---

Dr. Józsa János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem rektora rövid távú elvárásai között megemlítette annak szükségességét, hogy a program tegye könnyebbé a tevékenységüket: a magyar ifjúság nevelését, nemzetközi tapasztalatszerzéssel együtt. Ezzel együtt megjegyezte, hogy a Campus Mundi az eddigiekre alapozva lehetővé teszi a nemzetköziesítés kiszélesítését, mindezt úgy, hogy az intézmények a saját specialitásaikat is tovább vihetik. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Dr. Szabó István a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának elnöke is, aki aláhúzta, hogy a Campus Mundi a már korábban elkezdett folyamatok szerves folytatása, és így a felsőoktatási intézmények, mint a világra nyitott szervezetek folytathatják eddig megkezdett tevékenységüket. Kiemelte annak jelentőségét, hogy érdemes megvizsgálni azt lehetőséget, hogy a külföldi tapasztalatszerzést a tantervbe integrálva kötelezővé tegyék.

A Magyarországra érkező külföldi hallgatók kapcsán Veres Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményi koordinátora elmondta: nagyon fontos az, ahogyan fogadjuk a hozzánk érkezőket. Tapasztalata szerint a hallgatók erősítik az intézmény hírnevét, mely lehetőséget kínál a hosszú távú építkezésre, ezt az egyetemeknek érdemes kihasználniuk, és erre építeni, megszólítva az érdeklődő hallgatói réteget. Karácson Zita az Erasmus Student Network elnöke hozzáfűzte, hogy szervezetükkel hatékonyan tudják segíteni az országba érkező hallgatókat nem csak programokkal, hanem mentor hálózattal is a rendelkezésükre állnak. Dr. Pozsgai Gyöngyi a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi irodájának vezetője elmondta: 31 éve kezdték a folyamatot, most 2800 hallgatójuk tanul az egyetemen, 84 országból. Hozzátette, komoly tervet tűztek ki, hiszen a következő öt évben szeretnék ezt a számot megduplázni. Meglátása szerint a hatékony nemzetközi beiskolázás túlmutat a toborzáson. A meggyőzéstől, a beiratkozás és iskolakezdés támogatásától önmagában még nem lesz elégedett a hallgató, ezért a teljes életút során végig kell kísérni, folyamatos méréssel, és ciklusokra épített marketinggel szükséges a fentieket kiegészíteni. Megjegyezte, hogy sok esetben nem elég a szolgáltatások mennyisége, hanem fontos tényező, hogy a város maga mivel tud hozzájárulni a hallgatói elégedettséghez.

Résztvevői kérdésre válaszolva Dr. Szabó István kijelentette: az idegen nyelvű képzési programok nem szólhatnak kizárólag a pénzről, ha mégis, az tévút. A Campus Mundi célkitűzéseivel kapcsolatban aláhúzta: ha a program eredményei, mentalitása beépülnek a felsőoktatás logikájába akkor a hallgatók kiutazása és az intézmények külföldi megjelenése magától értetődő lesz. Ezzel együtt a gazdasági-ipari szereplők gondolkodásába is beépülhet, hogy érdemes támogatni a nemzetköziesítési folyamatokat, a kvalifikáltabb munkaerő elérésnek érdekében.

Végül Dr. Józsa János elmondta: a jó egyetemi struktúra rengeteget tud lendíteni a nemzetköziesítési törekvéseken. Kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetköziesítés ne ünnep legyen, hanem a hétköznapokhoz szervesen kapcsolódva váljon értékessé. Ezzel érhető el, hogy a mobilitás és nemzetköziesítés mindennapok természetes része legyen, a Campus Mundi program céljainak megfelelően.

Utolsó módosítás: 2016.04.28.