Kutatási tanulmány a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéről
A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének néhány tényezője a globális és regionális mobilitás tükrében
Kutatási tanulmány
A 21. század a tudás és az információ százada, amikor a logisztikai, közlekedési rendszerek fejlettsége rendkívül vonzóvá és megvalósíthatóvá teszi a munkaerő és a diákok szabad áramlását. Ez utóbbi egyrészt nagy kockázat a befelé forduló felsőoktatási rendszerrel rendelkező országok számára, másrészt óriási lehetőség a világra nyitott, a globális versenyben is helytállni képes oktatási intézményeknek, illetve azok klasztereinek.
A fejlődő országok gazdasági átmenetével foglalkozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által készített tanulmányok egyértelműen az exportfejlesztést (2010) és a határokon átívelő integrációt (2012) fogalmazták meg, mint az átmeneti országok stratégiai kitörési pontjait a válságból, amelyek a felzárkózást biztosító gazdasági növekedés elindítói lehetnek. Az oktatás és kiemelten a felsőoktatás önmagában véve is alanya lehet egy exportfejlesztési stratégiának, de ez a stratégia a világra nyitott, kiművelt emberfők termelésével az egész gazdaság felzárkózásának egyetlen záloga, miként ezt a feltörekvő ázsiai országok vagy a fejlett skandináv államok példája bizonyítja.
A nemzetközi hallgatói áramlás sokoldalú bemutatásával amellett érvel a tanulmány, hogy a demográfiai csökkenés, a finanszírozási nehézségek és a külföldi egyetemek vonzereje miatt a 2012/13-as tanévben még 310 000 fős magyar egyetemi hallgatói létszám 2020-ra 270 000 főre fog csökkenni, akik közül szerencsés esetben 10 000, kevésbé szerencsés esetben 5 000 magyar hallgató folyamatosan külföldön lesz részképzésen. A 2012/13-as tanévben a felsőoktatásba beiratkozott 330 000 hallgatóból kb. 21 000 külföldi hallgató tanul diplomáért, míg egyidejűleg kb. 2000 külföldi diák tanul részképzésen Magyarországon. Erőteljes kormányzati és intézményi stratégiai váltás következtében 2020-ban 60 000 külföldi hallgató biztosítaná, hogy a magyar felsőoktatás, mint iparág megőrizze azt a szerepét, amelyet mindezidáig betöltött. Becslésünk szerint a javasolt létszámnövekedés 4 000 új munkahelyet teremtene a felsőoktatásban (illetve tartana meg), és legalább 4 000 új munkahelyet teremtene a kiszolgáló szektorban, az egyetemi városok munkaerőhelyzetében nem elhanyagolható nagyságrendet jelentve.
Az eddigi trend folytatása a 2011/12-es tanév 20 000 körüli diplomát szerezni kívánó külföldi hallgatói létszámának 30 000 főre történő emelkedését sejteti a vizsgált időszakban. Az EU célkitűzése, miszerint a végzett hallgatók 20 %-a rendelkezzen legalább egy félévnyi külföldön töltött tanulmányi idővel, a kölcsönösség alapján azt követelné meg, hogy 2020-ban legalább 10 000 külföldi cserehallgató tanuljon Magyarországon egy időpontban.
A diák mobilitás nemzetközi trendjei azt mutatják, hogy a külföldi hallgatók száma 2010-ben elérte a 4 milliót, 10 év alatt megduplázódott (IIE becslés). A vezető fogadó ország továbbra is az USA, és az angolszász országok járnak az élen a külföldi hallgatók arányában. Ausztrália, Egyesült Királyság, Új-Zéland kormányai stratégiai ágazatnak tekintik a felsőoktatást és az abból származó jövedelmet. Említésre méltó, hogy Kína is bekerült a fogadó országok élmezőnyébe. A küldő országok között Kína és az ázsiai országok állnak az élen, különösen az új belépő hallgatók esetében. A magyar lehetőségek szempontjából is fontos trend Szaúd-Arábia, Vietnám és Törökország bekerülése a vezető 10 ország közé.
Ami a magyarországi trendeket illeti, a bejövő hallgatók 42%-a még mindig a szomszédos országokból érkezik, de növekszik, és már egyötödöt tesz ki Ázsia aránya. Afrika csak 3,6%-os részesedésében Nigéria szerepe meghatározó. A fizetős hallgatók döntő része az orvosi képzést választja, ahol a nyugat-európai (elsősorban német) hallgatók dominálnak, de sokan érkeznek Iránból és Izraelből is. Legnagyobb lemaradást a hatalmas kínai piac kiaknázatlansága jelenti, illetve a dinamikus vietnámi piacon lehetne megtöbbszörözni a részesedésünket, ha átfogó stratégia készülne.
A Campus Hungary program 2012-es meghirdetése, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és az 5 milliárd forintos mobilitási, fejlesztési költségvetés (uniós forrásból) való biztosítása áttörést ígér a nemzetközivé válás terén. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények 2012-ben elkészített intézményfejlesztési terveinek (IFT) áttanulmányozása alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy ezekben a dokumentumokban nem jelenik meg hatásosan, operatívan a külföldi terjeszkedés, az ebből származó bevétel, illetve ennek minőségfejlesztő hatása. Még azok az intézmények is, amelyek élen járnak a külföldi fizetős hallgatók fogadásában (Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem), egyetlen adatot sem közölnek arról, hogy mennyi bevétel származik exportból, illetve hogy ezt milyen régióból és milyen mértékben kívánják növelni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapja (Tények és mutatószámok) tartalmaz egyedül adatot erre vonatkozóan, ahol 602 millióról 454 millió forintra csökkent 4 év alatt, 2011-re az idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele. Ezt a negatív trendet a brazil kormányprogram keretében érkező hallgatók tudják megfordítani.
Ahhoz, hogy a korábban jelzett stratégiai áttörés megvalósuljon, mind kormányzati, mind intézményi szinten összehangolt piaci, marketing akciókra van szükség. Más ágazatokhoz (pl. turizmus, agrárgazdaság, stb.) hasonlóan marketingstratégiát kell kidolgozni, amely megjelöli a növekedési potenciált hordozó országokat (lásd Kína, Vietnám, Szaúd-Arábia, Nigéria, Törökország, FÁK országok, stb.) és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A nemzetközi diákvásárokon való részvétel, a külügyi és kulturális szervezetek bekapcsolása, a Bevándorlási Hivatal megfelelő tájékoztatása, egy hatékony ügynöki rendszer működtetése, a közösségi marketing eszközök bevetése (lásd pl. a DAAD gyakorlatát), megfelelő tájékoztató anyagok készítése, stb. csak akkor lehet hatékony, ha az intézmények küldetésükből fakadónak tekintik a nemzetközi piacra jutást is.
Olvasson tovább!
A teljes tanulmány letölthető:
A felsőoktatási mobilitást akadályozó és ösztönző tényezők Magyarországon, 1. kötet (2014) - 5-52. oldal
|
Készítette: Adatgyűjtésben közreműködött: Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja A kutatás a TÁMOP-4.2.4.B/1-11/1-2012-0001 projekt keretében valósult meg. „Összegző tanulmány és piackutatás a magyar felsőoktatás versenyképességéről, pozíciójáról a felsőoktatási mezőnyben” 2013. március, BCE-NFKK, Budapest című, a Tempus Közalapítvány megbízásából készült tanulmány rövidített, szerkesztett változata. |
Utolsó módosítás: 2017.09.18.
