Oktatói teljesítményt értékelő rendszer és nemzetközi oktatói díj a felsőoktatás versenyképességéért

2021.11.22.

Nemzetköziesítés | Felsőoktatás

Átfogó felmérés, oktatói tevékenységet értékelő eszköz és nemzetközi kiválósági díj a legjobb oktatási módszertanokért.

Ez a 2020-ban indult Profformance projekt dióhéjban. Az „Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) reformja” kezdeményezés keretében megalakult konzorciumban összesen kilenc ország minisztériumai, országos és nemzetközi szervezetei és szakértői dolgoznak azon, hogy nemzetközi szinten segítsék a felsőoktatásban dolgozó oktatók teljesítményének és kompetenciáinak fejlesztését. A projekt keretében meghirdetésre került a Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díj, ennek kapcsán beszélgettünk a Tempus Közalapítvány felsőoktatási szakmai fejlesztésekért felelős csoportvezetőjével, Beke Mártonnal.

A Tempus Közalapítvány 25 éve foglalkozik nemzetköziesítési és ösztöndíjprogramok megvalósításával. Milyen igény hívta életre a Profformance projektet?

Az oktatók szerepe a nemzetköziesítésben mindig is fontos szerepet játszott. Már 2013-ban elindultak a Tempus Közalapítványnál olyan tevékenységek, melyek az oktatók kompetenciáinak fejlesztését célozták meg. Kezdetben voltak tudásmegosztó alkalmaink, konferenciák, szemináriumok, később egyre több gyakorlati és módszertani tréninget szerveztünk. Idővel felmerült az igény, hogy a kiemelkedően teljesítő oktatókat előtérbe helyezzük, munkájukat elismerjük, honoráljuk és visszacsatolást adjunk mind az intézmények, mind a felsőoktatási szervezetek felé, az összegyűlt jó példákat pedig mindenki számára elérhetővé tegyük. Mindez, és nem utolsó sorban az a tény, hogy a Tempusnál több tapasztalt munkatárs dolgozik ezekért a célokért, elvezetett a Profformance projekthez.

A projekt előzményei tehát már különböző szálakon léteztek a Tempus Közalapítványnál, és a Profformance ezeket fogta össze?

Tulajdonképpen igen. A projekttel adtunk ezeknek a tevékenységeknek strukturált formát, hogy nagyobb hatást érjünk el. Már voltak jó módszertanaink, gyakorlataink, kialakultak jó kapcsolatok olyan oktatókkal és intézményekkel, akik innovatív módszereket vezettek be, de azt láttuk, hogy a hatás töredezett. 2019-ben jött a lehetőség az EHEA kezdeményezés keretében, hogy ezt több ország összefogásával, magasabb szinten próbáljuk meg rendszerbe foglalni. Ezért hoztuk létre a Profformance projektet, melynek koordinátora az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Felsőoktatási Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztálya és a Tempus Közalapítvány.

A konzorcium tagjai között hat ország szerepel, de további társult partnerek is részt vesznek a munkában. Milyen szempontok alapján alakult ki a résztvevők köre?

A Tempus Közalapítvány kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálója és szakmai kapcsolatai az Erasmus+ irodákkal, a nemzetköziesítéssel foglalkozó szervezetekkel, illetve a közvetlen kapcsolat a hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel nagyban segítette a projekt sikerét. A Profformance projektben főleg a közép- és kelet-európai partnereinkkel dolgozunk együtt (Ausztria, Csehország, Grúzia, Horvátország, Szerbia). Ennek elsődleges oka, hogy érezhető különbségek vannak a nyugat-és kelet-európai felsőoktatási módszertanban. A projektben résztvevő országokban nagyon hasonló nehézségekkel küzdünk a felsőoktatásban, és az oktatói teljesítményértékelésnek is hasonló kihívásai vannak, ezért tudatos volt a partneri kör kialakítása.

Melyek a Profformance projekt fő eredményei?

A hat résztvevő országban készítettünk egy benchmarking felmérést, amelyet megközelítőleg 170 intézmény oktatási minőségbiztosítással foglalkozó szakembere töltött ki. A válaszok alapján egy összefoglaló tanulmány készült arról, hogy ezekben az országokban milyen jó gyakorlatok, valamint milyen szükségletek vannak az oktatás és a tanulás minőségének javítása terén. Ezt követően a szakértőink munkacsoportok keretében dolgozták ki azt az oktatói értékelő eszközt, amely a projekt fő terméke. Ehhez kapcsolódóan a partnerországokban meghirdettük a Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díjat, aminek célja nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése, melyekből egy nyilvános nemzetközi adatbázist hozunk létre.

Több intézményben már létezik eljárás az oktatói teljesítmény értékelésére. Mitől hatékonyabb a Profformance projekt során létrejött eszköz, mint az eddigiek?

Az általunk létrehozott eszköz az önértékelés mellett nemcsak a hallgatók véleményét veszi figyelembe, de az oktató kollégák is értékelhetik egymást, illetve az intézményvezetők és bizonyos esetekben külső partnerek is bekapcsolódhatnak az értékelési folyamatba. A cél az, hogy a folyamat végén az oktató átfogó képet kapjon arról, hogy melyek az erősségei és miben van szüksége fejlesztésre. Nem utolsó sorban anonim összesített adatokat tudunk szolgáltatni a fenntartók, az oktatási hatóságok számára is, akik ebből láthatják, ha pl. a digitalizáció terén szükséges a továbbképzés, vagy más beavatkozás az oktatók támogatására. A későbbiekben szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy ezekhez az azonosított, fejlesztendő területekhez képzési lehetőségeket vagy erőforrásokat is kínáljunk. Először a Profformance partneri országokban indítjuk el ezt az értékelő rendszert, de az a cél, hogy később az egész európai felsőoktatási térségben elérhetővé váljon mindenki számára.

Meghirdetésre került a Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díj is. Miért tartják fontosnak a kiemelkedő oktatók díjazását?

Fel szeretnénk hívni a figyelmet annak fontosságára, hogy az oktató sikerét nemcsak a tudományos eredményei, a tudománymetrikai indikátorai vagy az esetlegesen elnyert pályázatok határozzák meg, hanem az is, hogy milyen módon oktat, hogyan készíti elő a kurzusait, milyen eszközöket használ, a kutatási eredményeit miként építi be az oktatásba és hogyan fejleszti a saját kompetenciáit.  Minél több jógyakorlatot próbálunk összegyűjteni az innovatív kurzusfejlesztés, módszertanok, értékelési módszerek használata és a társadalmi hatások kapcsán, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a közös céljaink fontosságára.

Melyek a pályázás feltételei, illetve a bírálat során a legfontosabb szempontok?

Pályázni a Profformance országok (Ausztria, Csehország, Grúzia, Horvátország, Magyarország, Szerbia) államilag elismert felsőoktatási intézményeinek egyikében, 2018 után megvalósított tevékenységgel lehet, angol nyelven, a projekt weboldalán.

Olyan felsőoktatási oktatók jelentkezését várjuk, akik hallgatóközpontú kurzusfejlesztésben, innovatív oktatási módszerekben, értékelő rendszerek kidolgozásában vagy a társadalmi kihívásokra választ adó felsőoktatási tevékenységek megvalósításában nemzetközi szinten, más intézmények számára is példamutató eredményeket értek el.

Az oktatónak hivatalos szerződéssel kell rendelkeznie az intézményben, illetve szükséges egy jóváhagyás a felettesétől.  Van lehetőség plusz pontot szerezni hallgatói szervezetektől (pl. hallgatói önkormányzattól) kapott ajánlással. Örülünk, ha van vizuális kísérete is a pályázatnak, és akár fotókat vagy rövid videókat is be lehet nyújtani a pályázat mellé. A bírálat során olyan horizontális szempontokat is figyelembe veszünk, melyek most az EU-s szakpolitikai színtéren is fontosak: digitalizáció, inklúzió, nemzetköziesítés és fenntarthatóság. Független, nemzetközi szakértői bírálatra kerül sor, a végső döntést pedig a Profformance konzorcium döntőbizottsága fogja jóváhagyni. A pályázatokat 2021. december 15-ig várjuk.

Milyen díjazásban részesülnek a nyertesek?

Láthatóságot, kapcsolatépítési lehetőséget, hálózatban való részvételt és szakmai elismerést kínálunk a számukra, nagyköveteivé válhatnak a jó oktatói gyakorlatoknak. Egy nemzetközi zárókonferenciát is tervezünk 2022 tavaszán Budapesten, ahol bemutatkozhatnak a nyertesek. Szeretnénk, ha a Profformance Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díj presztízzsé válna az oktatók körében.

Mi lesz a Profformance projekt sorsa a 2 éves projektfutamidő lejárta után? Van terv a folytatásra?

Úgy látjuk, hogy nőtt az érdeklődés a projekt iránt, európai szinten is több helyen mutattuk be és tervezzük is disszeminálni. Újabb országok minisztériumai vagy éppen az ír oktatási hatóság is jelezte, hogy bekapcsolódna a közös munkába. A következő évekre is ez a terv, szeretnénk minél szélesebb körben elterjeszteni az oktatási értékelő rendszerünket, és tovább is fejlesztenénk, hogy megfeleljen a változó igényeknek, trendeknek. Ezen túl promóciós rendezvényeket, illetve szakértői és szakpolitikai célú workshopokat tervezünk. A cél, hogy Európa-szerte minél több intézménybe el tudjuk juttatni ezt az eszközt, és ily módon pozitív hatást érjünk el az oktatás és a tanulás minőségének fejlesztése terén.

Az interjút készítette: Deme Felícia, TKA

Nemzetközi Felsőoktatási Oktatói Díj
Pályázati határidő: 2021. december 15.
Bővebb információ: https://profformance.eu/call-for-application
Pályázati űrlap: https://award.profformance.eu/

 

Utolsó módosítás: 2021.11.26.