Felmérés készült arról, hogy az Erasmus+ program hogyan támogatja a résztvevőket és milyen fejlődési lehetőséget jelenthet az oktatás szereplői számára a folyamatosan változó világ egyre bővülő elvárásai közepette.
Az Erasmus+ ajtókat nyit és segíti a pedagógusokat a mindennapi kihívások kezelésében
A Tempus Közalapítvány 2019 őszén igényfelmérő kérdőívet juttatott el a magyarországi székhellyel rendelkező köznevelési intézmények számára az Oktatási Hivatal közbenjárásával. A kérdőívre adott válaszok átfogó képet nyújtanak a magyar iskolák és óvodák pályázói hajlandóságáról, a pedagógusok tájékozottságáról az Erasmus+ programmal és más európai uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatban, valamint a köznevelésben dolgozók mindennapi kihívásairól és ezek megoldási javaslatairól.
A kérdőívre kapott több mint 300 válasz alapján betekintést nyertünk a köznevelési intézmények pedagógiai munkájába, hiszen minden megyéből érkeztek visszajelzések, és a válaszadók között szerepelnek fenntartói, intézményvezetői és gyakorló pedagógusi tapasztalatok egyaránt. A továbbiakban a több mint 300 beküldött válasz tanulságait mutatjuk be.
A legnagyobb szakmai kihívások a mindennapi munka során
Igyekeztünk feltérképezni azokat a mindennapi szakmai kihívásokat, amelyek jelentősen meghatározzák a pedagógusok munkáját, és ezáltal hatással lehetnek a pályázatokban való részvételi hajlandóságra. A válaszokból látható, hogy a megkérdezettek a különböző módszertani problémákat, a fejlődési lehetőséget és az innováció hiányát nevezték meg a leggyakrabban felmerülő problémaként (78 esetben). Sorrendben ezt követi a tanulók motiválatlansága, azonban érdekes információ, hogy a diákok motivációjának hiánya mellett sorra felbukkan a pedagógusok motiválatlansága is, mint a fejlődést, előrelépést akadályozó tényező (összesen 64 alkalommal kerülnek említésre).
Szintén jelentős számban érkeztek olyan visszajelzések, amelyek az adminisztrációs kötelezettségekből, túlórákból fakadó leterheltséget jelölték meg mindennapi nehézségként (61 esetben). Az eddig említett kihívásokkal minden bizonnyal szorosan összefügg és szintén előkelő helyen szerepel a szakemberhiány (36 válasz), illetve az eszköz- és forráshiány is (18 visszajelzés), amely a hátrányos helyzetű (20 esetben) vagy magatartászavaros/sajátos nevelési igényű tanulók (25 válasz) megfelelő fejlesztését is gátolhatja. A fentieken túl, többek között említésre kerülnek a szülőkkel való kapcsolattartás nehézségei, a tehetséggondozás lehetőségei, valamint a változó társadalmi és jogszabályi környezet rótta terhek.
Az adatok értelmezésekor fontos figyelembe vennünk, hogy a problémák általában nem egymástól függetlenül, sokkal inkább ok-okozati összefüggések láncolataként jelennek meg, így egy-egy elakadás további nehézségeket generálhat. Ilyen tekintetben azonban bizakodásra adhat okot, hogy amennyiben sikeresen célzunk egy akadályra, azzal valószínűleg közvetett módon pozitív hatást gyakorolhatunk más területekre, elakadásokra is.
Mi jelentene megoldást?
Szerettünk volna részletesebb információhoz jutni arról is, hogy a szakemberek szerint ezeknek az akadályoknak az elhárításában mi jelentene megoldást. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a pedagógusok körében elsősorban különféle szakmai továbbképzésekre és programokra lenne nagy igény (101 válasz alapján), valamint úgy vélik, a módszertani megújulás és a különböző jó gyakorlatok megismerése szintén segítségükre lehet (69 visszajelzés). Lényeges elem továbbá a pedagógusok és a tanulók vállán lévő terhek csökkentése (49 válasz), valamint a társadalmi megbecsülés erősítése (28 válaszadó szerint), mely az anyagi juttatások mértékében is megnyilvánul (23 esetben). A szakemberek számának növelése, valamint a forrás- és eszközhiány orvoslása szintén jótékony hatást gyakorolhatnak.
Hogyan segíthet az Erasmus+?
A válaszokból kirajzolódni látszik az is, hogy a különböző nemzetközi kooperációk és pályázatok magukban hordozzák a megoldás lehetőségét, hiszen a külföldi köznevelési intézményekkel való együttműködéseknek számos pozitív hozadékát sorakoztatták fel a megkérdezett gyakorló pedagógusok.
Szerintük az Erasmus+ programnak különösen kiemelt szerepe van a diákok és pedagógusok személyes és szakmai kompetenciáinak fejlesztésében. Az Európai Unió tagállamainak oktatási rendszerei helyenként hasonlóságokat mutatnak, viszont nevelési- oktatási módszereikben igazán eltérő elemeket is alkalmaznak. A külföldi partnerintézményekkel folytatott közös munka lehetőséget biztosít a tapasztalatok megosztására és jó gyakorlatok megismerésére, valamint ezek beépítésére a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Más nemzetek kultúráinak megismerését és ezáltal nyitottabb, befogadóbb szemlélet megszilárdítását is lehetővé teszi egy nemzetközi együttműködés. Emellett az egyre több pedagógust érintő kiégés egyik ellenszere is lehet az Erasmus+, hiszen az innovatív gyakorlatok megismerése, a módszertani megújulás és a projektmenedzsmenti kompetenciák elsajátítása mellett mentális és lelki feltöltődést is biztosít a program.
A projektekben való részvétel a hátrányos helyzetű és lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számára ugyanakkor motivációs jelleggel hat, és teret enged a hátrányok kompenzálására. A nyelvtudás idegen nyelvi környezetben történő gyakorlására és ezáltal magabiztosabb használatára is lehetőséget biztosít a külföldi partnerekkel történő projektmunka.
Azon intézményeknek, ahol nyelvi akadályok miatt nem valósulhatott meg eddig nemzetközi együttműködés, érdemes határon túli magyar intézményekkel felvenni a kapcsolatot és közösen benyújtani Erasmus+ pályázatot, hiszen erre is van lehetőség.
„Más ország, más kultúra megismerése, az iskolák együttműködése nagyszerű kihívás, életre szóló élmények a programban részt vevő tanároknak, gyerekeknek és családoknak egyaránt.”
„Elképesztően fantasztikus lehetőség! Az Erasmus valóban ajtókat nyit!”
Kép: a programban részt vevő tanárok
fotóiból készült montázs
A cikk a Pályázati Pavilon 2020. őszi számában jelent meg.
Szerzők: Jakab Réka, Kormos Kata
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda
Utolsó módosítás: 2020.12.10.
