2022.04.01. Frissítés
Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testület projektek Ukrajnában és Oroszországban
Az Európai Bizottság 2022. március 11-én újabb tájékoztatást adott ki arról, hogyan alakítja át mobilitási programokat az ukrajnai helyzetre reagálva.
Az Európai Bizottság a nemzeti irodákkal együttműködve szeretné a lehető legnagyobb mértékben támogatni az ukrán diákokat, fiatalokat, tanárokat és oktatókat ezekben a rendkívül nehéz időkben, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programokon keresztül. A programok egyik elsődleges célja a más-más országból származó és változatos háttérrel rendelkező emberek közötti megértés és szolidaritás elősegítése, ami jelen helyzetben fontosabb, mint valaha. A Bizottság ezért szeretné megkönnyíteni az ukrán résztvevők bevonódását a programok által kínált tevékenységekbe.
Az Erasmus és az Európai Szolidaritási Testület programok a társadalmi szereplők széles skáláját érik el: iskolák, egyetemek, szakképző intézmények, ifjúsági- és sportszervezetek, civil szervezetek, helyi- és regionális hatóságok stb. Ezek az érdekeltek jelenleg spontán módon segítik ukrán partnereiket, és nagy hasznát vennék a programok által kínált meglévő lehetőségeknek a tevékenységeik során. Ezért a Bizottság a nemzeti irodákkal együttműködve lehetőséget biztosít számukra, hogy érintett tevékenységeik fókuszának átalakításával tudják támogatni a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket. Az Erasmus+ által támogatott, folyamatban lévő KA1 projektek (Erasmus+ 2021-2027), valamint a folyamatban lévő KA2 stratégiai partnerségek (Erasmus+ 2014-2020), az együttműködési partnerségek és a kisléptékű partnerségek (Erasmus+ 2021-2027) kedvezményezettjei önkéntes alapon átcsoportosíthatják projektfinanszírozásuk egy részét az Ukrajnát támogató tevékenységekre. Az Európai Szolidaritási Testület program kedvezményezettjei lehetőséget kapnak önkéntes alapon átalakítani a tevékenységeiket, hogy azokkal segíteni tudják a háború által érintett rászorulókat.
Nem csak a már folyamatban lévő projekteket érinti az ukrajnai helyzet: az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület közelgő fordulóinál a Bizottság arra szeretné ösztönözni a pályázókat, hogy projektterveikben az ukrajnai háborúval és annak hatásaival kapcsolatos szempontokra összpontosítsanak – vagyis a projektek tartalmazzanak az ukrajnai menekültek integrációjához, az európai közös értékek népszerűsítéséhez, a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelemhez, illetve a szolidaritáshoz és az egységhez kapcsolódó tevékenységeket. Ezek a témák egyébként is illeszkednek a programok olyan állandó prioritásaihoz, mint a befogadás, a sokszínűség, valamint a polgári részvétel és szerepvállalás.
|
Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa nyilatkozatban számolt be arról, hogy a nemzeti irodákkal és a tagállamok szakértőivel együttműködve folyamatosan dolgoznak az ukrajnai menekültek segítésén. 2022. március 8-án az Európai Bizottság elfogadta az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépésről (Cohesion's Action for Refugees in Europe – CARE) szóló javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból (FEAD) rendelkezésre álló forrásokat gyorsan át lehessen csoportosítani az ukrajnai menekülteket támogató intézkedések finanszírozására. |
Az Európai Bizottság február 25-én tájékoztatást adott ki az Ukrajnában és Oroszországban kialakult helyzetre való tekintettel.
A dokumentum felhatalmazza a nemzeti irodákat a vis major eljárás alkalmazására az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programban részt vevő projektek esetében. A kedvezményezettek ezáltal a lehető legrugalmasabb módon törölhetik, elhalaszthatják vagy módosíthatják az Ukrajnába és Oroszországba tervezett tevékenységeiket, illetve ugyanezek az elvek alkalmazhatók a bejövő mobilitásra is.
- Az Ukrajnába vagy Oroszországba irányuló, folyamatban lévő Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testület projektek esetén, amelyekben a programban részt vevő társult államokból vagy harmadik országokból származó résztvevők vesznek részt: alkalmazható a vis major eljárás az Ukrajnában vagy Oroszországban zajló tevékenységek korábbi befejezése érdekében. A résztvevők számára lehetővé kell tenni, hogy a hazatérést követően tanulmányaikat, munkájukat folytathassák a küldő szervezetnél, és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy virtuálisan folytathatók-e a tevékenységek. Az indokolt hazautazás költségei rendkívüli költségként elszámolhatók, míg a projektben a szokásos beszámolási követelmények érvényesek. A vis maior alkalmazható az Ukrajnával szomszédos harmadik országokra kiterjesztve (Moldova, Fehéroroszország, Oroszország) azon területeken folyó mobilitási tevékenységekre is.
- Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület keretében, ukrán résztvevők bevonásával zajló, folyamatban lévő projektek esetén (bejövő mobilitás): az országban tartózkodó összes ukrán résztvevő esetében meg kell vizsgálni a tartózkodás meghosszabbításának lehetőségeit. Indokolt esetben a résztvevő meghosszabbított itt tartózkodásának költsége vis major költségként elszámolható.
- Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület Ukrajnába tervezett tevékenységeiről: az Ukrajnába tervezett mobilitások esetében javasoljuk, hogy gondolják át a projektek megvalósításának alternatív lehetőségeit (pl. célország megváltoztatása), illetve a bejövő mobilitásokra való átállást (pl. ukrán résztvevők fogadása).
Az Európai Bizottság tájékoztatása nyomán a Tempus Közalapítvány az Ukrajnában és Oroszországban kialakult helyzettel kapcsolatos információkat rendszeresen közzéteszi honlapján és egyéb felületein. A pályázatokat érintő kérdéseivel kérjük, forduljon munkatársainkhoz: info@tpf.hu
Utolsó módosítás: 2022.04.01.
