Hartyányi Mária, a gödöllői iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont igazgatója arról a projektjükről mesélt, amelyben azt kutatták: mi vonzza a diákokat az internetre, és hogyan lehetne ezt a tanulás érdekében hasznosítani.

2010-ben, Pécsett tartottuk a projektünk záró konferenciáját. Ezt egy egyéves, interneten keresztüli közösségi tanulás előzte meg, amelyben 60 pedagógus vett részt, és amit eredetileg kísérleti képzésnek szántunk.

A téma látszólag egyszerű – e-learning az e-learning módszerekről –, a kísérlet lényege azonban nem az volt, hogy a módszertani újdonságokat elektronikus tananyagként felkínáljuk megtanulásra a tanároknak. Az volt a feltevésünk, hogy a digitális nemzedék tanulási igényeire csak úgy lehet felkészülni, ha mi magunk – a tanárok – megpróbáljuk megérteni, hogy mi vonzza a diákokat a hálóra, miért olyan fontos számukra az állandó kapcsolat, miért lógnak folyton a neten, és hogyan lehetne ezt az energiát a tanulás érdekében hasznosítani. Nem hiányoztak az online felületről a „hagyományos” tananyagok, oktató videók, fogalomtárak sem, de nem ezen volt a hangsúly. Folyamatosan kérdeztünk, a netgeneráció tanulási szokásairól több mint 1000 diák bevonásával közös kutatást indítottunk, beszélgettünk, vitatkoztunk egy éven át, pedig a kísérletet eredetileg négy hónapra terveztük. Egyszóval sikerült magunkat és egymást „behálózni”, vagy ahogyan az egyik részt vevő tanár megfogalmazta, sikerült részeseivé válni egy igazi „webkettes pörgésnek”.

Ma is előttem van, hogy miközben gyűltek a konferenciára érkező vendégek, hogyan próbáltunk az online felületre feltöltött fotókhoz igazi arcokat társítani, és milyen élmény volt az ismeretlen ismerősökkel személyesen találkozni. Sokat mondanak a tanárok által megtartott előadások címei: Hálózatra hangolva, Akit az e-learning szele megcsapott, A hagyományos tanárszerep lebontása a hálózati tanulás során.

Jó erre visszaemlékezni, annál is inkább, mert az akkor létrejött szakmai kapcsolatok jelentős része ma is aktív, és többféle szálon, új fejlesztésekben, új együttműködésekben él tovább.

A történethez szorosan hozzátartozik az a nevezetes nap, amikor a pályázat beadása előtt a Tempus Közalapítvány munkatársai (Jakabné Baján Ilona és Bethleni Zsuzsanna) fogadtak bennünket egy konzultációra. Elmondtuk a projektötletet, és bár nem hangzott el semmi olyasmi, hogy „igen, ez jó lesz”, a kapott tanácsokból kiérződött a megerősítés, ami megadta a lendületet a pályázat megírásához.

 

Projekt: TENEGEN – Connect the Teachers to reach and teach to the Net-Generation
További információ: http://tenegen.eu

Utolsó módosítás: 2016.11.17.