Mobilitási ablak, mint a mobilitás ösztönzésének eszköze

2017.06.29.

Nemzetköziesítés | Felsőoktatás

Napjainkban a felsőoktatási intézmények számára kiemelten fontos terület a nemzetköziesítés, amelynek a legjelentősebb eleme a hallgatói mobilitás. Ennek értelmében immár stratégiai célkitűzéssé vált a felsőoktatás nemzetközi jellegének és nyitottságának erősítése.

Egy 2015-ös felsőoktatási kormányrendelet szerint új alap-, illetve mesterszakok indításakor a tantervbe a képzés során külföldi részképzés céljából ún. mobilitási ablakot kell beépíteni. A felsőoktatási intézményeknek a mobilitási ablakok kialakítására vonatkozó kötelezettségüket a 2019/2020. tanévtől indítandó alap- és mesterképzések tekintetében kell biztosítaniuk.

Május 3-án, a Tempus Közalapítvány székhelyén került megrendezésre az az intézményi felsővezetőknek szóló konzultáció, mely a mobilitási ablak hazai felsőoktatásba való bevezetésével kapcsolatos szakmai törekvések hátterét, megvalósítási lehetőségeit, kihívásait tárgyalta. Szó esett a bevezetés ütemezéséről és az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőkről.

Mi is az a mobilitási ablak?

A mobilitási ablak az Academic Cooperation Association (ACA) meghatározása szerint egy, a képzés tantervébe beépített, nemzetközi hallgatói mobilitásra fenntartott időszak. A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon a mobilitás tanterve történő beépítéséhez és megkönnyítse a hallgatók, oktatók, közreműködő munkatársak mobilitásban történő részvételét.

A mobilitási ablak hozzájárulhat a nemzetköziesítés egyik kiemelt területének, a hallgatói mobilitás szervezésének minőségi átalakításához.

A mobilitási ablak jellemzően három mobilitási típust tartalmaz:

  • Tanulmányi célú mobilitás - külföldi felsőoktatási intézményben résztanulmányok folytatása
  • Szakmai gyakorlat külföldön történő eltöltése
  • Kutatás, diplomamunka külföldön történő elkészítése

A Mobilitási ablakról általánosan elmondható, hogy

  • elősegíti a nemzetköziesedést, erősíti a tanterv nemzetközi dimenzióját,
  • hozzájárul az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztéséhez, szorosabbra fűzéséhez,
  • általa javul a képzés minősége és színvonala, belső fejlesztéseket ösztönöz és tesz szükségessé,
  • a diákmobilitáson túl az oktatói és adminisztratív dolgozók mobilitásának növelését is magával vonja, hozzájárul a leuveni célok eléréséhez,
  • segíti a mobilitás tantervbe építését, a megszerzett kreditek elismerését.

A rendezvényen számos egyetem, főiskola rektorhelyettese, oktatási és nemzetközi igazgatói, dékánjai hallgatták meg Palkovics László oktatási államtitkár köszöntőjét, valamint előadásokat az ablak bevezetésének szükségességéről, a mobilitás hazai helyzetéről, ill. az intézményi aspektusokról.

A résztvevők megismerhették a frissen elkészült „Útmutató a mobilitási ablak bevezetéséhez Magyarországon” című kiadványt, amelyet 2015 decemberétől egy nemzetközi szakértői műhely alapján, hazai és külföldi szakemberek, oktatók tapasztalatára és tudására támaszkodva, jó gyakorlatokat megvitatva, együtt gondolkodás, közös munka alapján készült el. Az útmutató segítséget, iránymutatást kíván nyújtani az intézmények számára, hogy milyen elvek és irányok mentén érdemes a mobilitási ablak bevezetését előkészíteni új szak bevezetése esetén.  Lépésről lépésre mutatja be a mobilitási ablakkal járó lehetőségeket és elvárásokat az azzal járó előnyöket és az esetleges nehézségeket.

A konzultáció során intézményi profil és tematika mentén csoportmunka formájában lehetőség nyílt a vezetők közötti eszmecserére is a mobilitási ablakok létrehozásáról, akik saját intézményükben készítik majd elő a szükséges lépéseket.

Bízunk benne, hogy a meglévő szakokra is hatással lesz az elindított gondolkodási folyamat és ezzel a rendszerszintű intézkedéssel hozzá tudunk járulni a mobilitási létszámok növeléséhez,a kreditelismerés problémáinak csökkentéséhez, ami ma alapvető gátló tényezőként jelentkezik a hallgatók számára.

Utolsó módosítás: 2017.06.29.