A 21. század angolnyelv-tanára

2017.01.27.

Magazin | Köznevelés

A továbbképzés célja, hogy korszerű alternatívákat nyújtson a 12-18 éves korosztálynak angol nyelvet oktató pedagógusoknak, foglalkozásvezetőknek tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaik megvalósításához, és lehetővé tegye a részt vevő pedagógusok számára saját pedagógusszerepeik és módszereik kritikus felülvizsgálatát, újratervezését, a 21. század igényeinek megfelelő testre szabását.

A résztvevők folyamatosan követhetik a képzésen belül az önmaguk számára kijelölt célokat és a fejlődésüket. Ez a folyamat nem zárul le a képzéssel – a résztvevők olyan önfejlesztési mintát kapnak, amely tovább segíti őket a szakmai előrehaladásukban.

A képzés nagy hangsúlyt fektet a kimondottan gyakorlatias, azonnal alkalmazható elemekre, a résztvevők kipróbálhatják a konkrét tanórai stratégiákat és a diákokat motiváló technikákat csoportos vagy páros munkában. Olyan módszerek állnak a képzés fókuszában, amelyek – az angol nyelvtanítás mellett – fejlesztik a diákok kritikus gondolkodását és kreativitását.
A legújabb motivációs elméleteket és gyakorlatokat úgy gondolhatják végig a résztvevők, hogy láthatják, miként lehet azokat hatékonyan felhasználni a 21. századi diákok motiválására – adott kereteknek megfelelve.

A képzés anyaga és az oktatók (tapasztalatuknál fogva) rugalmasan alkalmazkodnak a résztvevők igényeihez az elérni kívánt célok érdekében – a képzés kereteit tiszteletben tartva.

A 21. század angolnyelv-tanára c. pedagógus-továbbképzés első résztvevői a kurzus részeként ismertetőt hallhattak a 21st Century Learning Design című Microsoft Partners in Learning kutatás eredményeiről, és azok lehetséges tantermi hasznosításáról, alkalmazásáról Prievara Tibortól, A 21. századi tanár című könyv szerzőjétől. Az ott hallottakról és saját pedagógusi tapasztalatairól kérdeztük a képzés egyik résztvevőjét, Benkőné Balogh Szilviát, a Békéscsabai SZC Gépészeti és Számítástechnikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma angoltanárát.

„Sok továbbképzésen vettem már részt, hiszen tanárként rendkívül fontosnak tartom a folyamatos szakmai megújulást. Mindenki szeretne izgalmas, érdekes tanórákat tartani, eredményeket elérni, örülne, ha a gyerekek szeretnék, elfogadnák. Én is egy vagyok közülük.
Korábban többször próbálták nekem bebizonyítani, hogy sikeres emelt szintű érettségi, felsőfokú nyelvvizsga csak hagyományos, feszes módszerekkel érhető el. Én ezt nem akarom elfogadni.

Tulajdonképpen a következő kérdésre keresem a választ: lehetek-e érdekes, játékos, kooperatív, és minden, amit a 21. századiság jelent, és egyben annyira motiváló, hogy rá tudjam venni nemcsak a jó képességű tanulókat, hanem a lemaradókat is arra, hogy higgyenek magukban. Hogy tudok-e a kezükbe olyan eszközöket adni, amelyek átlendítik eddigi negatív tapasztalataikon, és sikerélményhez juttatják őket.

A Tibor által ismertetett értékelési rendszerről és a gamifikációról hallottam már, de csak nagy vonalakban. Meggyőződésem, hogy az értékelésben nem a jegy számít, hanem a motiváló erő, amellyel rendelkezik (vagy sem). 2014-ben, a Károlin írt szakdolgozatomban a Dörnyei-féle motivációs stratégiákat vizsgáltam a tanórákon, illetve a saját gyakorlatomban (erről a képzésen Osváth Erikától is hallottunk), és az eredményeket elemeztem. Mindaz, amit tanultam, vezetett oda, hogy igyekszem a gyerekek egyéni teljesítményét folyamatosan számon tartani. Igyekszem választható, egyéni feladatokat adni még a felmérésekben is. Most tervezem kipróbálni a gyerekek által összeállított dolgozatot, amelyről Tibor is beszélt.

Én is kidolgoztam egy Bónusz és Mínusz kártyákból álló rendszert (pontokat órai munkára, szorgalmira lehet kapni), amelyet a tanítványaim visszajelzései alapján folyamatosan finomítok. Én százalékban értékelem a gyerekeket, és a fejezeten belül elért eredményeik átlaga kerül a naplóba. Ennek a rendszernek a hátránya, hogy a nyilvántartása nehézkes és időigényes – van még munka vele. Nagyon szívesen kipróbálnám azt a felületet, amelyről Tibortól hallottunk a képzésen. (http://beethebest.org/) Mindenképpen szeretném látni, működhet-e a saját körülményeimre adaptálva, és úgy gondolom, hogy a munkahelyem ebben támogatni tud.
A hallottak újra beindították a fantáziámat, mivel most készítettem a mesterprogramomat, amelyben arról írtam, hogy mennyire fontos egy értékelő rendszer, amely támogatja az ún. blended tanulást.

A képzésről azt gondolom, hogy hasznos, mint minden, ami elgondolkodtat, és önvizsgálatra késztet. A motiváció a kulcs: miért vegye a kezébe a tanár ezt a szempontrendszert, amikor örül, ha van ideje az óráira felkészülni. Én azért szeretném, mert személyes életutam, személyiségem erre késztet. De előtte látnom kell, miért érdemes ezt a szempontrendszert használni, s nem egy másikat. Tudod, ez olyan, mint a tehetségkutató műsor. Ha túl sok az énekes, még a legnagyobb tehetség és a legjobb program is elsikkad.

Nagyon tetszett Tibor előadása, bár csak ízelítő volt. Köszönjük a szervező munkát!”

Kérdése van? Kíváncsi a részletekre?

http://tka.hu/kepzesek/5295/a-21-szazad-angolnyelv-tanara

Forduljon bátran munkatársunkhoz az alábbi elérhetőségeken: kepzes@tpf.hu vagy +36-1/237-1300!

 

A cikket összeállította:
Szűcs Marianna, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport

A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 69. oldalán olvasható

Utolsó módosítás: 2017.05.02.