Grundtvig - eredmények és hatások

 

7 év alatt 6,85 millió euró és 5071 mobilitás összesen 773 projektben – ezek a program számszerűsíthető eredményei. Annak ellenére, hogy legkisebb programként a Grundtvig mindössze 5%-át tette ki az Egész életen át tartó tanulás program pályázati keretének, hiánypótló szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen azért, mert Magyarországon a felnőtt tanulók aránya igen alacsony. A felnőttkori tanulás ugyanakkor egy dinamikusan fejlődő piaci szektor is, mely részben az alapkészségek elmaradása kapcsán segítheti az idősebb generációkat a felzárkózásban, részben pedig kiemelt jelentőségű az aktív állampolgárság és az életminőség javulása tekintetében. Ahogyan a 21. századra új alapkészségekkel bővült a korábbi lista – hiszen korábban az IKT vagy az idegennyelvi kompetenciák nem tartoztak ide –, úgy könnyen elképzelhető, hogy további új kihívásokkal is szembesülünk majd. Éppen ezért a folyamatos tanulásban és a megszerzett tudásnak a felnőtt élet természetes feladataiba (munka, család, szabadidő, egyéb elfoglaltságok) való adaptálásában kívánt támogatást nyújtani a program felnőtt tanulóknak és a velük foglalkozó szakembereknek egyaránt.

A programban legmagasabb arányban tanulási kapcsolat projektek valósultak meg. Az első évben még a százat sem érte el a beadott pályázatok száma (98 pályázat), a záró évben viszont, 2013-ban 232 pályázat érkezett, egyre színesebb és változatosabb témákban. Ezzel egyidőben nőtt azoknak a vállalkozó kedvű magyar szervezeteknek a száma, amelyek az együttműködések koordinálását is szívesen vállalták volna.

A felnőtt tanulók mobilitására szinte csak ebben a pályázattípusban volt lehetőség. Az Európai Bizottság ennek teljesülését azzal szavatolta, hogy a 24 mobilitást tervező projektek esetében kötelezővé tette 16 különböző felnőtt tanuló részvételét a kiutaztatásokban. A nemzeti iroda azzal járult hozzá, hogy a hazai szervezetek szívesen vigyék partnertalálkozókra tanulóikat, hogy a pályázás során plusz pontot jelentett, ha a mobilitások legalább 50%-át felnőtt tanulók részvétele jelenti. E két tényező együttes eredménye, hogy ebben a pályázattípusban a kiutazók fele felnőtt tanuló volt, vagyis sikerült közvetlenül elérni és bevonni a program elsődleges célcsoportját.

Népszerűek voltak a kulturális témák vagy az önkéntesség. Megnőtt az új technológiák és az IKT eszközök használatát segítő projektek száma, válaszként a 21. század technológiai kihívásaira, a generációs szakadékok csökkentésére és az elöregedő társadalom kérdéseire pedig a növekvő számú generációk közötti párbeszédet erősítő projekt kínált alternatív válaszokat. A gazdasági és életmódbeli trendek követését jelzi az ökológiai témák iránt az érdeklődés, a programszakasz végén már évente hét projekt foglalkozott a környezeti fenntarthatóság felnőttoktatási dimenziójával. Népszerűek voltak továbbá a szociális, illetve hátrányos helyzettel foglalkozó vagy éppen az interkulturális témák, valamint az aktív állampolgárság is.

Az egyéni pályázattípusok esetében, mint minden más Grundtvig pályázattípusnál, a pályázási kedv igen jelentős volt. A felnőttoktatás területén dolgozó szakemberek hamar meglátták a külföldi utazásban rejlő lehetőséget szaktudásuk fejlesztésére. Az óriási igény a beadott pályázatok számán kiválóan nyomon követhető. A három pályázattípus közül a Szakmai továbbképzés felnőttoktatóknak pályázattípus esetében volt a leglátványosabb a növekedés. Míg az Egész életen át tartó tanulás program első évében 72 pályázat érkezett, addig az utolsó évben 235 pályázatot nyújtottak be felnőttoktatási szakemberek. Az évenkénti adatokat vizsgálva elmondható, hogy a növekedés nem volt folyamatos, de mégis jelentős, hiszen a hetedik évre több mint háromszorosára nőtt a pályázatszám.

A benyújtott pályázatok számával sajnos nem állt arányban az egyes pályázattípusokra jutó költségvetés, így azoknak csak egy kis százalékát tudta támogatni a nemzeti iroda.

A Grundtvig alprogram elősegítette a sokáig kevesebb figyelmet kapott, a szakképzéstől elkülönült, általános készségeket átadó felnőttoktatás előtérbe kerülését mind a szakértők, mind a felnőtt tanulók szempontjából. A program felkarolta a kevésbé mobilis, alulképzett, tanulásba ritkán vagy nehezen bevont felnőtteket, idősebb korúakat és számukra, illetve a velük foglalkozó szakemberek számára kínált széles körű nemzetközi együttműködési lehetőségeket. Ezzel a program hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon több felnőtt vegyen részt tanulásban, mely mutató tekintetében hazánk kirívóan az európai átlag alatt teljesít.

A Nemzeti Iroda 2013-ban készíttetett egy kutatást, amely az egyéni projektek, tanulmányutak eredményeit vizsgálta . Az elemzés az alábbi konklúziókat vonta le erősségként:

A gyengeségek között azonban markánsan megjelent, hogy a megkérdezett vezetők szinte alig tudtak beszámolni szervezett tudásmegosztásról, és ugyan a tanultak intézményeken, szervezeteken belüli megosztása gyakori, de esetleges és informális. Valószínűsíthető, hogy ez a megállapítás nemcsak a magyar pályázókra, hanem európai szinten is jellemző volt.

Utolsó módosítás: .