Átláthatóság, átjárhatóság, hordozhatóság az oktatási rendszerekben

2016.03.10.

Magazin | Felsőoktatás, Felnőtt tanulás, Szakképzés

Az egész életen át tartó tanulás megvalósulását támogató európai fejlesztési folyamatok

A politikai-gazdasági és informatikai-technológiai változások következtében számos fejlesztési törekvés indult el az EU-tagállamok közti összehangolt(abb) működés érdekében. Ezek azt célozzák, hogy az állampolgárok az Unió nyújtotta mobilitási, munkavállalási, tanulási előnyöket minél rugalmasabban ki tudják használni, illetve hogy az EU is az igényeinek megfelelően tudja ösztönözni a munkaerő-ellátottságot, és a szükséges, képzett munkaerő áramoljon az adott tagállamokba. Bár az uniós szakterületek között az oktatás és a kultúra tagállami belügy, és az egyes tagállamok érzékelhetően nem is szeretnének komolyabb beleszólást e területeken, az úgynevezett „puha szabályozás” módszerei által – mint pl. irányelvek elfogadtatása és/vagy anyagi ösztönzők – igyekszik az uniós döntéshozás előmozdítani az országok oktatási rendszerei közti összehangoltabb működést.

Miért van szükség a tagállamok oktatási rendszereinek összehangolására?

Vegyünk két nagyon hétköznapi példát. Képzeljük el, hogy Nagy-Britanniába utazunk, ahol szeretnénk a szakmánknak megfelelő munkakörben, pl. vízszerelőként, mérnökként vagy ápolónőként elhelyezkedni. Az állásra való jelentkezésnél rögtön a fogadó ország besorolási nyelvén kell tudni elmondani a végzettségünket és azt, hogy mire vagyunk képesek, mi az a gyakorlati és elméleti tudás, amit a munkaadónk részére fel tudunk ajánlani.

Vagy képzeljük el azt, hogy a munkánkból adódóan két évre Franciaországba költözünk és értelemszerűen vinnénk magunkkal családunkat, köztük az ötödikes általános iskolás és a tizedikes középiskolás gyerekeinket. Milyen osztályba irassuk be őket? Hogyan tudjuk elmagyarázni a francia iskolavezetőknek és tanároknak, hogy a gyerekeink milyen szinten állnak az egyes tantárgyakból? Egyáltalán, tanulták-e azokat a tárgyakat, amelyeket kinn tanulnak, vagy teljesen más rendszerbe kell majd betagozódniuk?

Az országok oktatási rendszerei által kibocsátott végzettségek megfeleltetésének alapvető szükségességét ilyenkor érezhetjük meg saját bőrünkön. Adott esetben alacsonyabb fizetési kategóriába kerülünk, illetve akár egy vagy több évet is veszíthetünk az iskolában, ha nem tudjuk bizonyítani a célország besorolási rendszere alapján a képesítésünk értékét, megszerzett tudásunkat.

Egy 2014-ben készült Eurobarometer felmérés szerint az európai állampolgároknak 23%-a úgy gondolja, hogy végzettségét más országban nem ismernék el. A megkérdezettek 6%-a pedig arról is beszámolt, hogy épp képesítésének nemzetközi értelmezése miatt nem tudott külföldön elhelyezkedni.

Az Európai Unió oktatásirányítási szintjén, és ennek hatására tagállami szinteken is intenzíven folyik a munka szakmai ajánlások, átfogó keretrendszerek kialakításán, amelyek az állampolgárokat is segítik, hogy könnyebben eligazodjanak a szerteágazó tanulási lehetőségek és választható szakmák között. Az egyik ilyen nagyszabású fejlesztés az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR). Az ehhez való csatlakozás következtében indult el a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztése is, amely az országban megszerezhető végzettségeket sorolja egységes rendszerbe.

A képesítési keretrendszer lényege, hogy uniós szinten elismertethetővé, besorolhatóvá tegye a végzettségeket, a tanultságunkat. Ezáltal megkönnyíti az életünket akkor, amikor egyik országból a másikba költözünk, vagy egyik képzési programból a másikba lépünk, szakmát vagy munkahelyet váltunk.

 A TKA 49. disszeminációs kiadványában az uniós oktatási rendszerek átláthatóságának témáját járjuk körbe több oldalról: kiadványunkat pdf-formátumban innen tudja letölteni. 

Egy másik átfogó fejlesztési javaslat a validációs rendszerek kiépítése, melyekek a megszerzett tudás elismertetését segítik. Láthatóvá és beszámíthatóvá teszik az informálisan megszerzett tudást, legyen szó egy adott képzési programba való bekapcsolódáskor a tanulási idő lerövidítéséről vagy akár a munkaerő-piaci kompetenciák meglétének bizonyításáról.

Az egyre szerteágazóbb és bonyolultabb képzési utak és pályaépítési lehetőségek közötti eligazodást támogatják az életpálya-tanácsadási szolgáltatások, valamint az olyan dokumentumok, mint pl. az Europass dokumentumcsalád, mely strukturáltan segítenek bemutatni a megszerzett végzettségeket, munkatapasztalatot és kompetenciákat.

Ahhoz, hogy a megszerzett gyakorlati készségek és elméleti tudások más országokban, eltérő képzési rendszerekben vagy új munkáltatónál is kiaknázhatóak legyenek, az Európai Unió ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a formális végzettségeket és az egyéb módokon megszerzett kompetenciákat egy közös keretrendszerhez viszonyítva írják le a tagállamok. A besorolások és megfeleltetések alapja egy egységes leíró nyelv, a tanulási eredményekben való megfogalmazás alkalmazása. A tanulási eredmények a hazai rendszer kidolgozóinak szándéka szerint tartalmazzák a tanulási folyamat végére elért tudást, ismeretet, készségeket, képességeket, attitűdöket, emellett még a felelősségvállalás és az önálló munkavégzés szintjét is.

A Tempus Közalapítvány 2008 óra foglalkozik azzal, hogy a tanulási eredmények felőli megközelítést, szemléletet megismertesse és népszerűsítse a szakmai szereplők körében, emellett műhelymunkákkal, konferenciákkal, kiadványokkal segítjük a szélesebb társadalmi konzultációt is.

A közalapítvány további szakmai tevékenységeket is folytat a témához kapcsolódóan: Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) szakértői hálózatot működtet; koordinálja az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) reformfolyamatainak hazai megvalósítását; szakmai műhelyeket szervez és képzéseket kínál a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés témában, valamint felügyelete alatt működik a Nemzeti Europass Központ.

Ashlock-Kéthelyi Eszter

képzési koordinátor/ Tempus Közalapítvány/ Tudásmenedzsment csoport

 

Utolsó módosítás: 2016.07.06.