A Bolognai folyamat a csatlakozott országok törekvése a felsőoktatás európai harmonizációjára, a közös Európai Felsőoktatási Térség (EFT) megteremtésére. A két-háromévente tartott miniszteri értekezletek áttekintik a folyamat aktuális állását és célkitűzéseket, prioritásokat fogalmaznak meg. A folyamat legnagyobb közvetlen haszonélvezői a hallgatók, akik számára könnyebbé válik a tanulmányok, végzettségek európai elismerése, külföldi (rész)tanulmányok folytatása, a kreditátvitel, s a foglalkoztathatóság.

A Bolognai folyamat

Párizs (1998) – A javaslat

1998 májusában Nagy Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország felsőoktatásért felelős miniszterei Párizsban, a Sorbonne egyetem fennállásának 800. évfordulóján egy nyilatkozatot írtak alá (Sorbonne Declaration). Európa nemcsak a gazdaság, a bankok, az euró közössége, hanem az ismeretek, a tudás közössége is legyen, írták a miniszterek. Ehhez pedig egy közös referenciakeret szükséges, országonként hasonló, két ciklusból álló felsőoktatási képzési szerkezet, mely elősegíti a hallgatói mobilitást, a tanulmányok más országbeli elismerését, a foglalkoztathatóságot. Egy európai felsőoktatási térség megalkotása a feladat, amihez kérték az európai országokat és felsőoktatási intézményeket, hogy csatlakozzanak és együtt munkálkodjanak a célok megvalósításán.

Bologna, először (1988) – Előzmény

A Bolognai folyamat tehát igazából nem is 1999-ben, Bolognában, hanem 1998-ban, Párizsban kezdődött. Vagy talán még korábban, máshol, sok helyen. Ezekről az előzményekről egy másik cikkben olvashattok. Az ott felsoroltakhoz kívánkozik azonban még egy fontos esemény és dokumentum: a Magna Charta Universitatum. Igaz, ezt is Bolognában fogadták el, de egy bő évtizeddel korábban, mint a Bolognai folyamat nevét adó miniszteri nyilatkozatot.

1988. szeptember 18-án, a Bolognai Egyetem alapításának 900. évfordulója alkalmából (bizony, ez a világ legrégebbi egyeteme!) közel négyszáz rektor írta alá az „alapelveket, amelyek jelenleg és a jövőben az egyetem küldetését fenntartani hivatottak”. Az egyetemi autonómiáról, az oktatás és a kutatás szabadságáról és egymástól való elválaszthatatlanságukról, a tanárok és diákok együttműködéséről szólnak az alapelvek, „Európa valamennyi népe kiszélesedő együttműködését remélve” (a Charta magyarul itt olvasható). Talán nem tévedünk nagyot, ha a Bolognai folyamat egyik fontos csíráját ebben a dokumentumban, ezekben az alapelvekben és reményben látjuk. S ez bizony az egyetemek kezdeményezése volt, nem a minisztereké, az államapparátusoké. „Alulról” jött, nem „felülről”.

Bologna, másodszor (1999) – Indul a folyamat

A Bolognai Nyilatkozatot (magyar fordítása itt olvasható) 1999. június 19-én 29 ország miniszteri képviselői írták alá, a nevét adó Bolognában.

A miniszterek által elfogadott dokumentum az előzmények között a Sorbonne Declaration mellett a Magna Charta Universitatum-ról is megemlékezett, s hat fő célkitűzést fogalmazott meg az európai együttműködés kiszélesítésére, a nemzeti felsőoktatási rendszerek harmonizációjára, s az európai felsőoktatás versenyképességének növelésére, azaz az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására.

A célkitűzések:

végzettségek összehasonlíthatósága, diplomamelléklet,
kétciklusú képzési rendszer,
kreditrendszer,
hallgatói és oktatói mobilitás,
minőségbiztosítási együttműködés,
a felsőoktatás európai dimenziója.

E célok mindegyike a hallgatók érdekeit szolgálja elsődlegesen. A másik fontos cél, az európai versenyképesség, amiben szintén alapvetően a hallgatókról, a diplomát szerzőkről van szó! Hallgatókat vonzani Európába a világ más tájairól, s a végzetteket helyzetbe hozni a világ munkaerőpiacain, bármelyik földrész, ország legyen is a célod. Ha pedig Európában maradsz, akkor az itteni ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, üzleti élet felvirágoztatója lehess. Ez a Bolognai Nyilatkozat üzenete a hallgatók számára. A folyamatról részletesebb áttekintést itt találsz.

A Bolognai folyamat elsődleges haszonélvezői

Ha feltesszük a kérdést, hogy kik a legnagyobb közvetlen haszonélvezői a Bolognai folyamatnak, a válasz egyszerű: igen, a hallgatók!

>> Rövidebb idő alatt szeretnél a munkaerőpiacon jól hasznosítható végzettséget szerezni, de úgy, hogy később specializáltabb, magasabb szintű diplomát is kaphass?
Kétciklusú képzési rendszer! Ebben ugyanis elvégezhetsz előbb egy alapfokú (bachelor) képzést, és már ezzel a diplomával elhelyezkedhetsz, de folytathatod a tanulmányaidat, rögtön, vagy később, akár munka mellett, egy speciálisabb mesterképzésben. A bachelor-master ciklusok az amerikai undergraduate-graduate képzési ciklusokkal is összevethetők.

>> Saját magad szeretnéd kialakítani a képzési utadat, félévenkénti saját időbeosztással, vagy intézményt, szakot váltanál menet közben?
Kreditrendszer! Bizonyos határok között te magad határozhatod meg, hogy melyik félévben mely kurzusokat veszed fel és mennyit. Csinálhatsz lazább és húzósabb féléveket, ahogy más elfoglaltságaid engedik. Az egyes kurzusok teljesítéséért kapott krediteket pedig átviheted másik képzésbe, vagy másik intézménybe, akár másik országba is, ha váltani akarsz.

>> Fontos neked, hogy színvonalas képzésben legyen részed, és el is mondhasd róla a véleményed?
Minőségbiztosítás! Légy aktív részese az oktatási-tanulási folyamatnak és a jobbításának! Véleményezd az oktatóid munkáját, tegyél javaslatokat a tananyagot, az oktatás módszereit illetően, hallasd a hangodat!

>> A külföldi egyetemi életbe is belekóstolnál?
Mobilitás! Tanulmányaid alatt külföldi részképzésben, gyakorlaton, tanulmányúton vehetsz részt. Alapdiplomád után szerezhetsz külföldi mesterdiplomát. Vagy fordítva, külföldön kezdhetsz, itthon folytatod. S közben munkát is vállalhatsz.

>> Korszerű tananyagra vágysz, nemzetközi közös képzésben vennél részt?
Európai dimenzió! Közel 50 ország kapuja nyílik meg előtted. Úgy is szerezhetsz nemzetközileg is jól csengő diplomát, hogy tanulmányaid nagy részét itthon végzed. Oktatóid mobilitási lehetőségei elősegítik, hogy európai színvonalú tananyagból tanulhass.

>> Egyszerűen szeretnéd bemutatni az állásinterjún, hogy hol, mit tanultál, netán külföldön szeretnél végzés után elhelyezkedni?
Oklevélmelléklet, összehasonlítható végzettségek! Az oklevélmelléklet részletes információt nyújt arról, hogy mit tanultál, milyen készségeket, kompetenciákat szereztél, miből milyen eredménnyel vizsgáztál. Ebből úgy a hazai, mint a külföldi munkaadó is egyszerűen, pontosan tájékozódhat, megbízhat benne.

A Bolognai folyamat – mi is ez?

Nos, hivatalosan ez a nyilatkozat indította el a Bolognai folyamatot. A csatlakozott országok (2018 elejére már 48) a fenti célkitűzések megvalósítását vállalták, önként, saját szándékukból. (Persze, az „aki kimarad, lemarad” tapasztalat is munkálkodhat itt.) Sőt, még többet is, mert a folyamat fő állomásain, a kétévenkénti miniszteri értekezleteken a célok bővültek, 2001 Prágától 2010 Budapest-Bécsig, majd tovább (2012 Bukarest, 2015 Jereván): élethosszig tartó tanulás; foglalkoztathatóság; szociális dimenzió, a felsőoktatásba bejutás szélesítése; képesítési keretrendszerek kidolgozása; harmadik ciklusként a doktori képzés; oktatás-kutatás-gazdaság kapcsolatok; s 2015-től már az európai minőségbiztosítási sztenderdeknek is része a hallgatóközpontú tanítás és tanulás. Sőt, 2012-ben még azt is írásba fektették a miniszterek, hogy a felsőoktatás a jövőbe való befektetésnek tekintendő, s hogy ezért a lehető legmagasabb mértékű állami finanszírozást kell biztosítani számára.

A folyamat „magasabb osztályba” az első 10 évet lezáró, 2010-es Budapest-Bécs konferenciával és nyilatkozattal (magyar fordítással lásd itt) lépett, ahol is a csatlakozott országok kinyilvánították az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area, EHEA) hivatalos létrejöttét.

Bologna a hallgatók szemével

A kétévenkénti, illetve 2012-től 3 évenkénti miniszteri értekezletekre a Bologna Follow-up Group (BFUG) koordinálásában a Bolognai folyamat célkitűzéseinek megvalósulását országonkénti adatokkal is áttekintő részletes jelentések készülnek. (Lásd pl. EACEA 2015.) A „központi” jelentés mellett a folyamatban érdekelt nemzetközi szervezetek is készítenek ilyen összeállításokat. (Lásd pl. az EUA, az Európai Egyetemi Szövetség Trends riportjait, Sursock 2015.) E cikk szempontjából a European Students’ Union (ESU, ESU Facebook, ESU Twitter) Bologna With Student Eyes (BWSE) című kiadványai érdemelnek figyelmet. Ezeket a 2003 óta megjelenő jelentéseket az aktuális szerzők – más források felhasználása mellett – az ESU országonkénti tagszervezeteinek megkérdezése alapján állítják össze. S ez azért fontos, mert így a hallgatók észrevételei összesítve és közvetlenül jutnak el a folyamat többi résztvevőjéhez. Az egyetemi élet napi valóságában olykor máshogy látszanak a dolgok, mint a magas minisztériumok asztalai felől nézve.

Így például a 2012-es BWSE kiadvány őszinte kritikával állapítja meg, hogy a Bolognai folyamat kezdetén már tapasztalható kisebb nehézségek bő évtized múltán felerősödtek. Mi több, a hallgatók jó része, akik pl. nem vettek részt külföldi tanulmányokban, nem igazán érzi, hogy haszonélvezője lenne a folyamatnak. A felsőoktatás piacosodása sem feltétlenül pozitív jelenség a hallgatók szemében. Allan Päll, az ESU akkori elnöke a kiadványhoz írt bevezetőjében keményen fogalmaz, a hallgatók 3-5-7-9 éve ismétlik problémafelvetéseiket, nem sok eredménnyel:

„Our repetition is mostly due to slow progress in delivering the necessary reforms across Europe. It is down to lack of political willingness to implement reforms. We do not want to have a similar study structure and tools in place envisaged by Bologna, yet still have 47 different ways for using and recognising these. Despite all efforts, it seems there is perhaps more than irony at play when we say that academics can blindly trust each other’s research, but cannot do so for teaching.” (BWSE 2012, p.1.)

A 2015-ös BWSE pedig már a címlapján, alcímben hozza a fő üzenetet: „Ideje megvalósítani az 1999-es elvárásokat”, s a borítókép is, a Bolognai folyamat sírjából feltámadó szellemmel, nagyon beszédes... A folyamat addigi eredményeit persze a hallgatók is elismerik, de egyben féltik is, nehogy lendületét vesztve 2020-ra az egész idejétmúlttá váljon. Ez persze, nem kis részben, a hallgatókon, részvételükön, aktivitásukon is múlik.

Európán túl

A folyamat nem állt meg Európa határainál, mindmáig jelentős nemzetközi érdeklődés övezi. S nemcsak azért, mert egyes országok, régiók attól tartanak - némileg joggal -, hogy Európa elszipkázza előlük a legtehetségesebb hallgatókat, sokan a lehetőséget látják az Európával való együttműködésben. Ebből a célból lett a miniszteri értekezleteknek 2009-től immár rendszeres kapcsolódó rendezvénye a Bologna Policy Forum, melyen a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia országainak képviselői egyeztetnek Európával a felsőoktatási együttműködés erősítéséről.

Hol olvashatsz még a témáról?

Az egyes miniszteri értekezletek rövid összefoglalóit, Prágától Budapest-Bécsig ebben a cikkben olvashatjátok, a 2010 utáni fejleményekről pedig ez a cikk számol be. Számos további cikk, tanulmány, összefoglaló készült a Bolognai folyamatról, a célkitűzések megvalósulásáról, vagy éppen a problémákról, ezekről e cikk végén találsz ízelítő tájékoztatót. Hallgatói szemszögből kiemelhetjük a Tempus Közalapítvány részletes kiadványát a Bolognai folyamatról a hallgatói önkormányzatok képviselői részére.

A bolognai folyamat: az európai felsőoktatási térség kialakítása
A bolognai folyamat és az európai felsőoktatási térség
EHEA portál
EHEA, miniszteri deklarációk (1999-től)

Készítette: Szántó Tibor

_Irodalom

_{^{A Bolognai folyamat. Educatio 2001/4, pp.705-718. (Miniszteri nyilatkozatok magyarul, 1998-2001) http://epa.oszk.hu/01500/01551/00018/pdf/1078.pdf}„Bologna beyond 2010” Background paper for the BFUG. Leuven/Luovain-la-Neuve, 28-29 April 2009. http://media.ehea.info/file/2009_Leuven_Louvain-la-Neuve/91/8/Beyond_2010_report_FINAL_594918.pdf
Bologna With Student Eyes 2012. Brussels: European Students’ Union, 156 p. https://media.ehea.info/file/ESU/29/8/Bologna-With-Student-Eyes_2012_565298.pdf
Bologna With Student Eyes 2015. Brussels: European Students’ Union, 104 p. https://media.ehea.info/file/ESU/32/8/Bologna-With-Student-Eyes_2015_565328.pdf
EACEA (2015), The European Higher Education Area in 2015: Bologna Process Implementation Report. Brussels: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 300 p. https://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/3/2015_Implementation_report_20.05.2015_613733.pdf
Hrubos I. (2016) „Az európai felsőoktatási térség kialakításának második szakasza. Helyzetkép félidőben” In: Fehérvári A. - Juhász E. - Kiss V. - Kozma T. (szerk.) Oktatás és fenntarthatóság. HERA évkönyvek 2015. Budapest: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, pp. 280-293. http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2016/05/HERA_Evkonyvek_III167x234.pdf
^{Sursock, A. (2015), Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities. Brussels: European University Association, 128.}^{http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web}Tempus (2011), Útmutató a Bolognai folyamathoz. A hallgatói önkormányzatok képviselői részére. Budapest: Tempus Közalapítvány, 84. p. http://www.tka.hu/kiadvany/2840/utmutato-a-bolognai-folyamathoz
Westerheijden, D. F. et al. (2010), Bologna process independent assessment. The first decade of working on the European Higher Education Area. CHEPS-INCHER-ECOTEC.
A jelentés összefoglalója (41 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/2/IndependentAssessment_executive_summary_overview_conclusions_598652.pdf
A jelentés 1. kötete (részletes jelentés, 114 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/0/IndependentAssessment_1_DetailedRept_598650.pdf
A jelentés 2. kötete (esettanulmányok és függelékek, 221 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/1/IndependentAssessment_2_CasesAppendices_598651.pdf}

Utolsó módosítás: 2018.10.18.