A Bolognai folyamat új szakaszaként 2010-ben hivatalosan is létrejött az Európai Felsőoktatási Térség (EFT). A felsőoktatásért felelős miniszterek azóta újabb értekezleteken tekintették át az EFT helyzetét, s határoztak meg aktuális célkitűzéseket. Az EFT keretében mind nemzeti, mind európai szinten fontos eredmények, dokumentumok születtek 2010 óta.

Európai szinten harmonizált felsőoktatás 

A Bolognai folyamat új szakaszaként 2010-ben hivatalosan is létrejött az Európai Felsőoktatási Térség (EFT). A felsőoktatásért felelős miniszterek azóta újabb értekezleteken tekintették át az EFT helyzetét, s határoztak meg aktuális célkitűzéseket. Az EFT keretében mind nemzeti, mind európai szinten fontos eredmények, dokumentumok születtek 2010 óta.

Az Európai Felsőoktatási Térség (EFT)

Az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area, EHEA) létrehozásának szándéka az 1998-as Sorbonne nyilatkozatban fogalmazódott meg. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország illetékes miniszterei európai szinten harmonizált felsőoktatást képzeltek el, melyben könnyen összehasonlíthatóak és így kölcsönösen elismerhetőek a végzettségek, tanulmányaik során a hallgatók külföldi országokban is tapasztalatot szerezhetnek, s a rugalmasságot kreditrendszer is biztosítja. A kezdeményezéshez csatlakozott országok képviselői egy év múlva, Bolognában találkoztak, és aláírták a Bolognai nyilatkozatot (magyarul itt olvasható), mely a célkitűzések megvalósítását szolgáló Bolognai folyamat elindítója lett.

A szervezeti hátteret illetően a folyamatgazda szerepét a miniszteri értekezletek között is operatív testület, a Bologna Follow-up Group (BFUG) tölti be.

  • Az EFT/BFUG tagok a csatlakozott országok (2018 elején 48) és az Európai Bizottság.
  •  A konzultatív tagok szavazati jog nélküli, az EFT célkitűzéseinek megvalósításában érdekelt szervezetek (2018 elején 8),
  • és vannak partner szervezetek, melyek összeköttetésben kívánnak lenni a Bolognai folyamattal (2018 elején 4).

Az EFT aktuális tartalmi tevékenységei az általános kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokban és a speciális feladatokat gondozó tanácsadó csoportokban folynak. Ezekbe az EFT/BFUG tagok és konzultatív tagok küldhetnek szakértőket. A BFUG készíti elő a miniszteri konferenciákat, rendszeres ülésein áttekinti a folyamat előrehaladását és az aktuális tennivalókat. Tevékenységét munkaprogram alapján végzi. (Fentieket részletesebben lásd: BFUG Proceedings.)

 

Forrás: BFUG Proceedings 2015-18, Annex 2, p.19

2010: indul az új szakasz

A Bolognai folyamat első szakaszát lezáró, 2010. márciusi Budapest-Bécs miniszteri értekezlet hivatalosan deklarálta az Európai Felsőoktatási Térség létrejöttét. Az együttműködésnek új lendületet kellett adni. A 2009-es miniszteri kommüniké így fogalmazott: „Mivel minden célt még nem értünk el egészen, ezek megfelelő, teljes megvalósítása európai, nemzeti és intézményi szinten fokozott lendületet és elköteleződést fog igényelni 2010-et követően.” (Leuveni Nyilatkozat)

Te mit csinálnál, ha egy nagy projekt részeseként úgy éreznéd, hogy nem teljesen a terveid szerint mennek a dolgok, lassulni látszik a kivitelezés, s vannak olyan partnereid, akik a céldátum közeledtével sem törik össze magukat a sikerért? Nos, a BFUG/miniszterek először is egy alapos átvilágítást rendeltek meg. A 2010-es értekezletre el is készült az átfogó értékelés a folyamat állásáról, s több olyan dokumentum is született, mely a 2010 utáni új szakasz javasolt teendőit taglalta. Így pl. az EUA, az Európai Egyetemi Szövetség összeállítása 4 fő prioritás csoportot fogalmazott meg: oktatás-kutatás kapcsolat, a hallgatói bázis szélesítése, közfelelősség, megfelelés a globális kihívásoknak. 

A European Students’ Union (ESU, ESU FacebookESU Twitter) is elkészítette a maga számvetését,  Bologna at the Finish Line (BAFL) címmel.

 A hallgatók ebben a munkájukban ismételten kiemelték a Bolognai folyamat talán legnagyobb  problémáját: az egyes országok általi étlapszerű, nem teljes megvalósítást. Pedig a folyamat  minden (önként!) csatlakozó számára azonos menüként volt elképzelve, így kellene, hogy  működjön az egységes EFT. Ráadásul az is előfordul, hogy egy adott kormányzat (oktatás)politikai  céljainak megvalósítására - mintegy ürügyként vagy fedezékként - használja a nemzetközi  folyamatot: „nationally rebranded Bologna reforms” – írja erről bevezetőjében Ligia Deca, az ESU  akkori elnöke. Emellett a 2010-es célvonal is hátrébb lett tolva még 10 évvel…

A hallgatók, az addigi eredményeket is elismerve, 40 pontban foglalták össze számvetésük  következtetéseit és a további tennivalókat, a mobilitástól a páneurópai elkötelezettségig.

2012 Bukarest, 2015 Jereván

A 2010 utáni első miniszteri értekezletet 2012 áprilisában, Bukarestben tartották, melyet 2015-ben Jereván követett. A Bukaresti Kommüniké fontos megállapítása, hogy a felsőoktatás a jövőbe való befektetés, s ezért a lehető legmagasabb mértékű közfinanszírozás biztosítandó számára. A Jereváni Kommünikében (magyarul itt olvasható) ezt megismételték a miniszterek, s a Bologna-célkitűzések végrehajtásának egyes országokbeli hiányát is határozottan kifogásolták. A két értekezletről bővebben olvashatsz ebben a cikkben.  

Az EFT eredményei

A 2010-2015 közötti időszak EFT eredményei egyrészt nemzeti szinten jelentkeznek ˗ még ha különböző mértékben is ˗ az egyes csatlakozott országok felsőoktatási rendszerének fejlesztésében, a miniszteri értekezleteken rögzített célkitűzések országonkénti megvalósításában. Ezekről az eredményekről a miniszteri értekezletekre készült összesítő-áttekintő jelentésekből tájékozódhatsz (EACEA 2012, EACEA 2015). E jelentéseket széleskörű adatgyűjtés, valamit az EFT országok adatszolgáltatása (országjelentések) alapján állították össze. Ugyancsak hasznos az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) égisze alatt megjelent, átfogó jellegű Trends 2015 jelentés, mely 46 EFT ország 451 felsőoktatási intézménye által kitöltött részletes kérdőív feldolgozásán alapul.

A 2010 óta elért legfontosabb európai szintű eredmények pedig az alábbiak:

  • EFT mobilitási stratégia (Mobility strategy 2020 for the EHEA, 2012). A Leuveni nyilatkozat szerint 2020-ra az EFT országokban végzettek legalább 20%-ának legyen külföldi tanulmányi tapasztalata. Egyebek között ezt a célkitűzést pontosította a stratégia (legalább 15 ECTS vagy 3 hónap), s megerősítette az ösztöndíjak és diákhitelek hordozhatóságának elvárását is.
  • A képesítések és a tanulmányok elismerésének Európai kézikönyve (European Area of Recognition Manual, 2012). A nemzetközi elismerés javasolt folyamatát mutatja be, egyes részkérdéseket fejezetenként kibontva, jó gyakorlat példákkal és javaslatokkal.
  • A felsőoktatási intézmények és a minőségbiztosítási ügynökségek eljárásaira és működésére vonatkozó minőségbiztosítási sztenderdek és irányelvek átdolgozása, benne új sztenderd a hallgatóközpontú tanulás-tanítás-értékelés (ESG 2015) A hallgatóközpontú oktatásról ebben a cikkben olvashatsz a TKA honlapján, angolul pedig az ESU kiadványában.
  • Közös képzési programok minőségbiztosításának európai rendszere, a minőségbiztosítás elvei és nemzetközi külső értékelési eljárása (European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes, 2015)
  • Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) Felhasználói Kézikönyv átdolgozása (ECTS Users’ Guide 2015)

Fentiek mellett az ún. Bologna eszközök továbbra is használatban vannak, s egyes országokban, valamint európai szinten is fejlesztés alatt állnak, így pl. az oklevélmelléklet megújításán BFUG tanácsadó csoport dolgozik. Továbbra is irányadó európai szintű dokumentum a három felsőoktatási képzési ciklus elvárt kimeneti eredményeit leíró EFT képesítési keretrendszer (Framework of qualifications for the EHEA, röviden QF-EHEA, magyarul itt olvasható), mely nem tévesztendő össze a teljes oktatási spektrumra vonatkozó, az Európai Unió által elfogadott 8 szintű Európai Képesítési Keretrendszerrel (European Qualification Framework, röviden EQF).

Az EFT egyes célkitűzései kapcsán az eddig végzett és most folyó munkáról, dokumentumokról, az EHEA info weboldal Topics menüpontjában tájékozódhatsz.

Kritika

Bolognai folyamatnak a hallgatók szempontjából leglényegesebb hiányossága a célok eléréséhez szükséges intézkedések egyes országokban való elmaradása, vagy nem kellő végrehajtása, a sok helyütt étlapszerű megvalósítás. A kétciklusú rendszer ugyan általában megvalósult, de a különböző országokban nem azonosan. Vannak képzések, melyek egy-egy országban maradtak osztatlanok, s az egyes képzések időtartama sem mindenhol azonos. Nem minden alapképzés 180 kredites, s nem minden mesterképzés 120 kredites. A kreditek munkaóra megfeleltetése is eltérhet egyes országok között, de még országon belül is lehetnek problémák a kreditbeszámítással. Saját kurzusait, kreditjeit a legtöbb intézmény fontosabbnak tartja a másikéinál. Ezek a különbözőségek nem segítik a hallgatói mobilitást. Az ESU hangot is adott áttekintő értékeléseiben ezeknek a problémáknak. (BWSE 2015)

Az érem másik oldala azonban a sokféleség, a diverzitás, mely pl. a biológiai rendszereknek, ökoszisztémáknak nagyon hasznos, s talán a tanulásban, gondolkodásban sem haszontalan. A Bolognai folyamat akkor lesz igazán előnyös a hallgatóknak (is), ha a harmonizáció mellett egyes nemzeti sajátosságok is érvényesülhetnek, s a rendszerek nincsenek kőbe vésve, változtathatók. Ilyen finomhangolás Magyarországon is történt az utóbbi években, egyes képzések ciklusba rendezésének változtatásával, vagy a tanárképzés át(vissza)alakításával.

A jövő?

A fent említett egyes elemeken túl az EFT legfontosabb általános eredménye talán az, hogy a felsőoktatás európai harmonizációja, a diplomák összehasonlíthatósága és kölcsönös elismerése, a hallgatók és oktatók kötetlen(ebb) mozgása, közös képzési programok létrehozása stb. érdekében a felsőoktatás európai szereplői és érintettjei összefogtak. Közösen elfogadott dokumentumok születtek és születnek, melyek jelentős hatással vannak az egyes nemzeti felsőoktatási rendszerekre, s nyugodtan mondhatjuk: az egyes hallgatói életpályákra is. Nemzeti és nemzetközi szervezetek dolgoznak együtt a célokért, s ez a gazdasági és társadalmi kihívásokkal, helyenkénti külön utas törekvésekkel szembenéző mai Európában nem kis dolog.

Mit gondolsz, maradhat így a jövőben is? Szeretnéd, hogy tanulmányaid során más országokban is szerezhess tapasztalatot? Hogy egy-egy félévben a felveendő tárgyak között választhass, munkaterhelésedet alapvetően Te határozd meg? Hogy jó tanárok jó órákat tartsanak, s diplomádat egész Európában elismerjék? Rajtad is múlik. A hallgató nem passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója az oktatási-tanulási folyamatnak. Bologna jövője a Tiéd is.

Készítette: Szántó Tibor

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Irodalom

Bolognai folyamat: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:c11088
EHEA portál: https://www.ehea.info/
EHEA, miniszteri deklarációk: http://www.ehea.info/pid34363/ministerial-declarations-and-communiques.html
Bologna at the Finish Line. Brussels: European Students’ Union, 2010. 130 p. https://media.ehea.info/file/ESU/15/8/ESU_BAFL_publication_565158.pdf
Bologna Beyond 2010. Background paper for the Bologna Follow-up Group prepared by the Benelux Bologna Secretariat. Leuven/LouvainlaNeuve, 2009, 31 p.

http://media.ehea.info/file/2009_Leuven_Louvain-la-Neuve/91/8/Beyond_2010_report_FINAL_594918.pdf
Bologna With Student Eyes 2015. Brussels: European Students’ Union, 104 p. https://media.ehea.info/file/ESU/32/8/Bologna-With-Student-Eyes_2015_565328.pdf
Bucharest Ministerial Conference (2012), Mobility for Better Learning. Mobility strategy 2020 for the European Higher Education Area (EHEA) https://media.ehea.info/file/2012_Bucharest/39/2/2012_EHEA_Mobility_Strategy_606392.pdf
EACEA (2012), The European Higher Education Area in 2012: Bologna Process Implementation Report. Brussels: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 217 p. https://media.ehea.info/file/2012_Bucharest/79/5/Bologna_Process_Implementation_Report_607795.pdf
Magyar nyelvű összefoglalója: https://publications.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/1439335a-99f9-4c29-830b-61860267cc5f/language-hu
EACEA (2015), The European Higher Education Area in 2015: Bologna Process Implementation Report. Brussels: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 300 p. https://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/3/2015_Implementation_report_20.05.2015_613733.pdf
ESG (2015), Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Brussels: ENQA-ESU-EUA-EURASHE, 27 p. 

http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf
European Union (2015), ECTS Users’ Guide. Brussels, 105 p. http://tka.hu/docs/palyazatok/ects_users-_guide_web.pdf
Hrubos I. (2016) „Az európai felsőoktatási térség kialakításának második szakasza. Helyzetkép félidőben.” In: Fehérvári A. - Juhász E. - Kiss V. - Kozma T. (szerk.) Oktatás és fenntarthatóság. HERA évkönyvek 2015. Budapest: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, pp. 280-293. http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2016/05/HERA_Evkonyvek_III167x234.pdf
NUFFIC (2012), European Area of Recognition Manual. The Hague: Netherlands Organisation for International Cooperation in Higher Education, 89 p. http://eurorecognition.eu/manual/
Overview on Student-Centred Learning in Higher Education in Europe. Brussels: European Students’ Union, 2015. 40 p. https://media.ehea.info/file/Student_centred_learning/63/2/Overview-on-Student-Centred-Learning-in-Higher-Education-in-Europe_679632.pdf
Sursock, A. (2015), Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities. Brussels: European University Association, 128 p. 

http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web
Yerevan Ministerial Conference (2015), European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes http://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/1/European_Approach_QA_of_Joint_Programmes_613731.pdf
Westerheijden, D. F. et al. (2010), Bologna process independent assessment. The first decade of working on the European Higher Education Area. CHEPS-INCHER-ECOTEC.

A jelentés összefoglalója (41 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/2/IndependentAssessment_executive_summary_overview_conclusions_598652.pdf
A jelentés 1. kötete (részletes jelentés, 114 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/0/IndependentAssessment_1_DetailedRept_598650.pdf
A jelentés 2. kötete (esettanulmányok és függelékek, 221 oldal): http://media.ehea.info/file/2010_Budapest_Vienna/65/1/IndependentAssessment_2_CasesAppendices_598651.pdf

Utolsó módosítás: 2018.10.18.