---

Barangoló természetismeret, Gauss Budapesten, Színes kémia, József Attila és én, A fémek – kicsit másként, Lovagok az időben – csak néhány cím, melyek hátterében tudatos tervezés, pedagógiai célokhoz illesztett IKT-eszközhasználat, kreatív megvalósítás, innovatív szemlélet áll, és nem utolsó sorban olyan pedagógusok, akik munkáját idén Digitális Pedagógus Díjjal ismertük el.

A TKA hosszú évek óta fordít figyelmet egy kiemelten fontos célcsoport, a köznevelésben dolgozó pedagógusok szakmai módszertani támogatására, az egymástól való tanulás kultúrájának elterjesztésére, a jó példák megosztására. Ezt a célt szolgálja többek között a honlapunkon nemrég létrehozott Tudástár felülete, ahol a Módszertani ötletgyűjtemény és a Digitális Módszertár együttesen immár több mint 800, pedagógusok által írt ötlettel, gyakorlattal segíti a tanórák tervezését.

Mivel a tanítás/tanulás során a módszertani kultúra újragondolásában jelentős szerepet játszanak az IKT-technológiák, fontosnak tartjuk, hogy a Digitális Módszertár elindulását követően évente meghirdetésre kerülő felhívással és díjjal ösztönözzük és elismerjük a pedagógusok közötti tudásmegosztást. 2015-ben a július 10 – augusztus 20. között beérkezett, és a szakértői értékelést követően a Digitális Módszertár felületén publikált 59 ötlet közül 6 díjazott pedagógusnak gratulálunk! A díjakat az október 17-i Digitális pedagógus konferencia 2015 rendezvényen adtuk át, ahol egy szekcióban az ötletgazdák is bemutatkoztak. Ismerkedjünk meg Velük!

 

Benedekné Fekete Hajnalka (Turai Hevesy György Általános Iskola) Ötletének címe: Barangoló természetismeret SNI csoporttal Ötlete a Tudástár/Digitális Módszertárban itt olvashatják.  A diákok a hatodikos természetismeret hazai természetes élőhelyek növényeiről szóló tanagyagot dolgozzák fel az osztályteremből kilépve, felfedező tanulás során, mobileszközök használatával. A homokpuszta élőlényeit valóságos környezetükben figyelik meg, fényképeket, hang és videóanyagokat, illetve GPS segítségével állománytérképet készítenek. A közvetlen tapasztalatszerzés mellett a tanulók digitális készségei a gyakorlatban fejlődhetnek. A munkákat többek között az iskola közös online felületén osztják meg.

Pedagógusként az iskolában:

Gyógypedagógus - pszichopedagógus szakon végeztem, 15 éve kerültem Turára. Néhány évig fejlesztő pedagógusként dolgoztam, majd szegregált SNI csoport osztályfőnökeként. Iskolánkban honlapszerkesztő és IPR vezető vagyok. Szakvizsgáztam közoktatás vezetői szakon, esélyegyenlőség témában több képzésben is részt vettem, kollégáimmal e-learning tananyagot fejlesztettem. Mostanság a felhő alapú, tanítás-tanulást segítő alkalmazások világa érdekel.

A digitális világ számomra:

Az iskolai közösségben nem, vagy csak külön megsegítéssel oktatható tanulókkal való foglalkozás segített rádöbbenni, hogy a digitális eszközök megfelelő használata mekkora segítséget jelenthet, és mennyire kitágítja azt a teret, ahol tudásépítés folyhat (pl. virtuális osztálytermek napi használata).

Az IKT-eszközök és a tanulás új útjai, a felfedező tanulás:  

Nem tudjuk milyen lesz az a világ, amelyben tanítványainknak felnőttként boldogulniuk kell. Könnyen előfordulhat, hogy az általuk választott szakma egyik évről a másikra feleslegessé válik. Olyan készséget kell kialakítanunk, hogy képesek legyenek újat tanulni, alkalmazkodni a változásokhoz. Az az iskola jár jó úton, amely nem az ismeretek átadását preferálja, hanem olyan tanulói készségeket fejleszt, mint az együttműködés, tudásépítés, valós problémák megoldása vagy az önszabályozás. Problémának érzem, hogy bár pontosan látható, digitális kompetencia nélkül nem lehet eredményes életpályát építeni, az általános iskolákban még most is elballagnak olyan csoportok, akik csak heti egy informatika órán találkoznak digitális eszközökkel. A digitális világ nem jön – már itt van.

Tanácsom a kollégáknak:

A pedagógus társadalom jó része – a fiatalok is – az iskolai életéből kizárja a digitális kultúrát, a hagyományos módszereket preferálják. Első lépésként elég volna az, ha végiggondolnák, ők maguk hogyan és mi módon tettek szert arra a tudásra, amit az iskolán kívül használnak. Szükséges-e ez a tudás? Aki igennel felel, annak már csak be kell lépni bármelyik – a világhálón szerveződő – pedagógus közösségbe. Mert akiket ott talál, kivétel nélkül hiszik és gyakorolják is a tudásmegosztást. Lépésről-lépésre – sőt kattintásról-kattintásra fogják a kollégák segíteni.

Szívesen ajánlom a Digitális Módszertárból:

Zsigó Zsolt a „Koncepció karikatúrák a természettudományos tanórákon” című ötlete nagyon tetszett. A képregény világa a diákok számára nagyon vonzó, életkortól függetlenül kedvelik. Az ötletben leírt forma, miközben kicsit kikacsint az internetes mémek világára, vitára készteti a gyerekeket – és fejleszti a kritikus gondolkodást. S nem csak természettudományos órákon. 

Csikó Szilvia (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona) Ötletének címe: Lovagok az időben - Szövegértés fejlesztése az IPOO minimum tanulási modell alapján IKT eszközök kreatív felhasználásával Ötletét a Tudástár/Digitális Módszertárban itt olvashatják. A módszer célja a szövegértés és szövegalkotás fejlesztése, önálló tanulási módszerek átadása és fejlesztése játékos formában, saját élmény alapon. A tanulók lovagkori történetekhez kapcsolódó kerettörténetbe ágyazva oldanak meg játékos feladatokat, kooperatív csoportmunka formájában, informatikai és kommunikációs eszközök bevonásával.

Pedagógusként az iskolában:

Végzettségemet tekintve magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos tanár vagyok, jelenleg gyakorlatvezető mentortanár szakirányú továbbképzésben veszek részt. Ez a többcélú oktatási intézmény, melyet 1531-ben alapítottak, az én Alma Materem, az első diploma megszerzése óta itt dolgozok. A pedagóguspályámon különösen két területet emelnék ki: a tehetséggondozást  és a digitális taneszközök kreatív használatát.

A digitális világ számomra:

Ma már a Z generáció tagjai az óvodától a felsőoktatási intézményekig jelen vannak, karakterisztikus vonásaik – például a hiperfigyelem – következtében, a hatékony tanulás érdekében elengedhetetlen az IKT eszközök kreatív használata. Három éve része a pedagógiai módszertani gyakorlatomnak.A fejlődés érdekében rendkívül fontosnak tartom az ötletek megosztását is, a legfrissebb témákkal való megismerkedést. Tagja vagyok több online tanári közösségnek, ahol kicserélhetjük egymással tapasztalatainkat. Pályám egyik legfontosabb elismerésének tartom a Digitális Pedagógus Díjat.

Ahogy a digitális generációt látom:  

Ennek a generációnak a képviselői beleszülettek a formálódó hálózati kultúrába, azt teljesen a magukénak érzik, nem úgy használják, mint egy eszközt, hanem mint életformát. Az ő kommunikációs, tanulási és információkeresési szokásaik sok tekintetben jelentősen eltérnek a korábbi generációkétól. Csak akkor tudjuk megszólítani őket, ha létezik a közös nyelv, a közös alap. Ők azok, akik egyrészt szívesen dolgoznak csapatban, a közösségi hálózatokon megtalálható információkkal, másrészt meg is osztják a tapasztalataikat. Sok esetben a learning-by-doing, egyfajta „próba-szerencse” alapú cselekedve tanulás jellemző rájuk. Mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a digitális nemzedék oktatásáról és neveléséről beszélünk.

Tanácsom a kollégáknak:

Véleményem szerint ma már nemcsak arról van szó, hogy az IKT segítségével hatékonyabbá és színesebbé tehetjük a tanórát, hanem azt is gondolom, hogy – a Kreszből átvett fogalommal élve – ez a kötelező haladási irány. Ugyanakkor számunkra, pedagógusok számára egy óriási lehetőség is egyben. Az IKT eszközök alkalmazása a tanórákon olyan pozitív, örömteli élmény, amelyet az előre irányuló mozgás jellemez, az újdonság, a teljesítmény érzése.Lehetőséget teremt arra, hogy mi magunk is átélhessük a „flow” élményét.

Szívesen ajánlom a Digitális Módszertárból:

Az egyik kedvencem Fegyverneki Gergő Interaktív feladatok interaktív tábla nélkül – A helyesírás tanítása és tanulása játékos megoldásokkal című módszertani ötlete. Kiváló példa arra, hogy digitális tábla nélkül is lehet IKT-eszközökkel támogatott interaktív órát tartani. Különösen tetszett az „Elvarázsolt kastélyban” lévő nevek helyesírásának gyakorlása. A játék okozta kihívások, feladatok egyensúlyban vannak a gyerekek képességeivel.

Dénesné Szak Andrea (Hunyadi János Általános Iskola, AMI, Kaposmérő) Ötletének címe: József Attila és én - játékosan Ötlete a Tudástár/Digitális Módszertárban itt olvasható. A projekt során a diákok interaktív módon, egyéni, páros- és csoportmunkában, IKT eszközök segítségével dolgozzák fel József Attila életét és műveit. Az értékelés pontgyűjtés alapján, a diákok bevonásával történik, a gamification (játékosítás) módszerének használatával. A munkavégzés órai és otthoni munkából áll, mely utóbbit email-ben vagy facebook-on küldik meg a tanárnak, aki szükség esetén lehetőséget ajánl a korrigálásra. Cél a minél precízebb munkavégzésre való ösztönzés, az önfejlesztés és a felelősségtudat kialakítása, elmélyítése.

Pedagógusként az iskolában:

Magyar-német szakos pedagógusként tanítok immár 22 éve. A pályám során mindig fontosnak tartottam a folyamatos szakmai fejlődést, módszertani tudásomat továbbképzéseken igyekeztem elmélyíteni. Aktívan vettem részt számos pályázat és projekt megírásában és megvalósításában. Legbüszkébb arra a két Comenius nemzetközi iskolai együttműködési projektre vagyok, amelyet német szakos kolléganőmmel, Hanzel Ágnessel együtt valósítottunk meg; kis falusi iskolaként több mint hét nemzetközi partnerrel sikerült hatékonyan együttműködnünk. Szívügyemnek tekintem az iskolai tehetséggondozást, lassan tíz éve vezetem az iskolai dráma szakkör munkáját. Szívesen kísérletezem élménypedagógiai módszerekkel, nyitott vagyok az újra, szeretem az innovatív kihívásokat.

A digitális világ számomra:

Szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan iskolában tanítok, ahol az IKT-eszközök hazsnálatában ideálisak a feltételek:  öt éve használom az interaktív táblát a mindennapi tanítási gyakorlatomban, ezen kívül 16 tanulói laptop áll rendelkezésünkre. Igyekszem kihasználni az IKT eszközökben rejlő újszerű lehetőségeket, és erre tanítom a diákjaimat is. Ehhez folyamatos informálódásra, továbbképzésre, önfejlesztésre van szükség. 

A játékosítás (gamification) a tanulásban/tanításban:

Örömömre szolgál, hogy egy olyan fiatal pedagógusokból álló csoport tagja lehetek, akikkel közösen dolgozhatok a gamification tanórai használatának a fejlesztésén. A gamification módszere – melynek alapelve a játékosítás – egy teljesen újfajta szemléletet kíván mind a pedagógustól, mind a diáktól. A tanulási folyamatot kisebb egységekre osztjuk, majd ezeket kötelező és választható tartalmakkal töltjük fel.  Olyan feladatokkal szembesülnek a diákok, amelyek életszerűek, a személyes kompetenciáikat fejlesztik, kreatívak és motiválóak. A diákok tanulásba fektetett energiája, az egyéni tervezés, a kitűzött célok mind személyiségfejlesztő erejűek, és hosszútávon nagyon hasznos tudással vértezik fel őket. A tanuló a témakör elején pontosan látja, hogy milyen tanulási utat kell bejárni az általa kitűzött cél elérése érdekében. Minden módszer akkor válik hasznossá, ha teret enged a sokszínűségnek. Én magam is szívesen használom az élmény- és drámapedagógiai módszereket a modern IKT-eszközökkel vegyítve, hiszen azok úgy segítik az egyéni tanulást, hogy közben észrevétlenül fejlesztik a diákok alapkompetenciáit.

Tanácsom a kollégáknak:

A lehetőségeinkhez képest próbáljunk meg lépést tartani az újdonságokkal az IKT- eszközök használata terén. Érdemes először mások jó gyakorlatait adaptálni. Egy-egy ötlet átdolgozása után bátran kísérletezzen minden vállalkozó szellemű pedagógus a tanóráin.  Tudom, hogy sok iskolában probléma a széles sávú internetelérés, vagy a megfelelő számú géppark megléte. Ilyenkor az okos telefonokban rejlő lehetőségeket is érdemes számba venni. Az sem szégyen, ha a diák lép kicsit a tanár szerepébe, és megosztja IKT-tudását a társaival.

Szívesen ajánlom a Digitális Módszertárból:

Nagyon érdekes ötletnek tartom Benedekné Fekete Hajnalkától a Barangoló természetismeret SNI csoporttal című projektet. Előnye, hogy gyakorlatorientált, és az életre neveli a diákokat. Megtanítja felfedezni és értékelni azt a környezetet, amelyben élnek. Ebben a tanulási folyamatban nagyon változatos módszereket alkalmaz a pedagógus, sokoldalúan használja a tableteket és a különböző applikációkat. Az elért eredmények nem maradnak az osztály falain belül, hanem megismerheti az egész iskola, sőt a település vezetői is. A tananyag kreatív feldolgozása során a diákok megtanulnak felelősségteljesen együtt dolgozni. Szívből ajánlom ezt a projektet minden gyakorlati probléma iránt fogékony kollégámnak. 

A Tempus Közalapítvány Tudástárának Digitális Módszertára a tanítási gyakorlatot újszerű, interaktív módszerekkel, a tananyag feldolgozását IKT-eszközökkel megtámogató ötletek gyűjteménye, ahol már több mint 170 ötlet közül böngészhetnek az érdeklődők. Olyan, a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentumoknak, módszertani ötleteknek ad helyet, melyek a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT-eszközök kreatív használatával, azok tanórai vagy tanórán kívüli alkalmazásával. A gyűjtemény az oktatási módszerek és a tanulásszervezés tág értelmezésével sok különböző módszertani megoldás feltöltésére biztosít lehetőséget. Ezáltal a köznevelésben dolgozó pedagógusok széles körének jelentheti a mindennapi tanítási gyakorlatban jól hasznosítható ötletek forrását, amelyre folyamatosan nagy igény mutatkozik. A tanárok által írt módszertani megoldások hiteles képet nyújtanak a kollégák számára a módszer alkalmazásáról, ezáltal segítik a pedagógiai célokhoz rendelt IKT-eszközök használatát a tanítási-tanulási folyamatban. Böngésszen ötlettárainkban, gyűjtse a kedvenceket, és ossza meg másokkal is! Töltse fel saját módszertani gyakorlatát, legyen Ön is módszertáraink ötletadója!

Az interjúkat készítette és összeállította:

B. Tier Noémi / Tudásmenedzsment csoport; a Digitális pedagógus konferencia Programbizottságának tagja

Az interjúk 2. részét jövő héten olvashatja. 

A cikk rövidebb formában a Pályázati Pavilon 2015. őszi számában jelent meg. 

Utolsó módosítás: 2016.07.06.