Új OECD-kiadvány a pedagógiai tudásról és a tanári hivatásról

2017.08.23.

Magazin | Köznevelés

Sonia Guerriero (ed.) (2017) Pedagogical Knowledge and the Changing Nature of the Teaching Profession, OECD Publishing, Paris

A tanároktól azt várjuk, hogy folyamatosan frissítsék szakmai tudásukat, és bírálják felül szakmai gyakorlatukat az újonnan felmerülő jelenségek és a társadalmi, munkaerő-piaci igények tükrében. Tegyék ezt egy olyan gyorsan változó oktatási környezetben, amelynek feladata, hogy 21. századi képességekkel ruházza fel a diákokat egy rendkívül diverz osztályteremben. A tanári hivatás professzionalizálásának kulcsa ezért talán éppen ez: a tanárok pedagógiai tudásának folyamatos megújulása.
Az OECD országok, de gyakorlatilag a világ minden országa számára központi kérdés, hogy hogyan fejleszthetők a tanárok, milyen szakpolitikai és gyakorlati változtatásokra van szükség a korszerű tanárképzés és a folyamatos szakmai fejlődés hatékony megvalósulása érdekében.
Mit értünk pedagógiai tudáson? A tanítás és a tanulás ismeretét – olyan speciális tanári tudáshalmazt, amely során a diákok szempontjából hatékony tanítási és tanulási környezet jön létre. Világos, hogy a kompetens tanításnak előfeltétele a magas szintű pedagógiai tudás, ugyanakkor még mindig várat magára annak felmérése, hogy a pedagógiai tudás milyen mértékben határozza meg a hatékony tanítást és a tanulók előmenetelét.
A kötet egy két részből álló sorozat első része – az ITEL (Innovative Teaching and Learning) projekt terméke, melynek célja, hogy elméleti keretet biztosítson a tanárok pedagógiai tudását mérő rendszer kialakításához.
A kiadvány első része áttekintést kíván nyújtani a tanári tudásról úgy, hogy megvizsgálja, az egyes alapdokumentumok hogyan határozzák meg a fogalmat, továbbá felvázolja egy strukturális, funkcionális és társadalmi dimenziókból álló értelmezés lehetséges keretrendszerét.
A második rész azt a kérdést járja körül, hogy mennyiben indikátora a tanári minőségnek a pedagógiai tudás. A szerzők áttekintik a tanítási és tanulási folyamatot, a tanári tudás és a tanulói előmenetel összefüggéseit, megvizsgálják, a tanárok hogyan alkalmazzák ezt a tudást döntéshelyzetekben, továbbá azt, hogy hogyan tanítható és fejleszthető a tanári tudás. Megállapítják, hogy az általános pedagógiai tudás rendkívüli fontossággal bír a magas színvonalú tanítás szempontjából, de ugyanilyen hangsúlyos a tanári motiváció és érzékenység is. Azt is igyekeznek feltárni, hogy miben látják a tanárok szakmai felelősségüket. Úgy gondolják, hogy a tudás és a képességek megléte mellett alapvetően meghatározó az eredmény szempontjából, hogy a tanároknak mi a motivációjuk a tanításra; vagyis szakmaiságukat meghatározza a hitük arra vonatkozóan, hogy milyen tanítási képességekkel, elvárásokkal, értékekkel és felelősséggel rendelkeznek.
A kiadvány harmadik része a 21. századi elvárásokkal foglalkozik: milyen hatással van a kor a tanári hivatásra, milyen új elvárásokat támaszt a pedagógusok felé. Foglalkozik a deeper learning és a tudástranszfer fogalmaival, és három alapvető fontosságú kompetenciaterületet határoz meg: kognitív, intraperszonális és interperszonális. Végül a szerzők javasolják – a kiadványban bemutatott kihívások alapján – további tények feltárását, így lehetséges professzionális megoldási stratégiák kidolgozását is.

Aki többet szeretne tudni saját pedagógiai tudása gyakorlati szintű átgondolásának lehetőségeiről, keresse A 21. század angolnyelv-tanára c. pedagógus-továbbképzésünket, melynek résztvevői megismerik a 21st Century Learning Design című kutatás eredményeit, és képet kapnak azok lehetséges tantermi hasznosításáról, alkalmazásáról oktatónktól, Prievara Tibortól, A 21. századi tanár című könyv szerzőjétől.

A képzésről részletesebben a Képzési ajánlóban, a 71. oldalon vagy honlapunkon olvashat.

Az összefoglalót a kiadvány alapján készítette:

Szűcs Marianna, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport 

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 61.oldalán.

Utolsó módosítás: 2017.08.23.