---

A szakképzés és a felnőttképzés rendszere jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi időben. Annak ellenére, hogy a kormányzat és a szakmapolitika jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban megértsék az új szabályokat, még mindig sok a bizonytalanság a tanárok, a szülők és a duális partnerek körében.

A szakképzési rendszer átalakításának célja az volt, hogy a szakképzés és a felnőttképzés a felgyorsult technológiai fejlődésre és a piaci, munkaerőpiaci környezet gyors változásaira megfelelően reagáló, rugalmas és magas színvonalú oktatást és képzést biztosítson. Az is cél volt, hogy a jól képzett szakemberek társadalmi presztízse és anyagi megbecsülése növekedjék, a frissen szakmát szerzett fiatalok munkaerőpiaci státusza erősödjön. A kormányzat szándéka volt továbbá, hogy a vállalkozásokat mint potenciális duális képzőhelyeket motiválják és érdekeltté tegyék a tanulók foglalkoztatásában, és abban, hogy minél szorosabban együttműködjenek az oktatási intézményekkel.

Az új szakképzési rendszer kiemelkedően fontos eleme a független akkreditált vizsgaközpontok létrehozása. A vizsgaközpontok létrehozásának célja, hogy a szakmai és képesítő vizsgák számára magas színvonalat biztosítsanak úgy, hogy a vizsgaközpontok működése szakmai és gazdasági téren is független legyen.

A teljesség igénye nélkül a témakörhöz kapcsolódóan törvényi hivatkozások és rövid fogalmi magyarázatok következnek, kiemelve néhány lényeges és alapvető elemet. A kiválasztott és itt felsorolt fogalmak az új rendszer lényegi kérdéseit érintik.

A témához tartozó legalapvetőbb jogforrások a következők:

• 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről (Szkt.) 12/2020. (II. 7.)
• Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (Szkr.)
• 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv.) 11 /2020. (II. 7.)
• Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról)

Az érintettek – tanárok, szülők, duális képzőhelyek tulajdonosai, munkavállalói és maguk a tanulók – azonban általában nem gyakorlottak a törvények és rendeletek értelmezésében és alkalmazásában, ezért szükséges, hogy közérthetőbb formában, egyszerűsített tematikával segítsünk megérteni és használni ezeket.

A továbbiakban a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmak, azok magyarázata és gyakorlati alkalmazásukhoz szükséges tudnivalók következnek.

A szakképzés fogalma. A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.

A szakképzés megszervezése. A szakképzés szervezhető szakképző intézményben és a Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által. Az engedéllyel rendelkező felnőttképző kizárólag részszakmára felkészítő szakmai oktatást és szakképesítésre felkészítő szakmai képzést folytathat.

A szakképzés ingyenességéről:

1. Az első kettő szakma megszerzése – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes.
2. A szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga letételéig ingyenes.
3. A technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzése ingyenes.

Az akkreditált vizsgaközpont. Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a Képzési és kimeneti követelményekben (KKK), illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát a Programkövetelményekben (PK) meghatározottak szerint a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpont szervezhet.

 Az oklevél és a bizonyítvány:

1. A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít, és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít.
2. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít, és legalább egy munkakör betöltésére képesít.
3. A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A szakma megszerzéséről oklevelet kell kiállítani, ha a tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy a szakmai oktatást a technikumban teljesítette. Az oklevélben a megszerzett szakma megjelölése mellett fel kell tüntetni az „okleveles” megjelölést, ha a tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy a felsőoktatási intézmény és a technikum által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt.

Szakmai vizsga

A Képzési és kimeneti követelmények (KKK) tartalmazzák a vizsgára bocsátás feltételeit, a szakmai vizsga megszervezéséhez szükséges feltételeket és a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírását.

Vizsgatevékenységek: Interaktív vizsga és Projektfeladat

A szakmai vizsgabizottság. A vizsgabizottság három tagból áll, amelynek

a) mérési feladatokat ellátó tagja végzi a vizsgázó tudásának felmérését,
b) ellenőrzési feladatokat ellátó tagja felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért,
c)  értékelési feladatokat ellátó tagja minősíti a vizsgázó teljesítményét.

Képesítő vizsga. A Programkövetelmények (PK) tartalmazzák egyrészt a programkövetelmény alapján szervezhető szakmai képzés tartalmi (kimeneti) követelményeit, másrészt pedig a szakmai képzéshez kapcsolódó – a szakmai képzéstől elváló és függetlenül szervezett – képesítő vizsga megszervezéséhez szükséges feltételeket és a képesítő vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírását. A képesítő vizsgára bocsátás feltétele a szakmai képzés követelményeinek teljesítéséről, a képző intézmény által kiállított tanúsítvány.

Vizsgatevékenységek: Írásbeli vizsga és Projektfeladat

A képesítő vizsga vizsgabizottsága három tagból áll, amelynek

a) mérési feladatokat ellátó tagja végzi a vizsgázó tudásának felmérését,
b) ellenőrzési feladatokat ellátó tagja felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért,
c) értékelési feladatokat ellátó tagja minősíti a vizsgázó teljesítményét.

Az ellenőrzési és az értékelési feladatok összevonására a törvény lehetőséget biztosít.

A vizsga díja. (Szkr. 288. §) A szakmai vizsga díja vizsgázónként legfeljebb a szakmai vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 15%-ának, részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsga esetén 10%-ának és az adott szakma ágazatához tartozó súlyszorzónak a szorzata. A képesítő vizsgák díjazása nincs jogszabály által szabályozva.

 

Összeállította: Lakatos Tibor, Budapesti Komplex Független Vizsgaközpont vezetője, vizsgáztatási módszertani szakértő

Utolsó módosítás: 2021.11.26.