Az Erasmus amellett, hogy előrelendítette a tanulmányaimat, a karrieremet, bővítette a kapcsolati tőkémet, fejlesztette a nyelvtudásomat és megtanultam főzni, az utazás lehetőségét is megadta számomra. Ex-Erasmus hallgatóként azonban már látom, hogy mi mindent csinálhattam volna jobban, precízebben és megfontoltabban annak érdekében, hogy olcsóbban, gyorsabban és zökkenő mentesebben körbeutazzam Olaszországot.
ELŐKÉSZÜLETEK
Már jóval a kiutazás előtt tudunk készülni az Erasmus időszakra tervezett utazásokra, mégpedig három különböző módon:
- spórolással,
- felkészüléssel az adott országból,
- valamint korábbi Erasmusos hallgatók véleményének tanulmányozásával.
Személy szerint, amint megtudtam, hogy elnyertem az ösztöndíjat, elkezdtem mindenen spórolni, hogy minél több helyre el tudjak majd utazni. Igaz, hogy aki elnyeri az Erasmus ösztöndíjat, anyagi támogatást is kap, de az az összeg nem elég ahhoz, hogy az utazást is finanszírozza.
Én mindenképpen Olaszországba akartam menni, mivel imádom az olasz kultúrát, ráadásul a legkülönfélébb helyekre utazhatunk az országon belül: turistáskodhatunk szebbnél szebb városokban, lazulhatunk a tengerpartokon, és túrázhatunk a Dolomitokban, vagy egyéb túrahelyeken. Időben kiválasztottam a helyeket, ahová mindenképpen el akartam menni – például Cinque Terre, Firenze, Róma, Capri stb. – így ezekkel a kezdetektől fogva számoltam.
Megkerestem olyan hallgatókat az egyetememről, akik korábban részt vettek az Erasmus programban, valamint olyanokat is felkerestem, akik akkor éppen kint voltak Olaszországban. Így több irányból szereztem fontos információkat – főleg a honnan hova, mivel, kivel, hogyan kérdésekre kaptam válaszokat.
Miután megérkeztünk a szállásunkra, kipakoltunk, megismerkedtünk új emberekkel, jártunk 1-2 napot az egyetemre, legtöbbünknek már az első hétvégén kedve támad egy kis utazgatásra.
KIKKEL MENJÜNK UTAZNI?
Valószínűleg minden egyetemen megtalálható az ESN, azaz az Erasmus Student Network, akik az Erasmusos diákok programjait szervezik meg. Ebbe természetesen utazások is tartoznak, aminek megvannak az előnyei és a hátrányai egyaránt. Legnagyobb előnye, hogy más Erasmusos hallgatókkal együtt utazhatunk, így rengeteg új ismerősre, barátra tehetünk szert. Továbbá az utazások jól szervezettek – nagyobb városokban nemcsak városnézés, hanem esti bulik is vannak. Hátránya viszont, hogy általában sokkal drágábbak, mintha magunk szerveznénk meg az utazást, miközben nem is biztos, hogy minden programra szívesen megyünk.
Így adódik egy másik alternatíva: egyedül vagy barátokkal.
Ennek előnye természetesen az, hogy olcsóbban meg tudjuk oldani az utazást – nem 3 csillagos szállodákban alszunk, hanem egyszerű hostelekben, vagy akár couchsutfingelhetünk is. Hátránya talán az, hogy egy-egy látványosságot kihagyhatunk az utazás alatt – azonban ha alaposan felkészülünk, akkor ez nem eshet meg velünk. Én mindenesetre a saját tervezésű utazást preferáltam.
MIVEL UTAZZUNK?
Ez kérdés főleg akkor vetődik fel, ha magunknak szervezzük az utazást. Olaszországban nagyon jó a vasúthálózat, legtöbbször azt használtam. Volt, hogy 1-2 hónappal korábban lefoglaltam a jegyeket és így 70-80%-kal olcsóbban tudtam utazni. Azonban ha még több pénzt akarunk a zsebünkben hagyni, választhatjuk a BlaBlaCar-t (www.blablacar.hu), ahol olyan emberek hirdetnek meg szabad helyeket a saját autójukban, akik egyébként is ingáznak egyik városból a másikba. Ez a lehetőség legtöbb esetben sokkal olcsóbb, mint a vasút vagy a busz. További lehetőség a Megabus (uk.megabus.com), ami egyre több országban megtalálható, és potom pénzekért tehetünk meg hatalmas távolságokat – igaz, hogy akár 9-10 órásak is lehetnek ezek az utazások.
HOL SZÁLLJUNK MEG?
Ha elég pénzünk van, akkor ne spóroljunk a szálláson, mivel egy fárasztó túra vagy városnézés után a pihenés a legfontosabb, valamint, hogy egy tiszta fürdőszobában le tudjuk mosni magunkról az aznap felszedett port. Viszont ha olcsón akarunk kijönni a pénzünkből, akkor a következő alternatívák állnak rendelkezésünkre:
Couchsurfing (www.couchsurfing.com)
Az oldalon olyan emberek hirdetik meg lakásuk egy-egy szobáját vagy csupán matracát, akik nem várnak el semmilyen fizetséget ennek fejében. Van, aki tényleg csak ágyat és fürdési lehetőséget ad, de a legtöbb tulajdonos jókedvű, segítőkész ember, szükség esetén bemutatja a várost és főz is. Azonban legyünk figyelmesek, olyan embereket keressünk meg az oldalon, akik sok pozitív visszajelzést kaptak. Én két barátommal egy három gyermekes anyukánál töltöttem el két estét, ahol külön szobánk volt és főzött is nekünk – a vacsorát egy Tokaji Aszúval koronázta meg!
Airbnb (www.airbnb.com)
Az Airbnb-n szintén tulajdonosok hirdetik meg lakásuk egy-egy szobáját, vagy akár az egész lakást, azonban itt már fizetnünk is kell a szállásért. Gyakran hostelek is hirdetnek szobákat az oldalon, így akár pár ezer forintért is találhatunk megfelelő és komfortos szállásokat, de 160 ezer forintos hirdetést is láttam már. Én Sant’Agnelloban voltam Airbnb szálláson 5 német és 2 magyar barátommal. Három szobás lakást vettünk ki, hatalmas kerttel, felszerelt konyhával, WIFI-vel, és fejenként 10 eurót kellett fizetnünk érte – ebben az esetben sem panaszkodhattam.
Hostelek
A legtöbb esetben hostelekben aludtam az utazásaim alatt, mert nem volt lehetőségem couchsurfingelni, és az Airbnb-n sem találtam szállást a megfelelő árban vagy távolságban. Azonban a hostelekkel kapcsolatban volt a legtöbb kellemetlen élményem, így utólag inkább egy kicsivel több pénzt áldoznék a szállásra. A pisai hostel tulajdonosából csak úgy áradt az olcsó bor illata, és addig nem is engedett be a szobánkba, amíg egy összegben nem fizettünk. Amint a kezébe nyomtuk a pénzt, el is tűnt, és a következő két napban nem láttuk, és ez nem volt véletlen: a fürdőszoba kiábrándító volt, nem volt meleg víz, a szobák piszkosak és büdösek voltak, az ágyak kényelmetlenek, valamint semmilyen safe room nem volt, annak ellenére, hogy bárki bejöhetett nemcsak a szobánkba, de még a lakásba is. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy alaposan járjon utána, hogy milyen hostelben akar eltölteni egy-két éjszakát.
MIÉRT UTAZZUNK?
Körülbelül 5-10 percet gondolkodtam ezen a kérdésen, mert amennyire evidens rá a válasz, éppen annyira nehéz megfogalmazni. Talán, ha azt írom, hogy az utazásaim alatt körbecsónakáztam Capri szigetét, a Szent Péter Bazilikában láthattam a Piétát, voltam a Colosseumban, Nápolyban a világ első pizzériájában ettem, Veronában megfogtam Júlia szerencsét hozó aranykeblét, felmásztam a Vezúvra, úszhattam a Garda-tóban, megcsodálhattam a milánói dómot, láttam Botticelli Vénusz születése című festményét az Uffiziben, boroztam a Pisai ferdetorony árnyékában és Velencében kávéztam, akkor érthető. Olyan emlékeket szereztem, amelyekre egész életemben szívesen fogok visszaemlékezni. Az utazás alatt nem csak az országo(ka)t ismerjük meg jobban, hanem saját magunkat is. Annyi új helyzetben kell helyt állnunk, hogy azok akarva-akaratlanul is hozzájárulnak személyiségünk fejlődéséhez.
Végezetül el kell, hogy mondjam:
aki belekóstol az Erasmusba és az utazásba, az a hátralévő életében nem tud majd leállni vele.
Folyamatosan azon fogja törni a fejét, hogy melyik Erasmusos barátjához utazzon el egy-két hétre, és egyre nagyobb távolságokra merészkedik majd. Sajnos be kell fejeznem a cikket, mert utazom Krakkóba.
A történet szerzője: Kiss András
András olaszországi Erasmus ösztöndíja alatt blogot írt, amelyet itt olvashattok: http://ricoinpadova.blogspot.hu/
Utolsó módosítás: 2015.11.20.
