Nyertes pályázóink útmutatása mobilitások tervezéséhez Erasmus+ Iskolai-, óvodai stratégiai partnerségi projektekben.

A mobilitásról a pályázók szemével – nyertes pályázók útmutatása a mobilitások tervezéséhez

Az Erasmus+ program elindulásával a partnerségi és konzorciumi projektek új formát öltöttek, az iskolai-, óvodai együttműködések nemzetközi stratégiai partnerségek keretein belül kapnak lehetőséget szakmai céljaik megvalósítására. Ezzel összhangban a projektekben megvalósított mobilitások szerepe és helye is átalakult, megvalósításuk fókuszpontjai áttevődtek. A Tempus Közalapítvány 2016 decembere és 2017 februárja között független kutató részvételével felmérést végzett az Erasmus+ Iskolai-, óvodai stratégiai partnerségekben részt vevő intézményekben megvalósított mobilitásokról. Pályázóink véleményét kértük a megvalósítás hatékonyságáról, a tervezés folyamatáról, és az esetleges nehézségekről, illetve, hogy mit tartanak a mobilitások legfontosabb előnyeinek a projektekben. A következőkben röviden összefoglaljuk a felmérés eredményeit.

A fenti célok megvalósítása érdekében 2016. november - december folyamán mintegy harminc perc alatt kitölthető online kérdőíves felmérés készült, melyet 88 magyar intézményi koordinátor töltött ki. A kitöltés igen sikeresnek bizonyult, a kiküldött kérdőívek több mint felét visszaküldték pályázóink. 2017 januárjában és februárjában interjúkat folytattunk iskolai- és óvodai résztvevőkkel, melynek eredményeit szintén beépítettük a végső jelentésbe.

A felmérésből kiderült, hogy még a tapasztalt pályázóinknak is meg kellett ismerkedniük az Erasmus+ új szervezési kereteivel, de mind a kérdőíves, mind az interjús válaszok nagy része azt a képet mutatja, hogy ezekben a projektekben sikerül alkalmazkodni az új keretekhez. Az Erasmus+ programban új pályázóként részt vevő intézmények koordinátorai arról nyilatkoztak, hogy a különböző mobilitástípusok funkciójának megértésére aránylag sok időt kellett szánniuk, a Közalapítvány munkatársaitól segítséget kérniük. A visszajelzések szintén tanúságot adtak arra vonatkozóan, hogy az intézményeknek a mobilitásokat már a pályázat beadásakor részletesen meg kellett tervezniük, hiszen az iskolák életrendje, vizsgaideje erősen eltérő. Természetesen az egymásra épülő feladatok és a hozzájuk rendelt mobilitások a projekt leforgása alatt változhatnak, de önmagában sok segítséget jelentett az előzetes tervezés.

A részt vevő intézmények egy része kiemelte, hogy az Erasmus+ program elindulásával úgy érezték, a korábbiakhoz képest más fókuszt kapott a mobilitás, és úgy látták, hogy a program leginkább a módszerközpontú megközelítést támogatja. Azonban azt is felismerték, hogy az új program keretében is támogatható a tanulóközpontú megközelítés, illetve a mobilitásokat, mint a módszertani törekvések megvalósításának eszközeit is a projekt meghatározó részévé tudták tenni.

A felmérés eredményei alapján a partnerségekben megvalósuló legnépszerűbb mobilitástípus a nemzetközi partnertalálkozó volt, melyet a rövid távú diákmobilitás követ a listán. A munkatársak közös, rövid távú képzése a fenti két típus után következik népszerűségi indexe alapján. A felmérésből kiderült, hogy a Comenius programban megismert előkészítő látogatások hasznosnak bizonyultak a partnerségek számára, ennek hiányában az Erasmus+ programban legtöbben nemzetközi partnertalálkozóval indítják a közös együttműködést, itt egyeztetik a partnerek az egyes mobilitási események kereteit, dátumait és hozzávetőleges programját. A partnerek különböző mobilitástípusok kombinálását is megvalósították, többször találkoztunk a Nemzetközi partnertalálkozók vagy Munkatársak közös, rövid távú képzésének Rövid távú diákmobilitással történő kombinálásával. Az intézményi koordinátorok azonban kiemelték, hogy bár ez csak bevált, megbízható projektpartnerek között lehetséges, hiszen a pedagógusok elfoglaltsága alatt a diákokról a fogadó kollégák és családok gondoskodnak.

A megkérdezett résztvevők a következőket tartották a mobilitási események fő előnyeinek:

• sokan kiemelték, hogy egymás kultúrájának megismerése, a nyelvi- és kommunikációs készségek erősítése mindenképpen hozzáadott értéket képvisel a mobilitások alatt.
• az együttműködés közvetlen átélése, a közös produktív munka, teljesítményre ösztönzés és inspiráció szintén fontos eleme az utazásoknak.
• a pedagógusok kiemelték, hogy a jó gyakorlatok folyamatukban történő bemutatásuk által válnak igazán érthetővé, ezeknek helyszínen történő elsajátítása hozzájárul az otthoni könnyebb felhasználhatósághoz, az óratervekbe való beillesztéshez, illetve az intézményi stratégiai célok megvalósításához.
• a közös mobilitási események teret adnak a különböző viták, versenyek, megfigyelések megvalósítására is. 

Tippek mobilitások tervezéséhez támogatott pályázóinktól:

• „Nemcsak az iskola, hanem az egész város ügye is a projekt. Így első mobilitásnak érdemes egy megbízható, tapasztalt partnert választani. Vagy mi vállaljuk be az első mobilitást, hogy mi mutassunk példát a többieknek.”
• „Úgy terveztük meg a pályázatot, célzottan, hogy a projektcélok és a mobilitások szorosan összekapcsolódjanak. Gyakorlatilag egy mobilitási esemény egy konkrét módszertani projektcél valósított meg. Például a módszertani projektnél egy-egy mobilitási esemény egy-egy módszertani területre fókuszált, méghozzá azok szervezésében, akiknél ez már bevált, és esküsznek rá.”
• „Munkaszervezési szempontból fontosnak tartottam, hogy mindenki vegyen részt a mobilitásokban: egyrészt motivációs szempontból, másrészt mindenki abból tanul a legjobban, ha közvetlenül részt vesz. Amikor hazajönnek a kollégák, mindig van beszámoló. Az utazásban részt vevő core group (24 diák) minden mobilitás után találkoznak, és megtanítják a többieknek, amit tanultak.”
• „A legfontosabb a partnerek kiválasztása, és a téma. Ehhez általában hozzárendeződnek az érdeklődő kollégák. Ha a projekt nyer, a többi kolléga felé is nyitunk, hogy csatlakozhasson. Vagyis minden új projekthez nyitunk egy új csoportot. Egyrészt van egy mag, aki kompetens a témában, és vannak kisegítő kollégák, akik egy-egy feladatot vállalnak, például bemutató óra, iskolán kívüli program vagy ajándékkészítés a vendégeknek.”
• „Sok múlik az első mobilitáson, az a minta a többiek számára: milyen színvonalon, milyen szakmaisággal, és ehhez igazodott a többi fél is. Persze a kulturális sajátosságait minden fél megtartja. Például az egyik partnernél átbillent a kulturális programok felé, annyi szépet és jót akarnak magukról megmutatni.”

 

A felmérésben 88 projektet jellemeztek: pályázóink összességében 504 mobilitást valósítottak meg, átlagosan 5,73 mobilitási eseményt projektenként.

A mintában szereplő mobilitások során összesen 1.114 munkatárs utazott, projektenként átlagosan 12,66 fő, mobilitásonként átlagosan 2,21 fő.

A részt vevő tanulók száma 2.794 fő, projektenként átlagosan 31,75, mobilitásonként átlagosan 5,54 fő volt.

Projektenként átlagosan csaknem 25 napot töltöttek külföldön a résztvevők.

Az EU tagállamai közül 27 szerepel fogadó országként a megkérdezett projektek valamelyikében. Emellett az Erasmus+ programhoz teljes jogú tagként csatlakozott országok közül további 4 (Izland, Macedónia, Norvégia és Törökország) is részt vesz ezekben a projektekben.

A legnépszerűbb fogadó ország Lengyelország volt a projektekben (49), utána Olaszország, Spanyolország, Németország és Törökország következik (30-nál több mobilitás).

A cikket összeállította:
Vercseg Zsuzsanna, Tempus Közalapítvány, Erasmus+ partnerségi csoport 

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 40.oldalán.

Utolsó módosítás: 2019.06.24.