Szakértői interjúk és dokumentumok elemzése a mobilitást akadályozó intézményi tényezők feltárása érdekében
Mobilitást akadályozó és ösztönző intézményi tényezők
Szakértői interjúk és dokumentumok elemzése
A mobilitást ösztönző és akadályozó intézményi tényezők koncepcionális megközelítése, a kutatás tervezése
A Campus Hungary program keretében a Tempus Közalapítvány által a „Mobilitást ösztönző és akadályozó tényezők Magyarországon” címmel meghirdetett kutatási tendert az ISC Alapítvány nyerte el. A kutatás két nagy feladatcsoportra összpontosított.
Az 1. feladat (TÁMOP 4.2.4.B/1-11/1 projekt) két tanulmányt foglal magában:
a. Helyzetfeltáró tanulmány készítése a meglévő és a szükséges kredit-elismerési egyezményekről, az ECTS és más hasonló kreditrendszerek működéséről, a szükséges fejlesztésekről
b. Tanulmány az idegenrendészeti és mobilitás szervezési ügyek felsőoktatási intézmények számára adódó kapcsolatáról
A 2. feladat (TÁMOP 4.2.4.B/2-11/1 projekt) négy tanulmányt foglal magában. Ezek:
a. Mobilitást akadályozó és ösztönző intézményi tényezők (jelen tanulmány)
b. Hallgatói attitűdök, interkulturális készségeik, felkészültségük a külföldi tanulmányokra (belföldi hallgatók)
c. Külföldi hallgatók közötti igény és véleményfelmérés
d. Felmérés a hallgatók „nemzetköziesítését” célzó kurzusokról
A kutatások megtervezésénél, valamint a konkrét feladatok meghatározásánál kiemelt cél volt, hogy támaszkodjunk a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány által korábban készített kutatásokra. Ez részben az érintett tanulmányok (részletes felsorolásukat lásd a felhasznált irodalom címszó alatt) előzetes olvasását jelentette. Másrészt a Megbízó, a Tempus Közalapítvány munkatársaival való folyamatos konzultációt a vizsgálat tárgyának a meghatározásában, a kutatási kérdőívek, interjú vezérfonalak kidolgozásában.
A 2. feladat elvégzése elsősorban megkérdezésekre, mélyinterjúkra támaszkodik, különböző célcsoportokat választva ki, ugyanazokra a témakörökre vonatkozóan.
A tágan értelmezett mobilitást a nemzetközivé válás fontos indikátoraként fogjuk fel. Az intézményi cserekapcsolatokon túl beleértünk minden tanulmányi, kutatási, oktatási, tapasztalatszerzési célból megvalósuló külföldi utat, migrációt, legyen szó beutazásról vagy kiutazásról. Egy más megközelítésben a nemzetközi kitettség mérése kapcsán (Berács 2012) a mobilitáshoz tapadó emberi erőforrások időigénye, illetve az azt kísérő pénzmozgások, éves nemzetközi költések teljes költségvetéshez viszonyított arányával is lehet jellemezni az intézmény külkapcsolatainak nagyságát. Ebből a szempontból is tanulságos az Erasmus támogatások felosztása különböző részterületekre, mobilitási alanyokra és adminisztrációra. A 2013/14-es tanévben csökkenő, de 10 és fél millió eurót meghaladó keretből tízszer annyi kerül tanulmányi célú hallgatói, mint oktatói mobilitásra. A legnagyobb tételt jelentő hallgatói mobilitáson belül növekvő arányt jelent a szakmai gyakorlati célú kiutazás a tanulmányi célú kiutazással szemben.
Olvasson tovább!
A teljes tanulmány letölthető:
|
Készítette: A kutatás a TÁMOP-4.2.4.B/2-11/1-2012-0001 projekt keretében valósult meg. 2013. augusztus 31. |
Utolsó módosítás: 2017.09.18.
