Tanárok, mint a mobilitás mozgatórugói
2011 | Szakképzés | mobilitás, szakmai gyakorlat | Budapest | Székely Júlia
Érintett tantárgy(ak): kereskedelem és marketing,közgazdaságtan,üzleti adminisztráció
Székely Júlia 1988-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a Kolozsvári Műszaki Egyetemen. 1994-ben közgazdászként végzett a Külkereskedelmi Főiskolán, közgazdász tanári képesítését a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és idegenforgalmi Karán szerezte. 1991 óta tanít a Varga István Szakközépiskolában, ahol 2010 óta szakmai vezető is. Nevéhez fűződnek az iskolában zajló Leonardo mobilitások, Comenius iskolai együttműködések, a 2010/11-ben futó TÁMOP 2.2.3/B-09/1-2009-0003 projekt, illetve CEDEFOP szakértői tanulmányutak szakmai koordinációja.
Hogyan kezdődött, mi ösztökélte az iskolát az első pályázásra?
2004-ben kezembe került egy meghívó az épp esedékes Tempus szemináriumra, amelynek a mobilitási projektek szervezése volt a témája. Ámulattal hallgattam, amint a résztvevők beszámoltak a sikereikről. Itt jöttem rá, hogy nekünk is lehet, csak akarni kell, és tenni a jó cél érdekében. Elkezdtem keresni a partnerkereső adatbázisokban, a hagyományainkból (ekkor már egy többéves
olasz diákcsere-kapcsolattal rendelkeztünk) kiindulva olasz nyelvterületen, és örömmel láttam, hogy milyen nagy az érdeklődés.
Mit köszönhet a projekteknek az intézmény és a diákok?
Immár két projektünk zajlott le, a harmadik most tart a kiutazás szakaszában. A Varga István Szakközépiskola főleg két szakmacsoport részére képez munkaerőt. Az első projektünk a közgazdasági szakmacsoportban tanulókat célozta meg. Olaszországban, banki környezetben teljesítették tanulóink nyári gyakorlatukat. A második és harmadik projektünk során a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanuló diákjaink számára nyújtunk lehetőséget, hogy határon kívül kipróbálják az elméletben elsajátított ismereteiket. A második, angliai szakmai gyakorlatunk 2008-ban olyan pozitív visszajelzésekkel zárult, és akkora sikere volt a diákjaink között, hogy elhatároztuk, folytatni kell. Újra pályáztunk, támogatást kaptunk, és készülünk kiutazni Plymouth-ba.
A szakmai gyakorlatok hozadéka az intézmény számára egyértelműen látókörbővítés, nemzetközi kitekintés, valamint a megismert „jó gyakorlatok” átvétele, beépítése a szakmai programba. A tanulók számára az, hogy megismernek egy új, számukra idegen életmódot, kultúrát, az ott élő emberek munkához való attitűdjét. Tudatosul bennük a szakmai tudás korlátlan, határokat nem ismerő hatalma, illetve az idegennyelvi tudás kézzelfogható haszna.
Milyen személyes tulajdonságokat, tanári kompetenciákat tart elengedhetetlennek ahhoz, hogy egy tanár a mobilitás motorja lehessen?
Egy tanár akkor lehet motorja a sikeres gyakorlatnak, ha elkötelezett, maga is mobilizálható szakmai és idegennyelvi kompetenciákkal rendelkezik, képes a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, valamint a releváns szakmai információforrások megtalálására, felhasználására és ezek közvetítésére. A személyiségét olyan alapvető tulajdonságoknak kell uralniuk, mint az elszántság, a nyitottság az újra, a problémamegoldó képesség és nagy adag rugalmasság.
Mi múlik a projekt koordinátorán, és mi a tantestületen, igazgatón?
A koordinátor kezdeményezőkészségén és kitartásán múlik, hogy megtalálja a felkínálkozó lehetőségeket, hogy tudjon élni ezekkel, és úgy szervezze meg a szakmai gyakorlatot, hogy az sikerélményt nyújtson a résztvevőknek. A tantestület elfogadása, azonosulása és maximális támogatása elengedhetetlen. Az igazgató is kulcsszereplője a folyamatnak, hiszen az ő hozzáállása tud egy projektet éltetni, de akár meg is buktatni.
Milyen hosszú távú eredményei vannak a munkájának?
Elsősorban az idegen nyelvek tanulásának szükségszerűsége, haszna és öröme. Ugyanakkor nem elhanyagolható a szakmai újdonságok átvétele, beépítése a tanítási tanulási folyamatba. Tény, hogy a csökkenő általános iskolai tanulói létszámok a középfokú iskolákat megpróbáltatások elé állítják a beiskolázás során. A sikeresen megvalósított projekteket bemutatjuk a nyílt napok és a szülői értekezletek alkalmával, ezzel növelve iskolánk vonzerejét.
Milyen fejlődési szakaszokon ment át mobilitásokat koordináló tanárként? Hogyan hatott a munkájára, személyiségére, a mobilitások szervezésére a Leonardo projekt?
Megismertem a pályázati lehetőségeket és a projektek megvalósításának örömeit és buktatóit. Megismertem más országok szakképzési rendszerét, vizsgaszervezési és lebonyolítási módszereit. Szaktanárként öröm és büszkeség töltött el legutóbb, amikor kiutazó gyerekeink több mint felét a gyakorlat végén a boltok azonnal alkalmazni szerették volna.
Milyen lenne az élete, munkája mobilitási projektek nélkül?
A kihívások hiánya bizonyára a hétköznapok egyhangúságának érzését erősítené. Minden sikeresen megvalósított pályázat egyfajta adrenalinlöketet ad, a „meg tudom csinálni” érzését. Az az öröm, hogy olyan gyerekeket juttatok el az általuk tanult célnyelvi környezetbe, akik másképp nem tudnának kiutazni soha, arra ösztönöz, hogy újra és újra megpróbáljam. A nemrég beindult előrehozott szakiskola számára is meg szeretnénk teremteni a külföldi szakmai képzés és tapasztalatgyűjtés lehetőségét. Az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása jegyében pályázni szeretnénk, hogy a tanév során legjobb eredményt elért tanulóink a háromhetes nyári gyakorlatukat külföldön végezhessék.