ÚJ! Mérés-értékelés kézikönyv - Tanulási eredmények mérése és értékelése a szakképzési mobilitási gyakorlatokban

Farkas Éva kézikönyvének célja olyan – gyakorlati példákkal gazdagon illusztrált – szakmai segítség biztosítása a szakképző intézmények számára, amely támogatja az intézményvezetőket, a projektkoordinátorokat, a gyakorlati oktatásvezetőket, a pedagógusokat és a szakoktatókat abban, hogy képesek legyenek a mobilitás során szerzett tanulási eredmények eddigieknél objektívebb és megbízhatóbb módon történő értékelésére. Az útmutató fókuszában a mobilitás áll, ugyanakkor a tanulási eredmények értékelésének bemutatott folyamata, módszerei, eszközei haszonnal alkalmazhatóak a hazai szakképzési gyakorlatban is.

*** 

ÚJ! A tanulási eredmények láthatóvá tétele

Életünk során számos értékes kompetenciát sajátítunk el az iskolán kívül. Ezek a tudások azonban gyakran alulértékeltek annak ellenére, hogy ugyanolyan jelentős munkaerő-piaci relevanciájuk lehet, mint az iskolában megszerzett ismereteknek, képességeknek. A nem-formális és informális környezetben szerzett tanulási eredmények validációja láthatóvá teszi az egyén kompetenciáit és értéket ad azoknak. Ennek hátteréről ír részletesen Farkas Éva összefoglalójában.

*** 

ÚJ! Módszertani útmutató szakképző intézmények számára a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatok szervezéséhez

Farkas Éva és Bogdány Zoltán szakértők készítették e módszertani útmutatót, amelynek célja, hogy olyan szakmai segítséget biztosítson a szakképző intézmények számára, amely hozzásegíti az intézményvezetőket, a gyakorlati oktatásvezetőket, a pedagógusokat és a szakoktatókat a tanulási eredmény alapú megközelítés érvényesítésében az iskolarendszerű szakképzés keretében folyó gyakorlati képzés során.

*** 

A munka alapú tanulás minőségbiztosítása a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal c. műhelymunka összefoglalója

A Tempus Közalapítvány 2016. november 22-én egynapos műhelymunkát szervezett  a szakképzés képzési kínálatának és a munkaerő-piaci igények jobb összehangolásának témájában, amelynek eredményeiről Farkas Éva és Bogdány Zoltán szakértők írtak részletes összefoglalót.

***

A munkatapasztalattal szerzett tanulási eredmények értékelése, elismerése - Érdekek, előnyök, akadályok 

A tanulmány első részének szerzője Tót Éva oktatáskutató, aki a téma rövid külföldi körképét, kitekintését adja. Bemutatja néhány jelentős nemzetközi szervezetnek a nem iskolai képzésben megszerzett tanulási eredmények értékelésével és elismerésével kapcsolatos állásfoglalásait, valamint a témával foglalkozó elemzések egy részének legfontosabb eredményeit. A második rész Palencsárné Kasza Marianna tollából azt járja körül, hogy a külföldi szakmai gyakorlatok tanulási eredményei hogyan hasznosulnak, hasznosulnak-e a munkaerő-piacon.

***

A munka alapú tanulás minőségbiztosítása tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal

Szakképző intézmények figyelmébe ajánljuk a nemzeti ECVET szakértői hálózat tagjai, Dr. Farkas Éva és Bogdány Zoltán tanulmányát. A Tempus Közalapítvány megbízásából készült tanulmány arra keresi a választ, hogy a pályázóink Erasmus + mobilitási gyakorlatokban szerzett tapasztalata tanulási eredmény alapú munkaprogramok tervezésében és lebonyolításában hogyan lenne becsatornázható a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe. Hogyan lehet a szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni és ezzel a gyakorlatok és a képzés összehangolását elérni?

***

Tanulási eredmények - EKKR - MKKR

2015. február 3. egy fontos mérföldkő volt, ekkor fogadták el Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését.

Miért fontos ez?

  • az európai keretrendszer referenciaszintjein keresztül válhatnak összehasonlíthatóvá a különböző tagállami képesítések,
  • ezeknek alapját - mint egy közös nyelv, vagy közös valuta - a tanulási eredmények jelentik,
  • a tanulási eredmények a képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva írják le,

ezzel

  • az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá,
  • egyúttal átjárható tanulási utakat biztosíthat az állampolgároknak,
  • közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is.

Azonban az, hogy be tudja-e tölteni azt a szerepét, ami a szándékként mögötte áll, az a szakértőkön, a társadalmi partnereken, az oktatás és képzés fejlesztőin és résztvevőin múlik.

A Tempus Közalapítvány Tót Éva szakértőt kérte meg, hogy a 2015-ös év fejlesztési munkáiból, az év során a különböző hazai és külföldi szakmai fórumok jelentéseiből írjon egy szintézist, amely a 2016-os év tanulási eredményekre vonatkozó fejlesztési munkáinak kiindulási pontjául szolgál.

A szakértő írásában a következő kérdésekre kereste a választ:

„Hogyan folyik a képesítési keretrendszerek további fejlesztése? Milyen alkalmazásai lehetségesek a tanulási eredményeknek? Milyen kérdések, problémák merülnek fel a tanulási eredmények gyakorlati alkalmazása közben?”

***

ECVET és EQAVET

Bár a két eszköz, az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) és a szakképzés minőségbiztosítását szolgáló Európai Minőségbiztosítás a Szakképzésben (EQAVET) céljai között szoros a kapcsolódás, és közel azonos időben kerültek bevezetésre, alkalmazásuk nem igazán kapcsolódott össze.

Ebből a felismerésből kiindulva 2014 és 2015 során az ECVET és az EQAVET nemzetközi hálózatai közösen vizsgálták meg, hogyan működtethető együtt szorosabban a két eszköz. A témáról folytatott viták, valamint 18 ország rövid helyzetjelentése alapján összegzi az előrehaladást az a kiadvány (Using ECVET and EQAVET principles: some early experiences at national level. Joint working group  for EQAVET and ECVET, 2015. június), amely megfogalmazza a két eszköz együttműködésének lehetséges, konkrét formáit.

***

Európai útmutató a validációs rendszerek fejlesztéséhez

Merre tart az európai validációs rendszerek fejlesztése? Milyen egységes alapelveket és lépéseket kell érvényesíteni a nemzeti megoldásokban? Melyek a fejlesztés nyitott kérdései?

***

Beharangozó – Európai Validálási gyakorlatokról

A Tempus Közalapítvány Farkas Éva és Tót Éva szakértőket kérte fel, hogy a 2018-ban aktuális nemzeti validációs rendszer kidolgozásának elősegítésére vizsgáljanak meg egy-egy merőben eltérő validálási gyakorlatot, abból a célból, hogy következtetések levonásával könnyebben körülhatárolhatóvá váljon a hazai fejlesztési irány.

A román és francia validálási gyakorlat óriási eltéréseket mutat, egy dolog mégis közös bennük: mindkettő megfogalmazza saját validálási stratégiáját, kitűzi saját validálási célját. Mindkét országpélda mögött ott áll az egyértelműen megfogalmazott kormányzati elkötelezettség és a validációs eljárás konkrét céljának meghatározása.

„A román példa rendszerszintű, felülről irányított, de a társadalmi partnereket bevonó validációs eljárásának kormányzati célja a foglalkoztatás növelése így a felnőttek – képesítésekhez/foglalkozásokhoz kötődő-szakmai kompetenciáinak validálása. A validációs eljárás megrendelői szinte 100 %-ban a munkáltatók, akik igazoltatni akarják a munkavállalóik (vagy leendő munkavállalóik) által birtokolt szakmai kompetenciákat.”
Farkas Éva

„A francia validációs rendszer Európában az egyik legrégebbi és a leginkább kiépült rendszer, ami indokolttá teszi a megismerését. A francia példa egyik fontos tanulsága, hogy nem egy lépésben jön létre a teljes rendszer, több évtizedes léptékben kell gondolkodni róla folyamatos elemzés, átalakítás, az együttműködés bővítése révén.
Tót Éva

francia és román validációs rendszerekről bővebben.

Utolsó módosítás: 2017.11.13.