Bolognai folyamat

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatással foglalkozó részlegének javaslata nyomán részt vettem annak a nemzetközi részvétellel szervezett spanyol projektnek a záró rendezvényén, amelynek központi témája a hallgatóközpontú tanulás felsőoktatási intézményekben történő megvalósításának minőségbiztosítása volt.

A magyar kifejezések ezen a területen általában az angol elnevezések fordításai, amik nem mindig feleltethetők meg teljesen az eredeti jelentésnek. Az ebből esetleg fakadó félreértések elkerülésére egyrészt a projekt (amúgy elég szűkszavú) weboldalára utalok, másrészt ideírom a projekt és a zárórendezvény pontos angol megnevezését is.

A weboldal címe: http://www.ehea.info/event-details.aspx?evId=666

Itt a következők olvashatók:

„The Spanish Ministry of Education, Culture and Sport MECD in collaboration with the Spanish Quality Agency ANECA, the European Association of Quality Agencies (ENQA), the Spanish Conference of Rectors CRUE and the European Student Union (ESU) is organizing a Peer Learning Activity PLA on Student-Centred Learning in Alcalá de Henares a historic town around 34 kilometers away from Madrid at the premises of University of Alcalá on 7 – 8 April 2016.
This PLA is organized in the context of the European project Erasmus+ KA3, Higher Education Reforms in Spain HERE – ES.”

Visszafordítva a szót magyarra; az Európai Erasmus+ KA3 projekt – Spanyol Felsőoktatási Reformok zárórendezvénye egy tapasztalatcsere (Peer Learning Activity) volt. A projektben résztvevők közül ezt az ENQUA és az ESU (ld. fenti idézet) szervezték, a spanyol oktatásért felelős minisztériummal együttműködve.

A tapasztalatcserére 10 országból összesen 43 résztvevő érkezett. A program elérhető a http://www.ehea.info/Uploads/AgendaPLA-SCL_25_01_2016.pdf webcímen, a részletes célkitűzések pedig a http://www.ehea.info/Uploads/OutlinePLA-SCL_16_12_2015.pdf webcímen. Amint a programból kiderül, az előadók elég változatos tapasztalatokról számoltak be. A rendezvénynek ez a része nagyon érdekes volt. Néhány előadást kiemelve a következőket írhatom.

A konferencia elején Fernando Galán, az ESU elnöke tartott egy történeti bevezetőt és módszertani ismertetőt, elsősorban az ESU-nak ebben a tárgykörben megjelent korábbi kiadványira alapozva. Ezt követően Maria Kelo, az ENQUA igazgatója beszélt a minőség-biztosítási lehetőségekről, hangsúlyozva, hogy nehéz feladat egy főleg minőségi mutatókkal jellemezhető tevékenység megítélése, mivel mérhető paraméter nem igazán akad ezen a területen. A hallgatóközpontú tanulás inkább kultúra és gondolkodásmód kérdése.

A továbbiakban került sor a szűkebb értelemben vett tapasztalatcserére. Ennek során hallottunk több jó gyakorlatról is. A Malmö-i Egyetem hallgatótámogatási rendszere pl. minden hallgatóra kiterjed. (Nem anyagi támogatásról van szó; a hallgatókat igyekeznek akkor és abban segíteni, amikor és amire szükségük van.) Az ír felsőoktatási kormányzat évente 53, hallgatók által kiválasztott oktatót jutalmaz „az oktatás hőse” kitüntetéssel. (A felterjesztéseket egy országos hallgatói bizottság megtárgyalja, és egységes szempontok szerint készíti el a jutalmazottak végleges listáját.) Az Education International képviselője azt hangsúlyozta, hogy úgy kell megoldani a hallgatóközpontú oktatást, hogy ne háruljon az oktatókon extra terhelés emiatt. A spanyol oktatási kormányzat elindított egy DOCENTIA elnevezésű programot, aminek a célja az oktatás minőségének, többek között a hallgatóközpontú tanulás kultúrájának is a mérése. A belgiumi flamand közösség kormányzati képviselője ismertette a negatív kreditek hozzárendelését is tartalmazó kreditfelhalmozási rendszert, amely a hallgatók motiválását szolgálja. Ehhez kapcsolódva a University College Ghent munkatársai arról számoltak be, hogy hallgatóiknak minden félévben van egy heti egy órás kötelező kurzusuk, ami eleinte a hallgatói életre felkészítésről, később az otthoni feladatok, szakirodalmazás, házidolgozatok, esszék, majd a diplomamunka írásával kapcsolatos fontos tudnivalókról szól. Ehhez a tárgyhoz kapcsolódóan országos fórumokat is szerveznek a tapasztalatcsere elősegítésére. A svéd felsőoktatási kormányzat külön anyagi támogatást biztosít az intézményeknek a kontaktórák növelésének elősegítésére. (Náluk egy kredit kontaktóra-tartalma legfeljebb fél óra.) Szászországban a minisztérium 5 éves szerződéseket köt a felsőoktatási intézményekkel, amelyek tartalmazzák a fejlesztések terveit és azok finanszírozásának mértékét is (ezek jó része az oktatással foglalkozik). Ezen túlmenően a felhasználásról és a teljesítésről éves beszámolókat kérnek az intézményektől. Ezzel párhuzamosan a rektorok szerepe, valamint az intézmények autonómiája is nőtt.

A „szerepjáték” módszerrel folytatott munkacsoporti eszmecserék (amik nem igazán voltak hatékonyak) és a plenáris megbeszélések során szóba került pl. az is, hogy a hallgatóközpontú oktatás nem csak a hallgatók, hanem az oktatók érdekeit is szolgálja, elterjesztésekor erre is kell ügyelni. A hallgatóközpontú oktatási kultúra elterjesztésének átláthatónak kell lenni, akkor az ellenőrzése és elbírálása is könnyebb, és figyelembe lehet venni az akkreditációnál. Sokan fontosnak tartottuk, hogy tanórákon kívüli tevékenységeket is támogasson a hallgatóközpontú oktatás. Többen említették azt is, hogy külföldi hallgatók esetében fontos lehet a nyelvi támogatás. Én a Magyarországon nemrég lezajlott szakleírási felújításokról számoltam be, és említést tettem arról is, hogy a leginkább motivált hallgatók a diákköri tevékenység során sok mindennel találkozhatnak, ami az hallgatóközpontú oktatás kultúra lényeges része. a probléma azokkal a hallgatókkal van, akik ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni.

Mivel 2009-ben, a Leuven-i Miniszteri Konferencia nyilatkozatában már szerepelt célkitűzésként a hallgatóközpontú tanulás elterjesztése, és azóta mindegyik miniszteri konferencia megerősítette ezt, fontos lenne Magyarországon is elterjeszteni az ennek megfelelő jó gyakorlatokat. Ehhez nyilván hatékony segítséget nyújthat a spanyol projekt végső dokumentuma. A konferencia elnöke, Luis Delgado professzor (Spanyolország képviselője a Nemzetközi Bologna Csoprtban) bejelentette, hogy kb. két héttel a konferencia után megjelentetik a projekt végső dokumentumát, ami az itt elhangzott javaslatokat is tartalmazza. Az ebben szereplő ajánlások közül sokat át lehet venni Magyarországon is. (A dokumentum közlése a fent idézett konferencia weboldalon várható.)

A helyszínről is érdemes néhány szót ejteni. Érdekes volt tapasztalni azt, hogy Spanyolország egyik legnagyobb múltú és jelentőségű egyeteme, amit 1499-ben alapítottak, de 1836-ban megszüntettek és Madridba telepítettek át, az 1977-es újraalapítás után milyen nagy mértékben és gyorsan visszanyerte régi jelentőségét. Jelenleg az 50 évnél fiatalabb egyetemek QS rangsorában a 100-150. helyen áll. Ez az egyetem ad helyet az évenként a spanyol nyelven írók egyikének odaítélt Cervantes díj bizottságának, és a díjat is itt adja át a király. Az egyetem épületei még főleg a 16. században épült eredetiek; az UNESCO világörökség részét képezik, mint a világ legrégebbi egyetemi campusa. A történelmi belváros érdekessége még, hogy abban mintegy 90 gólyapár fészkel, akik a Henáres folyó közeli – természetvédelem alatt álló – mocsárvidékéről „táplálkoznak”.

Végezetül felhívom a figyelmet a projekt és a konferencia tárgyához kapcsolódó, elektronikus formában is elérhető kiadványra, amik jól körülhatárolják a hallgatóközpontú tanulás témakörét és követendő gyakorlatát. Ezek az alábbiak:

Szerző: Keszei Ernő egyetemi tanár, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke,
Magyarország képviselője a Nemzetközi Bologna Csoportban (BFUG)
http://keszei.chem.elte.hu/

Utolsó módosítás: 2016.11.03.