Nagylétszámú előadások eszközei

 

Az online eszközök és szolgáltatások általában inkább a gyakorlati foglalkozások támogatására használhatóak, azonban számos esetben megfelelően támogathatják az előadásokat is akár a tanteremben, akár a tantermen kívül. Ezek az eszközök jó megoldást kínálnak arra, hogy az előadások is bizonyos mértékben interaktívak legyenek vagy olyan hallgatókat is elérjünk, akiket ezen eszközök nélkül nehezebb lenne megszólítani, vagy a figyelmüket megragadni.

 

Az online visszacsatolás lehetőségei

A felsőoktatásban elterjedt hagyományos visszacsatolás (zárthelyi dolgozatok, írásbeli és szóbeli vizsgák) során a kérdésekre adott válaszok ellenőrzése és javítása viszonylag hosszú időt vesz igénybe, és az elért eredményt esetenként a válaszadást követő egy-két héten belül tudják meg a hallgatók. Online visszacsatolás esetében ez az idő jelentősen lerövidülhet, hiszen a válaszok javításával - zárt végű kérdések esetén - nem kell időt töltenünk, és így az oktató és a hallgató számára is kedvezőbb lehetőségeket teremt. 

Az online visszacsatolás természetesen nem válthatja ki a hagyományos visszacsatolás minden formáját, de vannak olyan IKT- eszközök, amelyek segíthetnek abban az esetben, amikor egy nagylétszámú csoport minden tagjának kíváncsiak vagyunk a véleményére, válaszaira.

Oktatóként kiváló lehetőséget jelent az online visszacsatolás alkalmazása, amennyiben egy szeminárium vagy előadás keretében nehézkes felmérni a hallgatók véleményét oly módon, hogy minden hallgatótól kapjunk választ egy adott kérdésre.

Az oktató számára segítség lehet a továbbiakban akkor, amikor előzetes ismeretek feltárására vagyunk kíváncsiak, és a kapott válaszok alapján szeretnénk folytatni a mondandónkat. Az előzetes ismeretek felmérése mellett az online válaszadó rendszerekkel lehetőségünk van formatív és szummatív értékelésre is. Az oktató számára a beérkezett eredményeket a rendszer egy fájlban rögzíti és azokból összegző kimutatásokat is készíthet.

A hallgatók számára is kedvelt és támogató jellegű lehet ezen online eszközök használata, hiszen azonnal kapnak visszajelzést a tudásukról, és ezáltal láthatják erősségeiket, gyengeségeiket, vagy a csoportban elfoglalt helyüket. Ezen lehetőségekkel egy-egy tudásanyag sikeres vagy kevésbé sikeres elsajátításáról nem a számonkérés után egy-két héttel értesülnek, amikor már kevésbé időszerű és érdekes számukra, hogy mi sikerült benne és mi nem.

 

Online szavazórendszerek és online válaszadó rendszerek

Az online válaszadó rendszerek egyik fő előnye, hogy internetkapcsolattal ellátott mobiltefonok, oksotelefonok is válaszadó egységként működhetnek, vagyis nem feltétlenül szükséges számítógép használata.

Az első szavazórendszerek az oktatásban az interaktív táblák megjelenéséhez kapcsolódnak, azonban ma már ezek sem csak interaktív tábla mellett használhatóak. Számos szavazórendszer a tábla nélkül is, a saját programmal futtatható, használható, vagyis megfelelő eszközök beszerzése esetén azonnali válaszadást eredményezhet a tanteremben. A szavazórendszerek az eredményeket névvel vagy név nélkül is képesek megjeleníteni, attól függően, hogy mire vagyunk kíváncsiak egy adott kérdés kapcsán. Az eredményekből könnyedén részletes elemzéseket kaphatunk táblázatok és grafikonok formájában, amely fájlokat a számítógépünkön elmentve tudjuk tárolni.

Az eredmények összesített képet adnak az egy kérdésre adott válaszokból, vagy, amennyiben név szerint zajlott a válaszadás, egy adott hallgató eredményeit is nyomonkövethetjük.

A legtöbb felsőoktatási kurzushoz kapcsolódóan azonban nem érhető el ilyen szavazórendszeres egység, így más megoldásokat fogunk említeni a továbbiakban.

Amennyiben nincs lehetőségünk szavazórendszerek megvásárlására, akkor is használhatunk tanulói válaszadó szoftvereket. A tanulói válaszadó rendszerekre egy jó példa a Socrative elnevezésű program. A program online regisztrációt követően működik, és oktatóként lehetőségünk van egy “tanterem” létrehozására, amelyen belül létrehozhatjuk a kérdéseinket és a hallgatók válaszolhatnak azokra. A hallgatók rövid kérdések megválaszolása esetén csoportban is szavazhatnak, válaszolhatnak, amely válaszokat a rendszer név nélkül kezeli, és a csoportok versengését játékos formában közvetíti (színes rakéták előrehaladása jelzi a csoportok jó válaszait).

A Socrative használható bármilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközzel: így laptoppal vagy okostelefonnal vagy tablettel is (ebben az esetben tehát a fenti eszközök szolgálhatnak klikkerként). A program kiváló segédanyagokkal segíti a felhasználókat.

A Socrative mellett egy magyar fejlesztésű oldalt is szeretnénk példaként említeni. A Redmenta alapvetően egy online feladatlapkészítő alkalmazás, azonban ezt is használhatjuk rövid vélemény kifejtésére vagy zárt végű kérdések gyors megválaszolására. A Redmenta fejlesztőinek szellemiségét tükrözi, hogy nincs elérhető súgó a rendszerhez, hiszen annyira egyszerűen és könnyen használható a felület, hogy súgó nélkül is el tudunk indulni a szerkesztés során.

Az Answergarden egy érdekes és szemléletes válaszadó program, amely a beérkezett válaszokból szófelhőt készít. Online véleménygyűjtésre további alkalmazásokat és lehetőségeket itt találhatunk.

mentimeter egy interaktív prezentációs szoftver, amely lehetővé teszi, hogy ppt előadásunk diái közé beszúrjunk egy-egy kérdést a hallgatóság véleményének, isemreteinek megismerésére. A válaszokat szemléletes ábrák, vagy szófelhő segítségével is megjeleníthetjük. 

kahoot szintén népszerű kvízjáték készítő alkalmazás, mely lehetővé teszi, hogy a diákok csapatokban adott időkereten belül válaszoljanak kérdésekre és a válaszadás után azonnali eredményt ad a verseny állásáról.

A hallgatói válaszadó rendszerek egyaránt alkalmazhatók a formatív, a szummatív és a diagnosztikus értékeléshez.

 

Rögzített előadások

Akár gyakorlati foglalkozás keretében, akár előadás során nagy segítséget jelenthet, ha bizonyos előadásokról online felvételeket készítünk vagy azokat akár élőben közvetítjük a hallgatók (és más érdeklődők) számára. Egy előadás felvételének több célja lehet az oktatásban.

Az oktató által tartott előadás rögzítése hasznos lehet...

  • önreflektív célból, hogy lássuk, hogy milyen a hallgatók előtt a kommunikációnk, a testtartásunk, a megjelenésünk, és felfedezzük erősségeinket, valamint javíthatssuk a gyengeségeinket.
  • ha az elmondottakat rögzíteni szeretnénk és azt mentett formában elérhetővé tenni, hogy a hallgatók ismétlés, gyakorlás céljából a tanórán kívül újra meghallgathassák.
  • ha szeretnénk a jelen nem lévő hallgatók számára minél teljesebb képet adni a tanórán elhangzottakról.
  • ha szeretnénk kibővíteni a lehetséges közönség körét és nem csupán a tanegységet felvett hallgatók számára szeretnénk információt átadni.

Az előadások rögzítése az IKT-eszközök segítségével a legtöbb esetben nem jelenthet technikai kihívást, hiszen a legtöbb okostelefon, tablet vagy számítógép rendelkezik mikrofonnal és kamerával, amely a képi és hanganyagot rögzíteni képes. A képi rögzítésnek több lehetősége van: rögzíthetjük az előadót, valamint az előadását is, azaz a képernyőképet is, amit éppen kivetít vagy a monitoron lát. Ezek mellett lehetőség van úgynevezett osztott képernyő rögzítésére is, amikor a képernyő egyik felén az előadót, a másikon az általa bemutatott és elmondott előadást láthatjuk például diasor formájában. (Természetesen lehetőségünk van a kamerával és mikrofonnal történő rögzítésre is, de amikor az eszközök elérhetősége korlátozott egy intézményben, akkor kitűnő megoldást nyújthatnak a korábban felsoroltak.)

 

Online közvetítések, online előadások

A rögzített felvételek mellett lehetőségünk van arra is, hogy a rögzítés mellett azonnal, élőben közvetítsük is az elhangzottakat egy online csatornán keresztül. Számos ingyenes szolgáltatás használható erre a célra, és a több szolgáltatást magában foglaló Google is biztosít ilyen lehetőséget számunkra a Google Hangouts keretében. Ezzel a szolgáltatással nem csupán szöveges kommunikációt folytathatunk, hanem lehetőségünk van úgynevezett közvetített Hangouts folytatására is, amelynek keretében a YouTube csatornán jeleníthetjük meg az adott felvételt. A megjelenítés időpontja és a közönség meghatározása is a felhasználótól függ, vagyis lehetőségünk van azonnali, élő közvetítésre, későbbi időpontban történő közzétételre, és az egyetlen személyre korlátozástól kezdve, teljesen nyilvánosan is elérhetővé tehetünk egy-egy előadást, közvetítést.

Az élő közvetítés előnye lehet, hogy a lehető legszemélyesebbé teszi az előadást, és az online eszközök használatával egymástól térben távoli felhasználók, hallgatók, érdeklődők is feltehetnek kérdéseket (például YouTube-on, a videó alatti megjegyzések formájában vagy Twitteren, egy előre meghatározott címkével).

Az élő közvetítés ugyanakkor nem elterjedt a hazai oktatás világában, mert jellemzően ezekkel szemben zárkózottabbak a felhasználók. Élő közvetítésről lévén szó, szerkesztetlen és vágatlan változatban tehetjük közzé az elmondottakat, ami - tőlünk függően - nagy nyilvánosságot is kaphat.

A felsorolt lehetőségek miatt érdemes mérlegelni, hogy legalább néhányszor kipróbáljuk az előadások rögzítését vagy akár az élő közvetítést, hiszen látni fogjuk egy további szócikkben, hogy akár olyan innovatív oktatási módszerek alapja is lehet, mint a tükrözött  osztályterem (belső hivatkozás).

A képi-és hangrögzítések, az online közvetítések szolgáltatásai meglehetősen széleskörűek. Részletesebb leírás a különböző szolgáltatásokról itt található.

A MOOC-ok

A MOOC betűszó-elnevezés a massive open online course szavak kezdőbetűinek rövidítéséből származik, magyarul nagyméretű, nyílt online képzéseket jelent.

2012 óta az amerikai egyetemek egymás után indították el ingyenesen, bárki számára elérhető online kurzusaikat (Pl. Coursera, European Schoolnet Academy, Edx, Khan Academy).

Hazánkban 2016 körül jelentek meg az első ilyen kezdeményezések és azóta folyamatos változásban, fejlődésben vannak (Pl. Virtuális Egyetem, KMOOC, ELTE MOOC)

2018. őszén az ELTE indított egy bárki számára elérhető, nyílt kurzust, amely metakurzusként éppen az online, tömeges nyílt kurzusok szerkesztéséről szól.

 

Készítette: Lévai Dóra

Linkgyűjtemény:

10 IKT-eszköz ötletek és vélemények gyűjtésére: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/evilag/10-ikt-eszkoz-otletek-es-velemenyek-gyujtesere 
Papp-Danka Adrienn: Korszerű környezet, korszerű eszköztár. Oktatástechnika és média 
Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita:Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 
Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája II. Líceum Kiadó, Eger (77-87.oldal) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_16_a_xxi_szazad_oktatastechnologiaja_ii_pdf/16_a_xxi_szazad_oktatastechnologiaja_ii_77_77.html
Socrative (Ismertető a Socrative 2.0-hozhttps://komposzt.wordpress.com/2014/07/19/megjelent-a-socrative-2-0/)
Kahoot! (http://tanarblog.hu/cikk/szavazorendszer-helyett-verseny-az-osztalyban)

 

Ajánlott irodalom:

Bedő Andrea - Schlotter Judit: Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest, 2008.
Papp-Danka Adrienn–Magyari Gábor: Tetszik az új táblánk? Szavazzunk! - Az interaktív tábla és a szavazórendszerek használatának módszertani előnyei. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. június
Kelemen Rita (2007): A szavazóegység felhasználási lehetőségei az oktatásban. In: Korom Erzsébet (szerk.): Kihívások a XXI. század iskolájában. A XLIII. Pedagógiai Nyári Egyetem Évkönyve. Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Szeged.
Kelemen Rita (2008): Az interaktív tábla néhány módszertani lehetősége a közoktatásban és a tanárképzésben. Iskolakultúra Online, 2. sz. 176-187.

Utolsó módosítás: 2019.05.02.