„Nagyon jól éreztem magam, az iskolai órákon is ilyen témákról kellene beszélgetni!”, „Szívesen részt vennék még hasonló programon!”, „Az osztálytársaimnak is ajánlanám ezt a lehetőséget!” – egy jól sikerült, fiataloknak szóló vitanap végén ilyen, és ehhez hasonló visszajelzéseket hallhatunk a résztvevőktől. De milyen lépések vezetnek idáig, és miért tűnik néha lehetetlennek a fiatalokat bevonni az EU-t érintő témák megvitatásába?

HOGYAN VONHATJUK BE A FIATALOKAT EURÓPA JÖVŐJÉNEK MEGVITATÁSÁBA?

Módszertani áttekintés

A bevonás már a program megálmodásakor elkezdődik…

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy bármilyen, fiataloknak szóló kezdeményezést szeretnénk is megvalósítani, már a „nulladik kilométerkőnél” terveznünk kell a fiatalok bevonásának kérdésével. Az ifjúsági programok szervezői ebben a fázisban alaposan számításba veszik a saját lehetőségeiket és prioritásaikat (például szakmailag megalapozott elképzeléseik vannak arról, hogy milyen témákról lenne érdemes fiatalokkal beszélgetni), ha a program egy pályázat keretében valósul meg, akkor a támogató szervezet is sokféle elvárást támaszthat, amelyeknek meg kell felelni. Eközben azonban gyakran elsikkad az a szempont, hogy vajon mik lennének a fiatalok igényei, őket mi érdekli, mi az a tevékenység, amiben szívesen részt vennének. Hiába rendkívül aktuális kérdés az EU monetáris politikája, ha az nagyon távoli az általunk megszólítani kívánt fiatalok számára, nehéz dolgunk lesz, ha igazán érdemi módon akarjuk őket bevonni. Ma már egyre több szektorból hallunk a felhasználó központú tervezés (user-focused design) fontosságáról, és ez az ifjúsági és EU-s kezdeményezéseket is elérte. Ez a szemlélet jó kapaszkodókkal szolgál olyan szakemberek számára, akik fiatalokkal foglalkoznak. Íme néhány szempont, amely a tervezéskor jól jöhet:

  1. Váltsunk perspektívát! Mindenekelőtt a fiatalok szempontjából gondoljuk végig, hogy mit fogunk velük csinálni. Tényleg érdeklődést felkeltő lenne egy kamasz számára, ha meghívjuk őt egy nyilvános eseményre a helyi klubházban, ahol arról beszélgethet számára ismeretlen szakértőkkel, hogy az EU hogyan erősítse a fiatalok vállalkozókedvét? Mi az a téma, amiben a fiatalok valóban érintve éreznék magukat? Mi az a tevékenység, amiben szívesen részt vesznek? Mit kínál a programunk, ami értékes egy fiatal számára annyira, hogy feláldozza a szabad idejét? Fontos, hogy ne csak általánosságban gondolkodjunk, hanem próbáljuk tényleg beleképzelni magunkat egy fiatal hétköznapjaiba. Támaszkodjunk valós információkra, például készítsünk online kérdőívet vagy interjúkat, hogy minél inkább megértsük, hogyan is gondolkodnak. Ha már van elképzelésünk arról, hogy milyen módon szeretnénk a fiatalokat bevonni, akkor mindig tegyük fel magunknak ezt a két kérdést: 1. Milyen értéket nyújt számára ez a lehetőség, miért éri meg számára a részvétel?; és 2. Milyen okai lehetnek arra, hogy ne akarjon ebben részt venni?
  2. Adjunk élményt! Arra, hogy a fiatalok részt vesznek egy kezdeményezésben, ahol javaslatokat tesznek és véleményt mondanak, gondoljunk úgy, mint egy valódi ajándékra a fiatalok részéről, hiszen időt, energiát, szellemi munkát fektetnek ebbe a tevékenységbe. Mit nyújtunk mi cserébe? Az igazán maradandó élmények azok, amelyek más tapasztalatokat foglalnak magukba, mint az átlagos hétköznapok; amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatalok kapcsolódni tudjanak egymáshoz és másokhoz; amelyek izgalmas felismerésekkel szolgálhatnak, vagy magukban hordozzák az elismerés, büszkeség érzésének lehetőségét.1 Gondoljuk végig, hogy vajon az általunk szervezett programban hogyan tudnának érvényesülni ezek az elemek.
  3. Vonjuk be azokat, akik be tudják vonni a fiatalokat! A bevonás egyik legnagyobb akadálya, hogy a fiatalok nehezen elérhető célcsoport. Ezért érdemes kapcsolatokat építenünk azokkal, akik meg tudják szólítani őket vagy hatással vannak rájuk, például a szülőket, tanárokat. Ebben az esetben ugyanúgy számításba kell vennünk az ő szempontjaikat is: hogyan gondolkodnak, mit tartanak értékesnek, mi motiválja őket – építsük erre a bevonásukat.

Teremtsük meg a részvétel körülményeit!

Amikor már nemcsak tervezzük, hanem élesben is bevonjuk a fiatalokat egy beszélgetésbe vagy vitahelyzetbe, olyan körülményeket kell kialakítanunk, amelyekben valóban érdemi párbeszéd tud létrejönni. Ez is tudatos átgondolást igényel, amelyben fontos figyelembe venni az alábbiakat:

  1. Bizalommal teli légkör és partneri viszony. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a fiatalok bátran el merjék mondani a véleményüket. Ez a korosztály különösen érzékenyen detektálja, ha bizonyos típusú válaszokat várnak tőle – ha a fiatalok azt érzik, hogy megítélhetik őket a gondolataik miatt, hogy lehetségesek buta válaszok, vagy bizonyos vélemények „elnyomnak” más nézőpontokat, akkor passzivitásba vonulhatnak, vagy csak nagyon általános megfogalmazásokat tesznek.
  2. Legyünk tisztában azzal, hogy milyen tudást és kompetenciákat vár el a fiataloktól az adott helyzet. Mind a szervezők mind a résztvevők számára kudarchoz vezet, ha a vita/beszélgetés olyan tudásra és készségekre alapoz, amelyeknek a fiatalok nincsenek birtokában. Előfordulhat, hogy az adott témáról informáltság hiányában a fiatalok nem tudnak véleményt formálni, vagy lehet, hogy a vitahelyzet emelt szintű érvelési, kérdezési, kritikus gondolkodási készségeket vár el, és így kihívás a résztvevőknek. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek elvárásaink a vita/beszélgetés tartalmát vagy minőségét illetően, de szükség esetén építsünk be a programba „hiánypótló” elemeket, pl. kreatív módon bővítsük a fiatalok ismereteit a témáról, vagy a vita előtt tartsunk készségfejlesztő workshopot, ahol megismerkedhetnek a helyes érvelés szabályaival. Ezáltal többet nyújt számukra a program egy beszélgetésnél, és mi is erősíthetjük a viták minőségét.
  3. Profi módszertan. Mindkét fent tárgyalt szempont alapja az az átgondolt módszertani keret, amelyben a beszélgetés megvalósul. Fontos tisztában lennünk a különböző vitaformákkal (például alkalmazhatunk szabályozott, strukturált kereteket a beszélgetéshez, vagy kötetlenebb, közösségi vitát2), ezek előnyeivel és hátrányaival, megvalósításuk lépéseivel. Szükségünk lesz felkészült facilitátorokra, akik kezelni tudják a nehéz helyzeteket.3

Mindebből következik, hogy a fiatalok bevonása az Európát és saját jövőjüket érintő témákba egy rendkívül összetett feladat, de kétségkívül megér minden próbálkozást. Nemcsak a cikk elején is jelzett pozitív és lelkes visszajelzések reményében, hanem azért is, mert ily módon sokat tehetünk azért, hogy a fiatalok pozitív élményeket szerezzenek az érdemi párbeszéd természetéről, felismerjék saját felelősségüket az EU jövőjének alakításában, és egy olyan vitakultúra nagyköveteivé váljanak, amely értéknek tekinti a vélemények és világnézetek sokszínűségét.

TAKÁCS VIKTÓRIA
ifjúsági szakember

Egy inspiráló példa: a Szóval?! Országos Vitaverseny

Egy középiskolások számára szervezett vitaverseny három éven át tartotta lázban fiatalok százait olyan kérdésekről mint az EU bővíthetősége, az euró bevezetése, vagy az EU-ban alkalmazott munkanyelvek dilemmája. Vagyis a Szóval?! sikeres volt abban, hogy kamaszokat olyan kérdések megvitatására motiválja, amelyekbe ritkán kapcsolódnak be önmaguktól. Hogyan? Mindenekelőtt remek választás volt a témákat egy versenybe ágyazni, hiszen a vetélkedés és a fiatalok igényeire szabott nyeremények (utazás, tech kütyük) lehetősége motiválta őket. Emellett a program során a fiatalok és felkészítő tanáraik rengeteg izgalmas új tudásra és készségre tettek szert, amitől többnek érezhették magukat. A verseny során elért sikerélmények büszkeséggel töltötték el mind a diákokat, mind az iskolákat. A vitaverseny szokatlan formátuma, fiatalos kommunikációja és a bevont hírességek azt üzenték a fiatalok számára, hogy valami igazán különleges, nem hétköznapi kezdeményezésben lehet részük. Mindez együttesen, a szervezők felkészültségével párosulva egy olyan programot hozott létre, amely azt bizonyítja, hogy a fiatalok bevonása komplex témák megvitatásába egyáltalán nem reménytelen, ha az átgondolt, kreatív, a résztvevők igényeire szabott módon történik.

A Szóval?! Országos Vitaverseny az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére, az Európai Unió finanszírozásában valósult meg.

1 Bővebben erről a témáról lásd: Chip Heath és Dan Heath: The Power of Moments – Why Certain Experiences Have Extraordinary Impacts. Simon & Schuster 2017.

2 A különböző vitatípusokról lásd: Gondolkodjunk 3D-ben!, DIA, 2015., letölthető: https://i-dia.org/#kiadvanyaink

3 A viták, vitaesemények szervezésével kapcsolatban hasznos tippeket találhatunk a DIA Blog Szertár című rovatában: https://i-dia.org/szertar/ 


Az Európa a polgárokért programban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fiatalokra, akik a program egyik fontos célcsoportját alkotják. Néhány éve ugyanis kiemelt prioritás az Európa jövőjéről folytatott diskurzus, amely arra keresi a választ, milyen Európát szeretnének az itt élők, különösen a „jövő zálogát” jelentő fiatalok. Ezért – lehetőség szerint – a fiatalokat is minél fontosabb bevonni a projektekben zajló munkába, és ennek révén a történelmi tanulságokon és az Európai Unió konkrét vívmányain alapuló párbeszédbe a kontinens jövőjéről.

Utolsó módosítás: 2018.10.25.