Egyre több intézmény tartja fontosnak az európai pályázati rendszerben való részvételt, a beadott pályázatok színvonala, kidolgozottsága is minőségileg javuló tendenciát mutat. Hogyan lehet azonban olyan pályázatot írni, amely minőségileg kiemelkedik a többi beadott pályázat közül? Melyek azok a tipikus hibák, amelyeket a pályázók elkövetnek, és hogyan lehet ezeket kiküszöbölni? Tippek és javaslatok az értékelő szemszögéből.
Mire figyeljünk kiemelten?
- Az alapötletre
- Az igényfelmérésre
- A reális támogatási összeg tervezésére
- Hasznosulásra és fenntarthatóságra
A megfelelő projektötleten és az ehhez kapcsolódó igény felmérésen múlik a projekt megalapozottsága. Ha ez nem meggyőző, az összes értékelési szempont gyengül.
Mely alapkérdéseket tegyük fel magunknak, ha pályázatot írunk?
- Mire van a legnagyobb szüksége a szervezetnek/szektornak/célcsoportnak a következő 1-2 évben?
- Miért ez a legégetőbb igény?
- Hogyan tudom bemutatni/alátámasztani ezt az igényt a külvilág számára?
Rossz példa az igények bemutatására: Jó példa egy nemzeti célcsoport igényeinek bemutatására: |
Tipikus pályázói hibák a stratégiai partnerségek típusú pályázatoknál
- A célcsoport meghatározása gyakran nem elég konkrét, több célcsoport esetén ezek bemutatása aránytalan.
- A költségvetési felültervezés: ha a pályázó a megpályázható maximális támogatás összegéből felülről vagy inverz módon dolgozza ki a projekt témáját, alapötletét, vagyis nem a valós igényekből indul ki.
- A célok meghatározása keveredik a tevékenységekkel.
Jó példa cél meghatározására: Tanárok részére egy új módszertan kidolgozása, amelynek segítségével az oktatás-képzés jobban illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Jó példa tevékenység meghatározására: Továbbképzés anyagainak kidolgozása; tesztképzés keretében kipróbálják . |
- A tevékenységek és az eredmények, illetve az eredmény és hatás bemutatása keveredik.
- A komplex egymásra épülő tevékenységek esetében általában problémás a pályázat logikai felépítése: a köztes részkimenetek következő vagy másik tevékenység inputjaként való felhasználása.
- Ritkán jut elegendő figyelem és energia a projekt monitoring és a minőségbiztosítási elemeire.
- A disszemináció gyakran mechanikus elemek felsorolásával tűzdelt, nem konkrét és nem igazán multiplikátor hatású.
Mi az, ami garantáltan nehéz gondolatokat kelt egy értékelőben?
- Ha egy korábbi pályázat anyagát átmásolták és nem frissítették az adatokat, szöveget.
- Ha nincsenek konkrétumok az amúgy terjedelmes szövegben.
- Ha teljesen hiányzik az igényfelmérés.
- Ha az adott kérdés alatt nem releváns a válasz és a pályázati űrlap többi részén kell felkutatni az információt.
Tippek, javaslatok pályázóknak:
- Az igény és cél köré épüljön a pályázat.
- A projektcsapat összeállításánál a kevesebb több. Érdemes inkább kevesebb, de a projekthez szoros szakmai profillal kapcsolódó partnert választani, ügyelve arra, hogy a szereplők minden érintett szakterületet lefedjenek.
- A partnerek bemutatása támassza alá a partnerek közötti munkamegosztást.
- A tervezett projekt teljes tevékenységstruktúráját a pályázati űrlaptól függetlenül dolgozzák ki (a Gantt diagram ad rá keretet).
- Szellemi termékek esetében a tevékenységek lebontása igazolja a tervezett szakértői napok számát.
- Partnertalálkozók, beágyazott mobilitások funkciójának bemutatása.
- Képzések, projektbe ágyazott mobilitások esetében a stratégiai partnerségek pályázatoknál is fontos a résztvevők kiválasztási kritériumainak kifejtése.
- A hatás és a disszemináció az egyik legsúlyosabb szempont az értékelésben. Törekedjenek a lehetséges rendezvények, eszközök célzott, stratégiai jellegű tervezésére (koherens terv).
- A projekt-összefoglaló rövid, lényegre törő legyen és érthető olyanok számára is, akik nem az adott szektorban dolgoznak.
- Egy “külsős szem”, a pályázatírásban nem részt vevő kolléga olvassa el az anyagot, maradjon idő a szöveg pontosítására.
Lencsés Eszter
értékelő
Utolsó módosítás: 2019.06.24.