Fiatalok és a közösségi oldalak

2011 | Köznevelés | IKT | Pest | Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Középiskola és AMI

Címkék: Auditív készségek, Szóbeli szövegértés, szövegalkotás, Önálló munkaszervezés, IKT eszközök alkalmazása a tanórán, Projektszerű megvalósítás

A projekt során egyik feladatunk az volt, hogy felmérést készítsünk a közösségi oldalak használatáról. Az előkészítő találkozás során megbeszéltük és összeállítottuk a felmérés kérdéseit, amiket aztán e-mailben, videó-megbeszéléseken véglegesítettünk. A projektben részt vevő diákok és társaik által kitöltött kérdőívek webes dokumentumkezelő alkalmazáson keresztül automatikusan egy adatbázisba, és gyakorlatilag rögtön a kitöltés után nyers feldolgozásra kerültek. A tavaszi találkozó egyik csoportfeladata volt a különböző országok fiataljainak internethasználata közötti hasonlóságok, eltérések elemzése, bemutatása a saját felméréseik alapján.

A „netgenerációs” alkalmazásokat illetően úgy vélem, hogy az IKT eszközökkel szemben még sok kollégában megvan az ismeretlentől való természetes félelem. („Nem tudom teljesen, hogyan működik”, „nem tudom telje¬sen jól használni”, „esetleg elrontom”, „a gyerekek magabiztosabban, jobban használják”, stb.). De egyre többen győzik le ezt a gyorsuló ütemű változásokból adódó hátrányt és vonják be a számítástechnikai eszközöket órán végzett vagy házi feladatként adott munkákhoz is.

Az alkalmazott módszerek, eszközök egy része könnyen beépült a tanítási folyamatba. Az utazások helyszíneiről, témáiról a diákok által készített prezentációk vagy internetes kutatások minden erőfeszítés nélkül váltak részévé az órai munkának, csakúgy, mint az elektronikus úton beadott házi feladatok. Tapasztalatunk szerint az összetettebb technikai jellegű, előkészítést, gyakorlást igénylő alkalmazások beépítése már az átlagnál merészebb, újdonságot elfogadó, kísérletezést vállaló hozzáállást kíván meg a kollégáktól, de az „élő” hang/kép, online videotelefon kapcsolat a világ más pontján lévő iskolával, diákokkal, egyre többünk elképzelése szerint bevonható a tanórai munkába is.

Az senki számára nem okoz meglepetést, hogy a diákoknál könnyen bevezethetők azok az új módszerek, amelyek billentyűs, képernyős, számítógépes (a mobil- vagy okostelefonjaikhoz, játék- vagy zenelejátszó készülékeikhez hasonló működtetésű) eszközöket használnak fel. Az más kérdés, hogy a „munkához” (nem játékra vagy szórakozásra) használatos programok ismerete milyen szintű és mélységű. Prezentációkészítő alkalmazás jól bevonható és szívesen, könnyedén is használják a nebulók szöveges, képes elemeket tartalmazó munkáknál. Többnyire a koncentrált, céltudatos, az érdeklődést hosszabb távon igénylő tanulás vagy munka jelent kihívást számukra.

Noha egyre fontosabb készség az információ gyors megtalálása, figyelmet kell fordítani arra, hogy a tényleges gondolkodást, elmélyült tudást, saját gondolatformálást ne szorítsa ki teljesen „az úgyis megvan a neten” hozzáállás. (Nem beszélve az információforrás ellenőrzéséről, hitelességéről, valóságtartalmáról, stb.)

Az előnyök néhány területen nyilvánvalóak. Ilyenek például a nyelvoktatás, más népek kultúrájának megismerése, földrajz, történelemoktatás, művészetek. Különösen fontos az is, hogy a fiatalok számára természetes, az érdeklődésükre ható közegben történhet az oktatás.

Nehézségek is adódnak a dolog összetettségéből fakadóan, de ismerve őket legyőzhetők, elkerülhetők.

• Új – még nincs a hivatalos tananyagba integrálva. Új megoldásokra nyitott vezetők, döntéshozók bevonása a projektbe sokat segíthet.
• A technikai feltételek – megfelelő teljesítményű számítógép, szélessávú internet-hozzáférés, kamera, hang¬szóró, mikrofon, kivetítő – ma már a legtöbb helyen elérhetőek. „Üzembiztos”, célirányos használati ismeretük szükséges a kapcsolt tanórák szélesebb körű alkalmazáshoz (pl. megfelelő kamerabeállítás, résztvevők elhelyezkedése, fényviszonyok, mikrofon használata, stb.). Némi gyakorlással, az adott korlátok ismeretével, kellő minőségű, stabilan használható összeköttetés érhető el.
• Időegyeztetés – az egyik legnehezebb feladat lehet, pl. meglévő órarendbe beilleszteni, vagy további komplikációt (esetlegesen könnyebbséget) jelenthetnek az eltérő időzónák. Nem kötött tantervi időkeretben kipró bált kapcsolatlétesítések, a rutin megszerzése mellett, a megfelelő időpontok megtalálásában, kijelölésében is segíthetnek.

A projekt során használt netes eszközök, felületek egy része már használatban van a mindennapos iskolai gyakorlatban is. Az, hogy más országbeli iskolákkal lehet együtt dolgozni, sok szempontból teszi érdekessé, vonzóvá a projektet. A részt vevő tanárok bepillantást nyernek a kinti partner iskolák szervezeti, adminisztrációs, tanulmányi életébe. Ezen kívül újabb lehetőségek nyíltak meg számukra, hogy bekapcsolódhassanak nyelvtanulási és más szakmai programokba.

Más európai kultúrák megismerésén, nemzetközi tapasztalatok gyűjtésén, barátságok kötésén túl, a diákok számára számottevő előnyt jelenthet a nyelvtanulási lehetőségek kiaknázása, a kialakult kapcsolatok továbbfejlesztése, más nemzetközi csereprogramokban való részvétel.

Néhány kiragadott adat a fiatalok saját felmérése alapján (300 fő, 14-17 éves korosztály):

• Kb. negyedük 1-2 órát, kb. ötödük 2-4 órát tölt a közösségi oldalakon naponta.
• Közel 40% 1-2 alkalommal, további, kicsivel több, mint 40% ennél többször kapcsolódik a közösségi oldalakra a nap folyamán.
• A magyar fiatalok több mint fele találkozott zavaró, sokkoló rasszista bejegyzésekkel, fotókkal vagy videókkal (spanyol: 18%; francia: 34%).
• Kb. 80% kockázatosnak tartja magánéletére vonatkoztatva a közösségi oldalakat.
• Legnagyobb veszélynek a személyes kapcsolatuk felbomlását és digitális azonosító adataik ellopását tekintik.
• Kb. 60% mondta, hogy áldozata volt hazugságnak vagy rosszindulatú pletykának a közösségi oldalon.

Erős motiváló tényezőként hat a fiatalokra:

• a játékszerű, játékos verseny jellegű forma,
• a kreatív, egyéni forma választásának lehetősége,
• grafika, digitális fotó, videó, hang/zene beépítése a feladatba,
• a megszokott, mindennapos használati felületeik – e-mail, közösségi oldal, blog – bevonása,
• hagyományos, manuális módszerek és új, digitális technika együttes használata,
• a megismert (barátokká vált) külföldi diákpartnerekkel közösen végzett munka.

 

Majoros József, az iskola tanára
Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Középiskola és AMI, Zsámbék