Mátrai Nóra az ELTE anglisztika szakos hallgatójaként döntött úgy, hogy kitárja a zárt kapukat, és belép egy számára ismeretlen, kalandos világba.
Milyen érzésekkel hagytad magad mögött Magyarországot?
Ugyan ez volt az első komolyabb külföldi utam, de jól viseltem. Nyitottnak és bevállalósnak tartom magam, így bátran néztem szembe a kihívásokkal. Már évek óta terveztem, hogy megpályázom ezt az ösztöndíjat, sok élménybeszámolót hallottam, úgy érzem, hogy lelkileg felkészülten indultam útnak. Izgatott voltam, ugyanakkor pozitívan tekintettem előre.
Hasznosítottál-e valamit a Helsinkiben szerzett tudásból?
Anglisztika szakosként brit anyanyelvű, rendkívül képzett tanárok oktattak. Óriási pluszt adott, hogy a specializációként felvett brit kultúrát egy brit professzor szemüvegén keresztül láthattam. Sokat fejlődött a nyelvtudásom, de a leghasznosabb az volt, hogy a kint töltött 4 hónap alatt teljesen más aspektusból szemlélhettem a brit kultúrát, kitágult a világképem.
Mesélj egy kicsit a közösségi életről!
Itthon ugyan nem voltam aktív tagja az egyetemi életnek, de kint olyan jó kis csapat verődött össze, hogy teljesen magukkal ragadtak. Főként a lakótársaimmal ápoltam jó viszonyt, egy tajvani és egy cseh lánnyal. Az egyetemi diákszövetség közös bulikat, kedvezményes utazásokat szervezett nekünk, amiket nagyon élveztem. Természetesen magyarokkal is találkoztam, de az erasmusosok nagy része francia és német diák volt.
Mit adott Neked az Erasmus emberileg?
Legfőképp annak örülök, hogy megismerhettem egy teljesen más ország működését, kultúráját. Testileg-lelkileg megerősödtem, fejlődött az önbizalmam, önállóbbá váltam. Az Erasmus egyszerre tett nyitottabbá, szakmailag elhivatottá, céltudatossá.
Az interjút Szabó Diána készítette, aki az Erasmus riporteri felhívásunkra jelentkezett. Köszönjük!
Utolsó módosítás: 2016.01.04.
