---

A dokumentumelemzés mellett esettanulmányokra és szakértői interjúkra is építő felmérés 33 ország bevonásával készült, a tíz részletesen vizsgált, gyakorlati példákon keresztül is bemutatott állam egyike Magyarország volt. Az esettanulmány elkészítéséhez 18 szakértői mélyinterjút is fölvettek a hazai oktatásügy szereplőivel. A tanulmány arra a két kérdésre kereste a választ, hogy (1) milyen mértékben és milyen módon határozza meg a nemzeti oktatási és szakképzési szakpolitikákat a tanulási eredmény alapú szemléletmód, és (2) milyen mértékben és milyen módon biztosít a szakpolitika kiemelt lehetőséget arra, hogy az intézmények, az oktatásban és képzésben dolgozók szemléletmódját minél inkább áthassa a tanulási eredmény alapú gondolkodásmód.

A valamennyi oktatási szektorra kiterjedő elemzés legfontosabb megállapítása, hogy a korábbi, 2009-es hasonló felmérés óta eltelt időszakban egész Európában jelentős hatást gyakorol az oktatáspolitika alakítására a tanulási eredmény alapú szemléletmód. Ez az állítás még akkor is igaz, ha az egyes országok szakpolitikai hagyományai és terminológiahasználata is jelentős eltérést mutat, nem könnyítve meg az eligazodást a kompetencia alapú megközelítés és a tanulási eredmény alapú szemléletmód fogalomkörében.

A tanulási eredmény alapú szemléletmód meghonosításában a szakképzés járt élen, ahol az egységes képesítési keretrendszer bevezetésére tett összeurópai erőfeszítések is támogatták a folyamatot. Mára már elmondható, hogy a felsőoktatásban is egyre inkább teret kap a tanulási eredmény szempontú megközelítésmód, elősegítve a különféle felsőoktatási képzések, diplomák tartalmának, munkaerő-piaci értékének megállapítását. A közoktatást általánosságban kevésbé érintette meg az új szemléletmód, a felnőttoktatásban azonban szintén jelentős, sok országban a szabályozórendszerben is előírt követelményként jelenik meg a kurzusok elvégeztével várható eredményeket szem előtt tartó képzésfejlesztés.

A magyarországi gyakorlatot vizsgálva a kutatók megállapítják, hogy hazánkban a kompetencia-alapú megközelítésmód elterjedése, amit kifejezetten ezzel a céllal fejlesztett tananyagcsomagokkal is támogatott a szakpolitika, jó alapot teremtett a tanulási eredmény alapú szemléletmód integrálására. Ezt a folyamatot támogatja a kutatók szerint az a tény is, hogy az időközben a bemeneti és folyamatszabályozáshoz visszatért nemzeti alaptanterv kötelező előírásaival párhuzamosan megmaradtak a korábban bevezetett rendszeres kompetenciamérések és PISA-mérések is. Mivel az intézmények számára visszacsatolást nyújtó központi mérések nem a tananyag puszta memorizálását, hanem a tanultak mindennapi élethelyzetekben való alkalmazásának képességét mérik, hozzájárulnak az intézmények és a pedagógusok tanulási eredmény alapú megközelítésmódjának alakításához.

A kutatás rávilágít, hogy az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott, illetve az egységes európai felsőoktatási térség kialakítását szolgáló projektjei kimutathatóan elősegítették a tanulmányi eredmény alapú szemléletmód meghonosodását az oktatási rendszerekben, ezzel elősegítve az oktatás és a munka világa közötti párbeszéd élénkülését. A gyakorlatba való átültetésben pedig a pilot programok, a sikeres kísérleti projektek eredményeinek a megosztása, az egymástól tanulás mutatkozott a legeredményesebbnek. Az új pedagógiai ismeretek átadása, az új szemléletmód széles körű meghonosítása pedig elképzelhetetlen a pedagógusképzés és -továbbképzés intézményrendszerének bevonása nélkül. A kutatók számos ponton hangsúlyozzák az iskolai gyakorlat, a pedagógiai praxis jelentőségét az elmélet gyakorlatra váltása terén. Vagyis ideálisan a korszerű szakpolitikai irányelvek megjelenése mellett a tantervi szabályozást, a mérési-visszajelzési rendszereket és a napi pedagógiai gyakorlatot is a tanulási eredmény alapú szemléletmódnak kell áthatnia ahhoz, hogy képesek legyünk csökkenteni a szakadékot az oktatási rendszer céljai, eredményei és a munkaerőpiac elvárásai között.

A tanulmány eredeti címe: Application of learning outcomes approaches across Europe. A comparative study, cedefop reference series; No 105 (Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2016.)

 

 

 

 

 

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 52. oldalán.

Utolsó módosítás: 2017.11.08.