Tíz magyar felsőoktatási intézményben zajlott le a nemzetköziesítési tanúsítási eljárás első fázisa a Tempus Közalapítvány közreműködésével a Campus Hungary program keretében. A többlépcsős folyamat végére az intézmények hazai és nemzetközi szakértők segítségével átfogó képet alkothattak arról, hogy a nemzetköziesedés terén milyen eredményeket értek el, illetve hogy milyen lépésekre van szükségük ahhoz a jövőben, hogy tovább fejlődhessenek ezen a területen.

Az előző évek sikeres nemzetköziesítési projektjeinek bázisán a Tempus Közalapítvány a Campus Hungary program keretében felvállalta, hogy 2013-2015 folyamán önként vállalkozó felsőoktatási intézményekben megvizsgálja és értékeli a nemzetköziesítés helyzetét. Magyarországon előzmények nélküli volt a nemzetköziesedésre irányuló tanúsítási eljárás, így 2013-ban hazai és külföldi nemzetköziesítési szakértők (fő partner az Academic Cooperation Association volt), a nemzetköziesítés területén dolgozó intézményi vezetők és dolgozók, valamint a fenntartói-irányítói szint képviselői bevonásával készültek el az alapvető dokumentumok, a módszertani kézikönyv. A folyamat olyan nemzetközi auditok tapasztalatait is felhasználja, mint például az ACA (Academic Cooperation Association) és az OECD közreműködésével megvalósított IQRP (Internationalisation Quality Review Process).

Az eljárás fő célja, hogy az intézmény saját nemzetköziesítési folyamatainak belső és külső elemzése, értékelése révén képessé váljon ezeknek a folyamatoknak a még tudatosabb kezelésére, fejlesztésére, ezáltal is növelve a sikeres nemzetközi akkreditáció esélyét.

Az audit eljárás módszertana a nemzetköziesítés dimenzióinak elkülönítésén és azok kvalitatív és kvantitatív adatokkal (indikátorok) történő bemutatásán alapult. Az önértékelés, majd ennek elemzése alapján egy helyszíni látogatás és végül az összefoglaló szakértői értékelés lépései alkották az audit egyes fázisait. A hangsúly az értékelésre, a fejlesztési javaslatokra és az intézmény intézkedési tervére került.

Az auditot minden esetben két magyar és egy nemzetközi, az ACA-t képviselő szakértő végezte.

2013 és 2015 között a Campus Hungary program keretében 10 magyarországi intézményben sikeresen lezajlott le az eljárás. Az intézmények között budapesti és vidéki nagy egyetemet, főiskolát, vidéki feltörekvő főiskolát, egyházi egyetemet és orvosi szakegyetemet egyaránt találunk:

  • Budapesti Gazdasági Főiskola
  • Debreceni Egyetem
  • Eszterházy Károly Főiskola
  • Miskolci Egyetem
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Semmelweis Egyetem
  • Szegedi Tudományegyetem
  • Szent István Egyetem

A nemzetközi tanúsítási eljárás következő szakaszának megtervezésére a Campus Mundi projekt EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 biztosított lehelőséget. A Campus Hungary sikeres projektjének tapasztalatai alapján, a szakértői és az intézményi vélemények figyelembe vételével került sor az értékelésre.

A Tempus Közalapítvány 2016-ban újból felkereste a 10 intézményt, melyek részt vettek a nemzetközi tanúsítási eljárásban. Az általuk visszaküldött kérdőívek és az eljárás dokumnetumai alapján az értékelés főbb tanulságai:

  • Az intézmények túlnyomó többsége a módszeres helyzetfelmérés szükségességét, a külső szemlélő nézőpontjának hasznosságát és az útkeresésben kapható segítséget emelte ki a részvétel motívumaiként. Várakozásaikban szerepelt a szakértők által közvetítendő jó gyakorlatok megismerése ám döntően az erősségek, gyengeségek feltárása, a fejlesztési célkitűzések irányának kijelölése dominált.
  • Ezek teljesülését vissza is igazolták, hasznos volt egy koncepcionális keretben látni az intézmény nemzetközi tevékenységének értékelését.
  • A résztvevő intézményeknek kiküldött kérdőív rákérdezett a könnyen és nehezebben megadható adatcsoportokra. Szinte egyöntetűen a hallgatói létszámadatok és a mobilitási adatok voltak egyszerűen szolgáltathatók, illetve mindazok az adatok, amelyeket a nemzetközi irodák önállóan gyűjtenek. Az intézményi adatrendszerekből nehezen tudták az intézmények kiválogatni a megfelelő gazdasági-pénzügyi adatokat, illetve a szerteágazó kutatási adatok begyűjtése okozott még nehézséget.
  • A 10 intézmény önértékelését áttekintve visszatérő problémák is felszínre kerültek:
    • kivételes esetekben van csak a nemzetközi területnek rektor-helyettes szintű vezetője,
    • a karok nemzetköziesítési tevékenysége egyenetlen, az eredményeket egy-két kar szállítja,
    • általában nincs a nemzetköziesítés fejlesztésére elkülönített összeg a költségvetésben,
    • elvétve, vagy egyáltalán nincsenek idegen nyelveken oktató teljes állású külföldi tanárok, az álláshelyeket nemzetközileg nem hirdetik meg,
    • a nemzetközi irodákban kizárólag magyar anyanyelvű személyzet dolgozik,
    • a nemzetközi tevékenység egyoldalúan a külföldieknek meghirdetett (jól fizető) diplomaadó programokra koncentrál és ezek elszigetelten működnek az intézményen belül,
    • kreditbeszámítás gyakorlata hosszú évekkel a Bologna-folyamat bevezetése után sem jól megoldott,
    • bilaterális intézményi egyezmények mennyiségi szemlélete dominál, sok az „alvó” szerződés,
    • nemzetközi kutatási tevékenység nem szervesen épül be a nemzetközi stratégiába, ad hoc módon változik annak intenzitása.

A dokumentumok értéklését követően a Tempus Közalaptívány a Campus Hungary programban 2013 és 2015 között elvégzett felsőoktatási intézményi nemzetköziesítési auditok értékeléséről, valamint a nemzetköziesítési auditok fejlesztéséről, továbbviteléről és lehetséges kiterjesztéséről szóló szakmai műhelyt tartott az érintett szakértői, intézményi és fenntartói képviselők részvételével. A tanúsítási eljárás új szakaszának megkezdése előtt a műhely lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy közösen javaslatokat tegyenek az eljárás hatékonyságának növelésére. Az eljárás módszertana ezen visszajelzések alapján került módosításra. 

A nemzetközi tanúsítási eljárás nyomon követése megerősítette, hogy a folyamat értékes tapasztalatokat hozott és felhívta az intézmények figyelmét a nemzetközi tevékenységek stratégiai jelentőségére. Nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is folytatni kell a tanácsadói típusú ellenőrzéseket, amelyekhez a Campus Mundi projekt biztosítja a szakmai platformot.

A többlépcsős folyamat ezúttal elvégezhető bármely önként jelentkező magyar felsőoktatási intézményben. Az egyik célcsoport a nemzetköziesítés korai fázisában lévő intézményeket jelenti. Ezeknek az intézményeknek jelentős fejlesztéseken kell keresztülmenniük, a szakértők segítségével kijelölhetők a fejlesztés súlypontjai, elkészíthető az intézkedési terv.

A másik célcsoportot olyan intézmények jelenthetik, amelyek eddigi nemzetköziesítési tevékenységüket tudatosabbá, stratégiailag jobban fókuszálttá, minőségbiztosítási szempontból jobban szabályozottá szeretnék tenni és ebben szakértői segítséget kívánnak igénybe venni. Itt egyértelműen arról van szó, hogy az intézmény vezetése kitűzte azt a célt, hogy magasabb szintre lépjenek, ám a nagyobb fejlesztések beindítása előtt vagy azok első szakaszában célszerűnek látják külső szakértői vizsgálattal kontrollálni nemzetköziesítési tevékenységüket.

A Tempus Közalapítvány évente 3-5 eljárást tervez lebonyolítani 2021-ig az alábbi kétszíntű módszertan alapján: 

Az audit egy több fázisból álló hosszú távú folyamatként került kidolgozásra, melynek első lépése egy a klasszikus auditok és akkreditációs vizsgálatok módszertani eszközeit felhasználó (és azokra felkészítő) folyamat, amely értékeléssel és javaslatokkal zárul. Az első fázis elsődleges célja a tanácsadás és fejlesztés. Ennek első lépése, az intézményi önértékelés, melynek módszertana a nemzetköziesítés dimenzióinak elkülönítésével és ezen dimenziók kvalitatív és kvantitatív adatokkal (indikátorok) történő megadásával az intézmény sajátosságainak megfelelő értékelését kívánja alátámasztani. Ezt követi ennek elemzése, majd egy helyszíni látogatás és végül az összefoglaló szakértői értékelés, melynek fő eleme a javaslati rész. Negyedik fő elem a visszacsatolás és az intézményi intézkedési terv, a nemzetköziesítési stratégia módosításának együttese.

Második fázis a monitoring látogatás. Az értékelésen már átesett intézmények közül azoknál, akik erre igényt tartanak, monitoring vizsgálat végezhető. Ennek célja az, hogy felmérje az intézkedési tervek megvalósulásának helyzetét. Ennek során az audit programban vizsgált időszak kezdetétől a monitoring időpontjával lezáruló szakasz rövid értékelése mellett a hangsúly a közeljövő nemzetköziesítési céljainak kitűzésén van. A monitoring vizsgálat egyszerű szerkezetű kérdőíven alapuló intézményi konzultációt jelent. A konzultáció az első látogatás javaslatai és az intézkedési terv pontjai közül az intézmény számára leglényegesebb kérdéseket érinti, a megtörtént fejlesztések és eredmények bemutatására koncentrál és elsősorban arra keresi a választ, hogy merre tartson tovább a nemzetköziesítési folyamat.

A Tempus Közalapítvány az EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú Campus Mundi projekt keretében „Nemzetköziesítési tanácsadó-értékelő eljárásban valószakértői részvétel” tárgyú felhívást tesz közzé.

A Tempus Közalapítvány a Campus Mundi projekt keretében tanácsadó-értékelő eljárást indít a magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének minősítésére.

A projekt keretein belül 2017-2021 között legalább 13 intézményi tanácsadó-értékelő eljárás kerül lebonyolításra. Az eljárást végző szakértők felíhívása, valamint a pályázáshoz szükséges dokumentum az alábbi linken található.

A pályázatokat kizárólag elektronikus úton kérjük elküldeni a neumayer.petra{kukac}tpf.hu email címre.

A beküldés határideje: 2017. augusztus 11.