Együttes tartalomszerkesztés

 

Az együttes (másokkal együtt zajló) tartalomszerkesztést biztosító lehetőségek között számos web2.0-s szolgáltatást említhetünk, hiszen web2.0-s eszköznek nevezhetünk minden olyan online alkalmazást vagy szolgáltatást, amelynek használata során központi szerepe van a közös tartalomszerkesztésnek, a felhasználók együttes munkájának, a kommunikációnak.

A web2.0-s szolgáltatások segítségével a résztvevők együttesen tudnak tartalmakat szerkeszteni, létrehozni; véleményezhetik a más felhasználók által közzétett elemeket, tartalmakat. Az alábbi szócikk keretében azonban csupán két kiemelt lehetőséget (online dokumentumszerkesztés és online prezentációkészítés) szeretnénk tárgyalni, amely szorosabban véve támogathatja a felsőoktatásban résztvevő felek tevékenységét.

 

Google Drive

A továbbiakban, az online dokumentumok és online prezentációk keretében a példákhoz a Google Drive lehetőségeit használjuk. A Google - a web2.0-s szolgáltatások egyik alappilléreként - biztosítja a felhasználók számára, hogy egyetlen azonosítóval (Gmail fiók) számos online szolgáltatáshoz (Dokumentumok, Prezentációk, Blog, Naptár, Fotók, Google Plus, stb.) ingyenesen hozzáférjenek.

A Google Drive egy úgynevezett felhőalapú szolgáltatás, amely azt jelenti, hogy a felhasználók által létrehozott és megosztott tartalmak nem egy számítógépen érhetőek el, hanem azokat több szerver tárolja. Ez a tárolási mód biztosítja, hogy a fájlok mindig elérhetőek. Az online szerkesztés és tárolás mellett természetesen lehetőségünk van helyi másolatot is készíteni a létrehozott tartalmakból, amelyet a saját számítógépünkön tárolhatunk a későbbiekben.

A Google Drive lehetőséget ad szöveges dokumentumok, táblázatok, prezentációk, kérdőívek, rajzok,. mappák, fájlok szerkesztésére és tárolására.

 

Online dokumentumok

Az online dokumentumokon szűkebben értelmezve a szöveges dokumentumokat értjük, és nem soroljuk ide például a táblázatokat és a prezentációkat sem. Online dokumentumkezelésre számos ingyenes és fizetős szolgáltatás keretében van lehetőségünk (Microsoft OneDrive, Google Drive), többek között a legnépszerűbb közösségi oldal is kínál egyszerűbb dokumentum létrehozására lehetőséget. A továbbiakban általánosságban mutatjuk be az online dokumentumszerkesztés lehetőségeit, illetve a konkrét példáknál a Google Drive dokumentumszerkesztő felületére fogunk kitérni. A Google dokumentumok szolgáltatásai közvetlenül itt érhetőek el, ezen a linken listázza a rendszer a már meglévő dokumentumokat, és új létrehozására is lehetőséget ad, de a Google Drive kezdőoldaláról indulva is elérhetőek - több más mellett - ugyanezek a menüpontok.

Érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb online szolgáltatáshoz kiváló súgók (Google Drive Súgó, OneDrive Súgó) tartoznak, illetve számos esetben érdemes körbenézni a felhasználók által készített segédanyagok, videók, demo anyagok között is, amennyiben nem tudunk továbblépni a használat során.

Az online dokumentumkezelés előnyei

Az online dokumentumkezelés előnyei közé tartozik, hogy internetkapcsolattal a felhasználók térben és időben egymástól függetlenül is tudnak ugyanazon a dokumentumon dolgozni. A felsőoktatásban ennek számos előnye van. Példaként említhető, amikor több oktató tanít egyazon tárgy keretében és az azonos tematika kidolgozását szeretnék megvalósítani. Korábban erre többségében a korrektúrázott, e-mailben csatolmányként körbeküldött dokumentumot használtuk, azonban ez kevésbé rugalmas és nehezen áttekinthető az online szerkesztőfelületekhez képest.

Az online dokumentumok szinkrón és aszinkrón is szerkeszthetőek, azonban az egyidejű szerkesztés esetében a Google dokumentumok még a valós idejű, azonnali üzenetküldés lehetőségét is felkínálja a dokumentumszerkesztő felületének oldalsávjában, így egy kérdéses bekezdésről, gondolatról könnyen tudunk dönteni együtt.

Az online dokumentumhoz rendelhető hozzáférési jogosultságok

Az online dokumentum szerkeszthető teljesen nyilvánosan, a link birtokában, illetve csak a meghívott felhasználók által. Ez a három jogosultsági beállítás lehetőséget ad a teljes nyilvánosságtól (például amikor ötletelünk és nem az ötlet kitalálója, hanem maga az ötlet a fontos) a szűkebb körben történő megosztáson (csak azok szerkeszthetik a dokumentumot, akik ismerik a linkjét), a zárt körű szerkesztésig (e-mail cím alapján történő meghívás a dokumentumhoz való hozzáféréshez). A jogosultságot, a dokumentumot létrehozó tulajdonos szabadon változtathatja.

A rendszer a dokumentum szerkesztési, módosítási előzményeit névtelen és névvel történő szerkesztés esetén is listázza és szükség esetén (pl. egy szakasz véletlen törlése) visszaállíítható a dokumentum korábbi változata.

A háromfajta szerkesztési jogosultság a dokumentumon belül további lehetőségeket kínál: a nyilvános hozzáféréstől a zárt körű szerkesztésig dönthetünk arról, hogy a közreműködők beleírhatnak-e a dokumentumba vagy csak megjegyzéseket fűzhetnek annak részeihez vagy pedig csak megtekinthetik azt.

Egy ideje, a még könnyebb kezelhetőség érdekében a dokumentumot úgynevezett javaslat funkciókkal is el lehet látni, amely hasonló a MS Office programból ismert korrektúra szolgáltatáshoz. Ezeket a javaslatokat azután a dokumentumban el lehet fogadni vagy figyelmen kívül lehet hagyni.

Az online létrehozott dokumentum további lehetőségei

A létrehozott dokumentumot igény esetén természetesen le lehet tölteni a helyi eszközre, és így internetkapcsolat nélkül is tovább szerkeszthetjük azt, valamint ki tudjuk nyomtatni, illetve másolatot is készíthetünk a már létrehozott online tartalomról, saját vagy mások által közösen továbbszerkesztett tartalom céljából.

Az online dokumentumok megkönnyítik az oktatók munkáját egymás között (pl. tematikák szerkesztése, tételsorok összeállítása) az oktatók és az adminisztratív munkatársak közös tevékenységét (pl. tanrendszervezés, vizsgák beosztása), illetve nagy segítséget adhat az oktatók és hallgatók, valamint a hallgatók egymás közti tevékenységében (pl. beadandó feladatok véleményezése, egymás munkájának értékelése).

 

Online prezentációk/1. Google prezentáció

A Google prezentáció - hasonló lehetőségeket kínál, mint a Google szöveges dokumentum - azzal a különbséggel, hogy ezt - többnyire lineáris - prezentációs célzattal tudjuk használni.

A Google prezentáció - más, ismert irodai programcsomag elemekhez hasonlóan - a leggyakrabban használt szerkesztési funkciókkal rendelkezik. A már elkészült PowerPoint (PPT)-fájlokat a Google Prezentáció formátumába konvertálhatja, és viszont.

A Google prezentációba illeszthető tartalmak

Az online, felhőben létrehozott diasor esetében lehetőségünk van képek, ábrák, mozgóképek, videók, hangfájlok beszúrására, valamint az online elérhetőségnek köszönhetően ezeket könnyebben és gördülékenyebben tudjuk beilleszteni, mint az offline szerkesztés esetében.

Az online prezentáció esetében, egy videó beszúrásakor elegendő például a videó beillesztése menüpontra kattintani, majd a beépített YouTube kereső kiadja a megfelelő találatokat, amelyek közül a kívánt tartalmat be is illeszthetjük egy kis ablakba, úgynevezett beágyazással. A beágyazás azt jelenti, hogy az adott (beillesztett) tartalom az eredeti oldalon (ez esetben YouTube) érhető el, és a prezentációba abból a forrásból hívja be a tartalmat, az adott dián megjelenítve a videót. A beágyazás abban különbözik a hiperhivatkozástól (beszúrt link), hogy nem csupán a videó linkje jelenik meg, hanem a teljes tartalom lejátszható egy kis ablakban, a dia egy területén. Beágyazott tartalomra a web2.0 világában sok példát láthatunk, a Google szöveges dokumentum és a Google prezentáció is beágyazható például blogokra, weboldalakra. Példa a beágyazott prezentációra itt érhető el.

A Google prezentáció minden olyan lehetőséggel rendelkezik, mint a Google szöveges dokumentum, de természetesen ez letöltés esetén pl. PPT formátumba is tudja menteni a tartalmat, amely további, internetkapcsolat nélküli szerkesztést tesz lehetővé.

A Google prezentáció - csakúgy, mint bármely más prezentáció - előadói jegyzetekkel egészíthető ki, akár osztott képernyős üzemmódban is működtethető, ahol a prezentáló a saját maga jegyzeteit, beállításait, az eltelt időt láthatja, míg a prezentáció egy másik képernyőn, kivetítőn jelenik meg a nézők számára.

A Google prezentáció felhasználási lehetőségei a felsőoktatásban

A felsőoktatásban a hallgatók és az oktatók akár közös munkafelületként is felhasználhatják a Google prezentációkat, nem csupán bemutatóként szerkeszthetünk ilyet.

A közös munkafelület lehet akár egy a tanulóknak kiadott feladat közös munkafelülete, ugyanakkor lehet egymástól távoli, esetleg nem adott, kontakt, tantermi környezetben együttdolgozó hallgatók közös felülete is.

A Google prezentáció felkínálja az úgynevezett “kutatás” lehetőségét is, amely segítségével egy adott kifejezéssel rákereshetünk a minket érdeklő témákra, és a talált információkat, képeket, idézeteket, hivatkozásokat és egyéb adatokat gyorsan beilleszthetjük a prezentációnkba.

Oktatóként, kollégákkal együtt készíthetünk Google prezentációt például konferenciákra, amely készülődés során a prezentációban látjuk egymás gondolatait, tudunk azokról a prezentáció felületén, valós időben üzeneteket váltani, valamint ily módon technikailag is könnyen megoldható a bemutatónk egységes kinézete (sablon, betűtípus, betűméret, stb.)

 

Online prezentációk/2. Prezi

A Prezi egy magyar fejlesztésű online prezentációkészítő alkalmazás. A már ismert prezentációkészítő lehetőségektől eltér atekintetben, hogy ez egy úgynevezett nemlineáris prezentációszerkesztő alkalmazás.

A Prezi, éppúgy, mint más online prezentációk más felhasználókkal együtt szerkeszthetőek és megoszthatóak, véleményezhetőek.

A Prezi lehetőségei

A Prezi nemlineáris megjelenése lehetővé teszi, hogy az előadó az egymás után következő tartalmak megjelenítése helyett a nagyítás és kicsinyítés (zoom) vizuális megjelenítésével él. Ezzel a technikával egy már bemutatott tartalomra bármikor visszaugorhatunk, amennyiben megadtuk “lépés”-ként a szerkesztéskor azt az elemet.

Kicsinyíthetjük és nagyíthatjuk az elemeket, egyiket a másik mögé küldhetjük, és el is forgathatjuk. A keretek (frame) segítenek összefogni az összetartozó tartalmakat, ezeket fűzzük össze, kijelölvén az "ösvényt" (path), ami alapján az elemek a prezentációban végül adott sorrendben majd megjelennek. A zoom technikának köszönhetően jobban lehet érzékeltetni a téma súlypontjait és egységben látni a főbb pontokat.

A Prezi szerkesztésekor egy nagy “vásznon” vagy munkafelületen dolgozhatunk, amely online tartalmak rugalmas megjelenítését biztosítja. Könnyedén beszúrhatunk képeket, fájlokat, videókat, módosíthatjuk a betűtípust, betűméretet és sablonokat is választhatunk a tartalomhoz.

A Prezi gondolt a számtalan elkészült PPT-re is, így azokat egyszerűen konvertálhatjuk a Prezi asztalára, majd onnantól tovább szerkeszthetjük azokat a Prezi rendszerében.

A Prezi egyfajta online adatbázisként is működik. A felhasználók dönthetnek arról, hogy az általuk elkészített  Prezi milyen hozzáférési jogosultsággal rendelkezzen, és amennyiben a nyilvános beállítás mellett döntenek, úgy azok megjelennek a Prezi nagy tudásbázisában. Ezen belül létezik még egy kategória, amely a szabadon felhasználható tartalmakra szűr. Ezeket a Preziket saját célra másolhatjuk és tovább is szerkeszthetjük - az eredeti forrás megjelölésével.

A Prezi is kínál segédanyagokat, működtet felhasználói közösséget, vagy más felhasználók által szerkesztett tartalmakat támogatásként.

A Prezi saját tudásbázisa itt érhető el.

Készítette: Lévai Dóra 

Linkgyűjtemény:

Papp-Danka Adrienn: Korszerű környezet, korszerű eszköztár. Oktatástechnika és média
Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita:Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.
Google Drive: http://drive.google.com/
Google Dokumentum: https://www.google.hu/intl/hu/docs/about/
Google Prezentáció: https://www.google.hu/intl/hu/slides/about/
Prezi: https://prezi.com/
Tóth-Mózer Szilvia: Google megosztott prezentáció. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Tóth-Mózer Szilvia: Prezi.com. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Tóth-Mózer Szilvia–Virányi Anita: A prezentáció módszertana. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal I. - Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal II. - A Realika tananyagai In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal III. - Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal IV. - Nemzeti Digitális Adattár (NDA) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január

 

Ajánlott irodalom:

A szócikkek alapjául szolgálnak az alábbi kötetek: Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I-II. Líceum Kiadó, Eger

Utolsó módosítás: 2016.10.26.