Felhasználási mutatók az Egész életen át tartó tanulás programban

 

A lezárt pályázatok idősoros adatai azt mutatják, hogy a források hasznosulása igen magas mind a teljes pályázati keret támogatási szerződésekkel történő lekötését, mind pedig a leszerződött támogatások konkrét felhasználását tekintve. A szerződéssel történő lekötés aránya jellemzően 99-100% közötti, a pályázók által ténylegesen megkapott és elköltött összegek aránya ezen belül 95-97% körüli. Ez azt jelenti, hogy a leszerződött támogatási kereteket a pályázók a szerződésben foglalt célnak és felhasználási szabályoknak megfelelően tudták hasznosítani, és csak kevesebb, mint 5%-ban történt visszafizetés el nem költött, illetve az ellenőrzés során levont összegek miatt.

A magas hasznosulási mutatók mögött húzódó legfőbb ok, hogy a TKA által működtetett pályázati rendszer meglehetősen rugalmas kereteket biztosít a támogatási összeg felhasználására. Maga a támogatás tartalma, szerkezete is egyszerű, jól követhető: néhány konkrét, jól behatárolt tevékenységtípus támogatható, az érintett tevékenységek egyszerűen tervezhetők és helyben kivitelezhetők. Fontos előnyt jelent továbbá az előfinanszírozás mértéke (80%-os előleg): ennek köszönhetően a projektek megfelelő likviditással rendelkeznek ahhoz, hogy a pályázatban vállaltakat időben megkezdjék, és a tervezett ütemezésnek megfelelően teljesíteni tudják.

Az adatok részletesebb vizsgálata megmutatja, hogy a programszinten igen magas felhasználás az egyes pályázattípusok esetében eltéréseket mutat, aminek az az oka, hogy a pénzügyi feltételek, az elszámolás szabályai, illetve a támogatható költségtételek akciónként nem egyformák. Példaként említhető, hogy a csak átalányt tartalmazó, illetve az átalányt a tényleges költséggel kombináló pályázattípusok között a felhasználás tekintetében az átalány javára billen a mérleg, mivel ez a forma rugalmasabb, tágabb keretet ad a változtatásoknak, a megmaradó összegek szabad felhasználásának. Érdemes e tekintetben összevetni a különböző intézményi partnerségi projektek, vagy a Comenius/Grundtvig asszisztensi pályázatok felhasználási adatait a többi pályázati akcióéval.

Megemlíthetők azok a legjellemzőbb esetek is, amikor a szerződéses támogatáshoz képest alacsonyabb összeg felhasználását hagyja jóvá a támogató, vagy azért, mert az igényelt összeg eleve kisebb, vagy, mert levonást kell alkalmazni.
Az egyéni pályázatokban a bírálat során a megítélhető utazási támogatás – mivel tényleges költségalapú-támogatásról van szó – nehezen állapítható meg pontosan, ezért sok esetben előfordul, hogy a tényleges felhasználás elmarad az előzetesen megítélt összegtől. Levonás szokott származni továbbá abból, hogy a kint tartózkodás tényleges időtartama rövidebb, mint aminek figyelembe vételével a megélhetési átalányt az elszámolásban feltüntették.

Az intézményi projektek esetében különösen a hosszabb időtartamú, magas költségvetésű projektekben (Leonardo innovációtranszfer, nagyobb Leonardo mobilitási projektek) fordult elő, hogy a tervezett tevékenységek nem az előzetesen kalkulált volumenben valósultak meg, illetve egyes lépések meghiúsultak, és így a ténylegesen felhasznált támogatás csökkent. Az összetettebb projektekben a bonyolult elszámolásai szabályok betartása is nehezebb, így gyakrabban jelentkeznek el nem számolható tételek, melyek nyomán levonást kell alkalmazni. Mindezek ellenére ezekben a projektekben is jellemzően 90% vagy a feletti a tényleges felhasználás.

Az egyösszegű átalánytámogatást tartalmazó partnerségi projektekben (Comenius iskolai együttműködések, Grundtvig tanulási kapcsolatok, Leonardo partnerségek) a felhasználási mutatók az intézményi projektek közül rendszerint a legmagasabbak (95-100%), mivel az esetleges megtakarítások, projekt közben felszabaduló összegek itt költhetők el a legszabadabban, akár olyan tevékenységekre is, amelyek az eredeti tervekben nem szerepeltek, de mégis hasznosnak bizonyultak a projekt céljainak megvalósításához.

 

Utolsó módosítás: .