Miért fontos a tanulási eredmény meghatározása? Hogyan határozzuk meg, hogy mi legyen egy kurzus célja? Milyen tudással, képességekkel rendelkezzen a hallgató a kurzus végén? Milyen attitűdöt várunk el tőle és milyen mértékben számítunk a témában a hallgató önálló felelősségvállalására és döntéshozatalára? Hogyan biztosítsuk a hallgatók sokféleségének megfelelően az egyénre szabott, hallgatóközpontú oktatást, a rugalmas tanulási utakat? Hogyan mérjük a különböző módon, esetleg különböző tevékenységek révén elért tanulási eredményeket? A Tempus Közalapítvány „Tanulási eredmények alapú kurzustervezés és mérés” című kurzusán ezt a megközelítést ismerhették meg a kurzus résztvevői, és az oktatók iránymutatásai alapján fejlesztették tovább a következő félévre vonatkozó kurzustematikájukat. Ennek tapasztalatiról ír Bajzáth Angéla, aki a kurzus tanulási eredmények alapú kurzustervezés és mérés témájú kontakt alkalmait vezette.

1. A tanulási eredmények fontossága és a kurzus megtervezése

A felsőoktatás expanziója lehetővé lette, hogy olyan hallgatók is bekerülhessenek az oktatásba, akik számára korábban ez nem volt lehetőség.  A felsőoktatás tömegessé, ugyanakkor diverzifikáltabbá is vált. Ez szükségessé teszi olyan új tanulástámogatási eljárások megismerését és használatát, amelyek képesek támogatni a hallgatókat tanulási motivációjuk kialakításában és fenntartásában.

A tanulási eredmények alapú tervezésben a fókusz a tananyagról és az oktatóról a tanulási folyamatra és a hallgatóra kerül át. A tanulás kimenet alapú tervezése és tanulási eredmények megfogalmazása az egyik olyan eszköz, amely képes hatékonyan támogatni a hallgatókat felsőoktatási tanulmányaik során is. Ahhoz azonban, hogy ezt a fontos támogató eszközt elég hatékonyan lehessen használni a felsőoktatásban nemcsak arra van szükség, hogy az oktatás tervezésében érintettek értsék a tervezés logikáját, hanem arra is, hogy valamennyi oktató maga is képes legyen megtervezni saját kurzusát, azaz ő maga is meg tudjon fogalmazni tanulási eredményeket.

Ahhoz, hogy a kurzusoktól a képzési programig felépített rendszerben összeérjenek a megfogalmazott tanulási eredmények, arra van szükség, hogy a szintek valamennyi szereplője ne csak értse, hanem maga is tervezni tudja a folyamatot. Ahhoz azonban, hogy a képzésekben résztvevő oktatók valamennyien curriculum dizájnerekké* váljanak, szükség van eszköztáruk megújítására. A tanulási eredmények alapú kurzustervezéshez igyekezett segítségét nyújtani a Tempus Közalapítvány által 2017 májusában megtartott Tanulási eredmények alapú kurzustervezés és értékelési módszerek című kurzusa.

A kurzust felsőoktatásban dolgozóknak, oktatóknak, oktatásszervezőknek és tanulmányi osztályok munkatársainak hirdettük. Terveink között szerepelt, hogy felkeltsük a szakfelelősök és közvetlen munkatársaik figyelmét is, azért, hogy lehetőség szerint a résztvevőknek már legyenek előzetes tapasztalataik a tanulási eredmények alapú kurzustervezésről.

Erre az előzetes tudásra a kurzus megtervezése során mindvégig támaszkodtunk, hiszen ez olyan motivációt jelent, ami hozzásegíti a résztvevőket a belső problématérkép kialakításához, azaz legyen elképzelésük arról, mit is akarnak megtudni a képzésen, milyen problémára keresik a választ.  A kurzus célja az volt, hogy módszertani, eljárási segítséget tudjunk nyújtani a felsőoktatásban érintettek számára azért, hogy képesek legyenek saját tárgyuk tanulási eredmény alapú megtervezésére és megvalósítására.

2. A blended kurzuson kidolgozott tananyagok és az alkalmazott módszertan kiválasztása

A tanulási folyamat tanulási eredményekkel foglalkozó részét két kontakt napra és online tanulásra terveztük. Az előzetes tájékozódást támogatandó olyan online tananyagokat készítettünk, amelyek lehetőséget adnak a differenciált haladásra. Videók segítségével dolgoztuk fel az alapvető fogalmakat, amelyekhez további irodalmakat adtunk meg. Így szándékaink szerint olyan tanulási környezetet hoztunk létre, hogy azok is tudjanak használható tananyagot kapni, akiknek viszonylag kevesebb tapasztalatuk volt eddig és azoknak is hasznosnak érezzék, akik már tisztában vannak az alapvető kérdésekkel és elmélyítő, összefüggéseket feltáró online támogatásra van szükségük.

A Learning by Developing (LbD) módszerrel olyan kurzust terveztünk, amelyben a különböző diszciplínák és szférák (oktatók, oktatásszervezők, tanulmányi osztályok munkatársai) együtt tudnak dolgozni és közösen oldanak meg valós problémákat. A Systematic team coaching módszereit is alkalmazva arra törekedtünk, hogy az egy szakterületről érkező, de különböző kurzusokat oktató részvevők együtt dolgozzanak és képesek legyenek más csoportok fejlesztési eredményeit is véleményezni.  A fejlesztve tanulás olyan pedagógiai megközelítés, amelynek középpontjában az áll, hogy alkalmazhatóvá, pragmatikussá kell tenni a megszerzett tudást.  A kontakt alkalmakkor arra törekedtünk, hogy a részvevők által hozott problémahelyzeteket dolgozzuk fel a csoport és a tréner támogatásával. Jellemző tapasztalat volt, hogy a különböző diszciplínák képviselői felismerték, hogy ugyanazzal a problémával mások is találkoztak már, hasonló nehézségeket és dilemmákat élnek meg, függetlenül a tudományterülettől. 

3. A kurzuson résztvevők tapasztalataival, visszajelzéseivel kapcsolatos reflexiók és a hogyan tovább

A kurzus tapasztalataként is egyértelműen elmondható, hogy a kimenet alapú tanulástervezést nem lehet egyik pillanatról a másikra, egyetlen kurzuson megtanulni. Ez hosszú folyamat, hiszen a régi, bevált vagy nem megfelelő, csak működő sémák helyett új módszereket kell használni és addig, amíg abban nem mozognak biztonságosan az új keretek szabta feladatok feszültséget keltenek. A bizonyosság megszerzését viszont ilyen kurzusokkal is, az újabb és újabb találkozási lehetőségek kínálásával, műhelyekkel, tudásmegosztással (ez jelenti a bizonytalanság megosztását is), jó vagy kevésbé jó, de megélt módszerek feldolgozásával lehet csökkenteni. A különböző szemináriumok szervezésével lépésről lépésre lehet felépíteni azt, hogy közösen hatékonyabbak tudjanak lenni. Az együttműködés célja, hogy közös nyelvet, hidat építsünk a különböző szereplők számára, amelyek segítségével kiderül, hogy lehet a fejlesztéseket a mindennapokban alkalmazni.

Az látszik, hogy ha felismerik, hogy a felsőoktatás tervezése messze túlmutat az adott diszciplína „tudásanyagának” felszabdalásán, valódi pedagógiai tervezést kíván, akkor nem saját kompetenciáik megkérdőjelezését látják benne, hanem olyan lehetőséget, amely hozzájárul elégedettségük és sikerességük növeléséhez. 

Szerző: Bajzáth Angéla

*képzés fejlesztő

Utolsó módosítás: 2017.07.13.