A sikeres pályázat egyik titka az, hogy a választott téma, a kitűzött célok, a tervezett eredmények és a projekt várt hatása megfelelően alá van támasztva egy, a pályázat benyújtását megelőző, igény- és szükségletfelméréssel. Az ERASMUS+ program Stratégiai partnerségek pályázattípusa esetében egy ilyen felmérés bemutatása elvárás is a pályázati űrlap megfelelő rovatában.

A felmérés mindig érdemi, a valós tényeket, adatokat körültekintően kezelő helyzetelemzésből kell, hogy kiinduljon és minden részletével azt a kérdést segíti megválaszolni, hogy a benyújtott pályázat megvalósítása miért szükséges. Bár nem elvárás, hogy tudományos igényű anyagot állítsanak össze, azért azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az általános elvek megfogalmazása nem elegendő. Ahogyan az sem, ha a megfogalmazott célok nem állnak összhangban a felmerülő igényekkel. Például ha azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy milyen fontos a pályázó szervezetek munkatársainak továbbképzése, akkor nem elegendő indoklásként az, „hogy fontos a kis- és középvállalkozásoknak/iskoláknak a munkatársaik képzése”. Sokkal konkrétabban kell megfogalmazni, hogy az adott pályázó szervezet életében mi indokolja a munkatársak képzésének szükségességét, pl. így: „…Egy előzetes felmérés során megállapítottuk, hogy 43 tanárunkból csak 11-nek van angol nyelvvizsgája, és mivel jelen, angol nyelvű projektünk három éve alatt a munkatársak 90%-a vesz részt a megvalósításban, fontos a tanári kar nyelvi továbbképzése. Ezt tovább indokolja az, hogy a projekt indulásával és annak jövőbeni hatásaként további nemzetközi kapcsolatokat szeretnénk építeni, amely során módszertanunkat szeretnénk nemzetközi tapasztalatokkal bővíteni. Ehhez a munkatársak biztos nyelvtudása elengedhetetlen.”

Az igény- és/vagy szükségletfelmérést magunk is elvégezhetjük, de hivatkozhatunk mások (kutatóintézetek, szakmai szervezetek, egyetemek stb.) korábban elvégzett felméréseire is, például így: „Az Európai Unió iskolai lemorzsolódással kapcsolatos Eurobarométer felmérései alapján született eredmények bizonyítják, hogy összefüggés mutatható ki az iskolai lemorzsolódás, valamint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség és a szegénység között. Az oktatás terén az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az uniós tagországokban 10% alá csökkenjen az oktatási és képzési intézményekből lemorzsolódók aránya. Iskolánkban az utolsó év végén a négy évvel korábban beiratkozott diákok átlagosan 75-78%-a szerez csupán végzettséget, közülük is csak kb. 45% tanul tovább felsőoktatási intézményben, így….”

Hangsúlyosan emeljük ki azokat az intézményi igényeket, szükségleteket, amelyeket a saját felmérésünk alapján azonosítottunk, saját magunk által tapasztaltunk. Bármelyik megoldást is választjuk, fontos szempont az, hogy elemzésünk mindig legyen reális, álljon összhangban a projekt céljaival, amelyek viszont álljanak összhangban a pályázati program (pl. ERASMUS+) célkitűzéseivel, prioritásaival.

Utolsó módosítás: 2015.06.03.