---

Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása. A jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzések segítenek a fiataloknak elsajátítani azokat a készségeket és kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. Szükséges a cégek és a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) elköteleződése és részvétele a gyakorlati képzésben.

A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége 2013. július 2-án indult útjára a WorldSkills verseny alkalmával, Lipcsében. Az EU elnöksége, az Európai Bizottság és az európai szociális partnerek együttes célja a tanulószerződéses gyakorlati képzések számának, minőségének és elérhetőségének javítása. A szövetség hatóságokat, kereskedelmi, ipari és kézműves kamarákat, vállalkozásokat, szociális partnereket, oktatási és képzési szolgáltatókat, régiókat, ifjúsági és nonprofit szervezeteket, agytrösztöket és kutatóintézeteket fog össze azzal a céllal, hogy egész Európában előmozdítsa a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket és kezdeményezéseket.⁽¹⁾

A 2015. június 22-én a tagországok szakoktatásért és szakképzésért felelős miniszterei által aláírt Rigai Következtetések meghatározzák a szakképzés 5 új középtávú célkitűzését a 2015-2020 közötti időszakra, amelyek között a minőségbiztosításnak továbbra is kiemelt szerep jut. A célkitűzések az alábbiak:

 A munkahelyi környezetben történő tanulás/képzés minden formájának – kiemelten a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek – az elősegítése, támogatása.

1. A szakképzési minőségbiztosítási mechanizmusok további fejlesztése az EQAVET Ajánlással összhangban. A minőségbiztosítási rendszerek részeként visszacsatolási mechanizmusok és körök létrehozása és alkalmazása a tanulási eredményeken alapuló szakmai alap- és továbbképzésben.
2. A szakképzéshez és a képesítések megszerzéséhez való hozzáférés javítása, rugalmasabb és átjárhatóbb, a pályaválasztási szolgáltatásokat is integráló képzési rendszerek révén.
3. A kulcskompetenciák elsajátításának további erősítése a szakképzési tantervekben.
4. Szisztematikus megközelítés alkalmazása a tanárok és szakoktatók alap- és továbbképzésében.^{(2, 3)}

A magyarországi szakképzési szakpolitikában és szabályozásban történt változások többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatása irányába tesznek lépéseket. Cél a tanulószerződéssel történő gyakorlati képzés kiterjesztése a felnőttoktatásban résztvevőkre, továbbá a duális képzésben részt vevő vállalkozások szakképzési hozzájárulási kötelezettségét csökkentő új tételekkel ösztönözni a szakképző iskolákban tanulók valódi munkakörülmények között történő gyakorlati képzését. ⁽³⁾

Ehhez a folyamathoz kapcsolódóan hazánkban is indult jelentős projekt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinációjában, osztrák-magyar együttműködéssel. A partnerek „Nemzeti hatóságok a tanulószerződéses gyakorlati képzésért” nevet viselő európai uniós pályázati felhívás keretében kaptak támogatást VET-SAT című projektjük (Vocational Education and Training: Support for the Apprenticeship Take-up) megvalósítására, melynek célja, hogy az osztrák rendszer elemeit áttekintve segítse a hazai vállalati gyakorlati tanulószerződéses rendszer további vizsgálatát és fejlesztését. A kísérleti projekt eredménye, terméke egy olyan költséghatékonyságot mérő kalkulátor lehet, mely a vállalatok számára több nyelven, több tagállamban is használható, meggyőző adatokat biztosít a tanulószerződéses diákok felvételéhez, a tanulószerződés kötéséhez. Az együttműködés további célja a tanulószerződések kiterjesztése kísérleti jelleggel további szektorokra (pl.: pénzügyi szektor). Hazai partnerek: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Osztrák partnerek: Szövetségi Tudományos, Kutatási és Gazdasági Minisztérium; Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara; BBRZ Szolgáltató Csoport. További információ a projekt honlapján található: www.vetsat.nive.hu 

MUNKA ALAPÚ TANULÁS

A korábbi számunkban (Pályázati Pavilon, 2014. tavasz) már beszámoltunk a NetWBL tematikus együttműködésről – ez az Erasmus+ programért felelős 29 nemzeti iroda közötti együttműködés a munka alapú tanulás témakörében –, amelynek keretében a nyár és az ősz folyamán két újabb rendezvény került megrendezésre. Az egyik rendezvénynek, amely három ország (Magyarország, Ausztria és Románia) közös regionális konferenciája volt, 2015 júniusában Budapest adott helyszínt. A második esemény szélesebb körben, 29 ország részvételével zajlott Litvániában, Vilniusban. 

Mindkét konferencia európai és nemzeti döntéshozók, szakmai szervezetek, szociális partnerek, valamint a képzés és a munka világának képviselői, szakértői számára kívánt teret biztosítani a közös gondolkozáshoz. Az rendezvények célja az volt, hogy a résztvevők jó gyakorlatokat osszanak meg, problémákat vessenek fel és javasoljanak megoldásokat annak érdekében, hogy a munkalapú tanulás, duális képzés sikertörténetét európai szinten, minél szélesebb körben ki lehessen terjeszteni.

A közös gondolkodáson és ismeretterjesztésen túl a NetWBL hálózat által kiválasztott olyan európai együttműködési projektek is bemutatkozhattak, melyek ezen a területen hasznos eredményeket, jó gyakorlatokat tudnak felmutatni.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÉPZÉS ÉS A MUNKA VILÁGA KÖZÖTT

A budapesti konferencia tanulságai

A 2015 júniusában megrendezett magyarországi regionális konferencia kiemelt célja volt az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat megteremtése, támogatása, ezért az előadások, a kerekasztal-beszélgetés és jó gyakorlatok bemutatása is erre fókuszáltak.

A kerekasztal résztvevői szerint a  három ország tapasztalata rendkívül eltérő ezen a területen: amíg Ausztria 1955 óta szabadon építi a társadalmi-gazdasági érdekegyeztetés rendszerét, addig Magyarország és Románia alig húsz éves múltra tekinthet vissza a gazdasági igények iskolarendszerbe történő becsatornázása terén.

Kurt Schmid az Osztrák Gazdasági Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy Ausztriában számos tevékenységet kezdeményeznek és koordinálnak országos szinten, de kiemelt szerepe van a kilenc tartománynak a helyi igények megjelenítésében. A munkát (és nem önmagában a munkahelyet) tanulási környezetként értelmezik, amely lényegében azonos az európai formális, non-formális és informális tanulási eredményeket összehangoló gondolkodással. A tanulószerződéssel cégekhez közvetített fiatalokat nyomon követik, kiemelt figyelmet kapnak a mikro- és kisvállalatok igényei. Ezeket a gazdálkodó szervezeteket tartományi szinten szervezett támogató hálózatokkal érik el.  Az így kialakított közvetítő szervezetek nem csak a gyakornok/tanuló közvetítéssel, de a tanulók és a cégek HR/andragógiai támogatásával is foglalkoznak. A cél az, hogy a kisvállalkozások ne csak a befektetett – és nem minden esetben megtérülő – munkát, plusz feladatot lássák a fiatalokban, hanem a jövő szakmai erőforrásaiként tekintsenek rájuk.

Romániában a Billa-csoport a saját tanuló utánpótlását szervezte meg – mondta el Cristina Gheorghe HR-menedzser. Főként a 8. osztályosokat célozzák meg programjaikkal, és évi 30-50 tanulót vesznek fel. A duális képzés ebben az esetben azt jelenti, hogy a tanulók a szakképzés első évében még idejük 80%-át az iskolában töltik, amely 40%-ra, majd 28%-ra csökken a második és harmadik években.  A tanulók 400 lejt ⁽⁴⁾, a vállalatok 200 lejt kaptak az első bukaresti körzetben működő program keretében. A Billa tanulói végül olyan szakmunkás bizonyítványt kapnak, amelyet a Billa-csoport bármely üzletében elismernek, akár Románia határain kívül is.

A szakképző intézmények részéről a valódi ágazati munkatapasztalatok fontosságát emelte ki a kerekasztal-beszélgetés magyar résztvevője Szőllösi Róbert, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola nemzetközi koordinátora.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az iskola alapú képzés vs. munka(hely) alapú képzés kérdésében lényegében két döntő kritérium említhető, amelyek a végzett szakmunkások elhelyezkedési esélyeit – a gazdasági realitásokon túl – meghatározzák:

a)      A vendéglátóiparban a külső gyakorlati munkahelyek eltérő profija miatt sérül a tanulók esélyegyenlősége a szakmai vizsgára való felkészülésben. Ezt a hátrányt képes kompenzálni az iskolai gyakorlat. 

b)      Az iskolai gyakorlat a módszertani sokszínűségével hozzájárul a gyakorlati képzés színvonalának emeléséhez.

Fontos, hogy a tananyagok igazodjanak a munkáltatók igényeihez, elvárásaihoz, illetve legyen bennük némi rugalmasság, vagyis esetenként tegyenek különbséget a szakmai képzéssel szembeni elvárásokban. Ausztriában példának okáért kevesebb, vagy más az elvárás egy alacsonyabb képesítési szintet kijelölő „gyorsbüfé” és megint más egy elit étterem kapcsán. Az igények megfogalmazása az adott területen működő cégek igényeinek leírásából indul ki, ezt fordítják le követelményekké a képzésben. Az osztrák rendszer így alulról felfelé építkezik. A tartalom kialakításához és karbantartásához az osztrák kormány és a tartományi kormányzatok kereteket adnak.

Tóth Szilvia, a magyar KÉSZ cégcsoport HR generalistája a cégcsoportot érintő munkaerőhiányra koncentrált. A gyakornokok, tanulók fogadását és betanítását olyan lehetőségnek tekintik, amely egyes HR kiadásokat (toborzás, kiválasztás, betanítás) csökkentheti a vállalatok számára és lehetőséget teremt a korai kiválasztásra, illetve a fiatal munkaerő formálására.

Eszköztár a munka alapú tanuláshoz

A vilniusi konferencia eredményei

A második, litvániai konferencia a hazai rendezvényhez hasonlóan jó lehetőséget kínált a munkaalapú tanulás különböző szereplőinek tapasztalatcseréjére, kooperációjára.

A rendezvényen a munkaalapú tanulás nemzetközi példái, megközelítései, a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) ezen a területen végzett kutatásai, az Európai Szövetség a Vállalati Gyakorlati Képzésért (European Alliancefor Apprenticeships) és a nemzeti hatóságok Európai Bizottság által támogatott nemzetközi projektjei, valamint jó gyakorlatok is bemutatkoztak. Panelbeszélgetés keretében a különböző szereplők ütköztették véleményüket igényeikről, a felmerülő kihívásokról, megfontolandó irányelvekről.

A konferencia zárásaként a résztvevői workshopok az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg:

• A munkalapú tanulás különböző formáinak kialakítása során nem szabad elfeledkezni a tanulókról, ők kell, hogy a középpontban álljanak.
• Erősíteni kell a tudatot, hogy a munkaalapú tanulás mindkét fél számára nyertes helyzetet teremt.
• Érdemes lehet kicsiben is elkezdeni, főként a „kezdő” vállalkozások, cégek számára.
• Szükség lehet egy közvetítő szervezetre a cégek és a képzők között.
• A munka alapú tanulás, duális képzés nyújtotta karrierlehetőségeket láthatóbbá kell tenni a tanulók számára.
• Nem lehet a különböző struktúrákat minden országra egyformán alkalmazni (eltérő oktatási, gazdasági tényezők miatt, stb.).
• A tananyagok kidolgozásában fontos szerepet kell kapnia a munkáltatói oldalnak, a tanárképzésnek pedig reflektálnia kell a munkaadói oldallal való együttműködésre.
• A munkaalapú tanulás teljesen épüljön be a felek stratégiai működésébe, ne kísérleti megközelítés, hanem megfelelően megtervezett és kialakított folyamat legyen.
• Közös képzések indítása hasznos lehet a tanárok és a vállalati oktatók részére, az elmélet és a gyakorlat összehangolására.
• Fontos meghatározni és hangsúlyozni a tanulási eredményeket a munkaalapú tanulás során.
• A tanulás ezen formája ne legyen túl szabályozott, merev, maradjon rugalmas és nyitott az innovációra.

A konferencia legfontosabb eredménye az az online eszköztár volt, melyet ezen az eseményen indítottak el hivatalosan.   „Nem kell mindent kétszer feltalálni!” – lelkendezett az egyik lengyel középiskola képviselője. Olyan orientációs, pályaválasztást és a diákokat motiváló eszközt és gyakorlatot keresett, mely a népszerűségét vesztett szakképzést vonzó, motiváló és biztos jövőképet adó, profi vállalati környezettel megtámogatott lehetőségként mutatja be. – És ez csak egyike azon projekteknek, melyek a korábbi Egész életen át tartó tanulás program keretében jöttek létre. Ezek a projektek most már a NetWBL TOOLKIT elnevezésű adatbázisban, eszköztárban is elérhetőek, melyet a nemzetközi hálózat fejlesztett ki.  A NetWBL Toolkit egy olyan adatbázis és eszköztár, amelyben a munkaalapú tanulás témában a hálózat összegyűjtötte az elmúlt évek jó gyakorlatait, eszközeit. Megtalálja benne a témához kapcsolódó irodalmat, kereshet benne témák, célcsoport (döntéshozó, oktató, szociális partner, vállalti vezető), oktatási szektor és nyelv szerint.  A konferencia honlapján hasznos előadásokat találhat a témában: http://www.smpf.lt/en/netwbl-conference/

Szerzők: Borbély-Pecze Tibor (szakértő, Nemzetgazdasági Minisztérium)

Bethleni Zsuzsanna, Tóth Csenge (Tempus Közalapítvány, Szekképzés, felnőtt tanulás csoport)

Források:

(1) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5225_hu.htm

(2) Riga conclusions 2015 on a new set of medium-term deliverables in the fi eld of vet for the period 2015-2020, as a result of the review of short-term deliverables defi ned in the 2010 bruges communiqué; http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/doc/2015-riga-conclusions_en.pdf  (2015. július 2.)

(3) Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó 2015/16 (Szak-és felnőttképzési tanévnyitó kiadvány)

(4) hozzávetőlegesen 28.000 Ft

 

 

 

Utolsó módosítás: 2016.07.06.