyamat eredménye. Láthatták a kertészkedés és az állattartás mikéntjeit, sőt, ők is belekóstolhattak az élelmiszer-előállításba, például a kenyérsütésbe, a tésztakészítésbe, a lekvárbefőzésbe, amelyek most amúgy is a reneszánszukat élik.
Kovács Orsolya: Az is cél volt, hogy hasznos tudást kapjanak, és az is, hogy jobban értékeljék az élelmiszert. Azt gondoltuk, hogyha ezeket saját maguk készítik el, akkor jobban meg is becsülik, mert ha már fél napot küzdöttek azért, hogy elkészüljön az a száraztészta, nem dobják ki. Az ifjúsági csere során volt, hogy gyakorlati tevékenységeket próbálhattak ki a fiatalok, és volt, amikor elméleti szinten ment a diskurzus. Tartottunk például egy beszélgetést, ahol a résztvevők javaslatokat tettek, és beszéltek arról, hogyan lehetne a pazarlást csökkenteni. 30 napos kihívást is készítettek ezzel kapcsolatban, és azt kutatták, milyen adatok érhetőek el a témáról. Emellett megismerhettek jó gyakorlatokat, ilyen volt például az Élelmiszerbank Egyesület programja, amit a helyi hipermarketben is csinálnak: a közeli lejáratú élelmiszereket vagy az aznapi pékárut, a sérült zöldség-gyümölcsöt osztják szét. Amellett, hogy megismerték a programot, a résztvevők ki is próbálhatták a leválogatást, a településen pedig a kiosztását nézhették meg.
Bozsits József: Az állattartást is megismerhették: a közelben van egy részben génmegőrzés miatt működő telep, ahol szürkemarhákat és bivalyokat tartanak; illetve működik egy sertéstelep, ahol a húsuk miatt tartják őket; egy másik faluban pedig van egy feldolgozó. A sertéstelepen némelyeknek sokkoló volt azzal szembesülni, hogy az állatok gyakorlatilag arra várnak, hogy hússá váljanak. Itt azt látták, hogy miből lesz a szalámi vagy a konzerv; nemcsak egy terméket, hanem a mögötte lévő folyamatot vagy annak egy részét is. Nemformális nevelési módszerekkel komoly tájékoztatást kaptak az élelmiszer útjáról, a komposztálás révén pedig a körforgásáról. Ezen útvonal egyes pontjait mutattuk be azokat, ahol pazarlás léphet fel, és azt, hogyan lehet ezt megelőzni.
A projekt eredményei szervezeti és egyéni szinten
Kovács Orsolya: Szervezetként a leginkább kézzelfogható eredmény az, hogy a helyi hipermarkettel való együttműködésünk folytatódik. Ehhez az is kellett, hogy ott egy olyan áruházvezető legyen, aki erre nyitott, és közösségi ember.
Bozsits József: Végre kialakult egy törzsgárda, akikről tudjuk, hogy megbízhatók, jó munkát végeznek. Egyébként egyéni szinten is tanulási folyamat ez. Itt nemcsak a végeredmény fontos, hanem a közben szerzett élmények, a tudás, az együttlét is. Nekem is meg kellett értenem, elfogadnom, hogy nem egy tárgy az eredmény: a kalács megéghet, és nem lesz gond, mert a résztvevő azért megtanul kalácsot sütni.
|
A projekt értékei: A Less Food Loss témája az élelmiszerpazarlás megelőzése és az élelmiszer értékelésére való nevelés. Az ifjúsági csere céljai kiválóan illeszkednek az Erasmus+ ifjúsági szektor prioritásaihoz, valamint erős relevanciával bírnak egyes EU-s szakpolitikák (a termelőtől a fogyasztóig stratégia vagy a körkörös gazdaság népszerűsítése) szempontjából is. A projekt során bebizonyosodott, hogy nemformális módszerekkel európai szintű szakpolitikákon alapuló témákat is közel lehet hozni a fiatalokhoz. Emellett helyi változások, hatások is születtek: a csere helyszínét adó falu lakói is értékelték a projektet, nekik is élményeket adott a fiatalok jelenléte, a Vidéken Jó! Alapítvány pedig hosszú távú együttműködésbe kezdett a helyi hipermarkettel. |
Szervezet: Vidéken Jó! Alapítvány, SzaporcaKomplex, minőségi projekt megvalósítása a cél
Kovács Orsolya: Ahhoz, hogy a Vidéken Jó! Alapítvány első ifjúsági cseréje rögtön terjesztésre érdemes, a második pedig nívódíjas lett, hozzájárult az, hogy már az alapítvány előtt, egy másik szervezetnél is szereztünk tapasztalatokat az Erasmus+ programban. Én 2010 óta vagyok aktív az ifjúsági területen, Józsi pedig 2017 óta. A tapasztalatok mellett az is fontos, hogy az alapítvány céljai és a mi értékrendünk megegyezik, emiatt hiteles a projekt. Olyan partnereket választunk, akikkel hasonló célok mentén, hasonló programokat valósítunk meg.
Bozsits József: Én eredetileg ötvös vagyok, ékszertervező, de marketinggel is foglalkoztam. Emiatt elég komplexen gondolkodom a projektekről, és fontosnak tartom, hogy egy-egy globális problémára adjunk választ a helyi lehetőségek tükrében, és hogy a projekt kerek egész legyen.
Kovács Orsolya: Szerintem azért is jött létre a Vidéken Jó! Alapítvány, mert ragaszkodunk ahhoz a minőséghez, amit alapvetőnek gondolunk.
Lelkesen a jövő felé
Bozsits József: Az alapítvány elsődleges célja a tudásátadás. A helyiek nagyon sok ősi tudást birtokolnak, ennek helye van az európai kultúrában. Motiváló, hogy mások, akár a döntéshozók felé is eljuttathatunk olyan dolgokat, amik hasznosíthatók ezekben a nehéz időkben. Voltak olyan pályázataink is, amelyek nem nyertek támogatást, viszont ez nem szegte kedvünket, mert nem az a lényeg. Hanem az, hogy az Erasmus+ program kiváló keret – akár szellemi, akár anyagi szempontból – arra, hogy a célkitűzéseinket megvalósítsuk. Ezen a vonalon szeretnénk tovább haladni a következő programszakaszban is.
Az interjút készítette: Hargitai Ágnes
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda
Utolsó módosítás: 2021.09.16.
