---

Az Európai Bizottság átfogó készségfejlesztési programot fogadott el 2016 júniusában. Az új kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban lehessen fejleszteni a humántőkét. Az új európai készségfejlesztési programot a bizottság a 2016. évi munkaprogramjában hirdette meg. Ennek célja, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elősegítse az Európai Bizottság első számú politikai prioritásának megvalósítását, vagyis azt, hogyúj lendület kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás.

Ennek érdekében megoldást keresnek három olyan gazdasági kihívásra, mely napjainkban égető fontosságú, nevezetesen arra, hogy

• hiány mutatkozik a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő készségekből,
• nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága,
• nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben.

A programban a tagállamokkal együttműködve szeretnék javítani a készségek minőségét és a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő készségek elsajátítását.

A2013-as PIAAC felmérés alapján (az OECD Felnőtt Képesség- és Készségmérési Programja) 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni, és nagyjából az EU lakosságának 40 %-ának nincsenek megfelelő digitális készségei. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés fenyegeti. Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg a képesítésének és az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsősorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elő. Ezzel egyidejűleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be a2013-as Európai vállalati felmérés keretében, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon. Mindemellett azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemű, kompetens ember, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerő-piaci igényekhez.
Növelni kell tehát a készségek szintjét, elő kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezhető legyen a munkaerő-piaci készségkereslet alakulása, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy előmozdítsuk a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedést, valamint a társadalmi összetartozást.
Annak érdekében, hogy ezen a területen jelentkező kihívásokkal megbirkózzunk, az Európai Bizottság 10 intézkedésből álló kezdeményezést indított el. Ezeknek a hatására jobban láthatóvá válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami, valamint uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.

A következő két évre vonatkozó konkrét intézkedések az alábbiak:

Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.

Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.

A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak működni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.

Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.

Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek be tudják mutatni saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.

A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.

Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.

A kezdeményezést bemutató kisfilm angol nyelven ITT érhető el.

 

A cikket összeállította:
Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 44-45. oldalán olvasható

Utolsó módosítás: 2017.05.02.