Különböző tanulók - különböző módszerek

2008 | Köznevelés | | Budapest | Deák Diák Általános Iskola, Budapest

Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Problémamegoldás, Kreatív gondolkodás, Önálló munkaszervezés, Differenciált óraszervezés

Különböző tanulók – különböző módszerek volt a címe annak a 2008-tól 2010-ig tartó Comenius iskolai együttműködési projektnek, amelyet 6 partner iskolával együtt a Deák Diák Általános Iskola megvalósított. Svéd, portugál, spanyol, német, két angol iskola és a Deák Diák vett részt a munkában.

A projekt alapötletét egy 2006-os Arion tanulmányút adta, amelyben az iskola igazgatójaként vettem részt Svédországban, Helsingborgban. Rendkívül érdekes iskolafejlesztési folyamatok zajlottak ott abban az időben, és Svédország a PISA mérésekben elért kiváló eredményei alapján az érdeklődés középpontjában állt nemcsak Európában, de a világon is.

Az egész projekt abból a felismerésből fakadt, hogy korunk hallatlanul felgyorsult technikai, tudományos átalakulásában, a szinte percenként újat hozó digitális fejlődésben az iskola sem csinálhat már semmit sem a régi módon. Kudarcra ítéltek a régi rutinok (igaz ez az iskolai szervezetre, a tanítási módszerekre, a tanulási térszervezésre, a tanári-tanulói szerepekre, stb.). Miközben az iskola egy közösségi tér és munkacsoportokra szerveződik, egyre nagyobb az igény az egyes tanulók személyes kvalitásaira, helyzetére, szükségleteire épülő egyéni fejlesztésre. A személyiségükben biztos, öntudatos, képességeikkel tisztában lévő, és a folyamatos tanulásra nyitott emberek tudnak csak sikeresen együttműködni, az együttműködés képessége pedig az életben való boldogulás egyik fontos kritériuma.

Holstagarskolan, az a helsingborgi iskola, amelyet az Arion csoport 2006-ban meglátogatott, annyira kiváló példáját nyújtotta az átalakulásában sikeres XXI. századi iskolának, hogy mindannyian úgy éreztük, az ő jó gyakorlatukat terjeszteni kell, és erre dolgoztuk ki a Módszerek című iskolafejlesztési projektet egy előkészítő látogatáson Lisszabonban. A koordinátor a svéd iskola lett.

A projekt fő célkitűzése az volt, hogy olyan módszereket találjunk, amelyekkel minden egyes gyereket hozzá tudunk segíteni ahhoz, hogy minél hatékonyabban tanuljon, aktív és önálló tanuló legyen, problémáit önállóan, szükségleteinek megfelelően tudja megoldani.

A projekt hátterében álló elméleti, tudományos, pedagógiai munka Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete volt, valamint azok a tanulmányok, amelyek a tanulói motivációról, az önálló tanulásról, a tanulás tanulásáról az egyes országokban megjelentek. Ezekre alapozva kiindulásként, diagnózisként összeállítottunk egy kérdőívet, amely a gyerekek iskolához való viszonyát vizsgálta.
A gyerekeknek arról kellett dönteniük, hogy az egyes csoportokban szereplő állítások milyen mértékben érvényesek rájuk, illetve mennyire értenek egyet velük.

A kérdőíveket feldolgoztuk, grafikonokat készítettünk, és a projekttalálkozón összehasonlítottuk az eredményeket. Kiválasztottuk az egyes iskolákban a három leggyengébb pontot, és arra koncentráltunk, hogy a két éves folyamat végére ezekben javulást érjünk el. A projekt lezárásaként megismételtük a kérdőívet és értékeltük a változást.

Az iskolához való viszony felmérésén túl egy online kérdőív segítségével az egyes tanulók elvégezték a saját tanulási stíluselemzésüket. (Nálunk jó néhány tanár saját magára nézve is megtette ezt, hiszen nyilvánvaló az összefüggés a tanulási és a tanítási stílus között.) Ezek után minden iskolában kiválasztottunk 3-4 olyan módszert, jó gyakorlatot, amelyekről úgy éreztük, hogy a leginkább figyelembe tudja venni a tanulók egyéni szükségleten alapuló igényeit, más néven a differenciált tanulás-tanítás helyi jó mintáit. Filmet készítettünk a jó gyakorlatunkból, ezeket bemutattuk egymásnak a projekttalálkozókon, elemeztük a látottakat, és hazavittük a tanulságokat, próbáltuk a saját rendszerünkbe építeni egymás jó gyakorlatait. Végül elkészítettünk egy módszertani DVD-t, amelyen az egyes iskolák legjobb példáit mutatjuk be.

Ebben a projektben nagyon széles volt az életkor skála, mert a 7 iskola között találhattunk 3 éves kortól a 18 éves korig terjedően mindenféle életkorú tanulót. Az bizonyosodott be a projekt végére, hogy a maguk szintjén minden életkorban lehetséges a tanulók bevonása a saját tanulási folyamataikba, ha a velük végzett munka a következő lépéseket tartalmazza:

• kihívás (lényegében közös célkitűzés, így lesz érdekes a gyerek számára, amit csinálni fog),
• biztatás, támogatás a felnőtt részéről, hogy meg tudja csinálni,
• iránymutatás, segítség a munkához,
• értékelés (reflexió, amelyben a gyerek végigtekinti a saját tanulási folyamatát).

A két év során 300 tanulónk vett részt a munkában (az önértékelésekben, a tanulási stílus és motivációelemzésekben és a különböző témaorientált, projekt keretű tanulási folyamatokban), 12 tanárunk utazott a partneriskolákba, 20 kolléga látogatott hozzánk más országokból, és a teljes tantestület dolgozott a projektek megvalósításán. Három jó gyakorlatunkat az elmúlt tanévben 70 iskola vásárolta meg, és 1000 pedagógus járt iskolánkban jó gyakorlat tréningeken. Sok mindenben hasonlítunk ma már a mintának tekintett svéd iskolához, ezt mindenki észreveszi akár az országból, akár külföldről érkezik hozzánk. Az átalakulásban döntő szerepe van annak a ténynek, hogy 1997 óta négy Comenius iskolai együttműködési és két Lingua projektet valósítottunk meg, valamint tanáraink szakértői tanulmányutakon és nyelvtanári továbbképzéseken jártak számos európai országban.

Mi 1997 óta folyamatosan pályázunk európai oktatási projektekben való részvételre, mert pedagógiai programunkban megfogalmaztuk, hogy az „európai dimenziót” elsősorban személyes, szakmai kapcsolatokon keresztül szeretnénk megélni. Ez azt jelenti, hogy a képzési időszak alatt minden tanulónk számára legalább egyszer lehetővé tesszük, hogy személyesen vehessen részt nemzetközi együttműködésben. Ezen keresztül a szülő is megéli, hogy „európai polgár” lehet, a tantestület tagjai pedig folyamatosan építik szakmai és emberi kapcsolataikat európai kollégáikkal. A munkában, tanulásban személyesen megélt európaiságot tekintjük fő motivációnak arra, hogy iskolánk közösségének (beleértve a tanulókat, a tanárokat, a szülőket) minden tagja képes legyen önmagát „európai polgárként” is felépíteni.

Várnai Zsuzsa
Deák Diák Általános Iskola, Budapest