Környezettudatos repülés – A műszaki-természettudományos kompetenciák fejlesztése

2012 | Köznevelés | alapkészségek fejlesztése, műszaki ismeretek, természettudomány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Bánki Donát Műszaki Középiskola

Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Kreatív gondolkodás, Személyes és társas készségek, Projektszerű megvalósítás, Versenyszerű óraszervezés, Játék, Kísérletezés

A világhálón kutakodva, a hazai és a nemzetközi törekvések áttekintése után úgy tűnt, hogy a leányok műszaki iskolák felé orientálása, vagy egyáltalán csak a műszaki, mérnöki pályaorientációja minden európai országban fontos cél. Ezért az egyik legnagyobb nemzetközi oktatási színtéren, az eTwining fórumain kerestünk partnereket a közös gondolkodáshoz.

A projekt alapötlete a svéd kollégáktól származik, a lehetséges témakörök áttekintése után a környezettudatos repülést választottuk. A témaválasztást az indokolta, hogy a két téma külön-külön is nagyon érdekes, azonban így összekapcsolva még izgalmasabb, és a leányokhoz is közel áll, közel állhat.
Minden projekttalálkozón volt legalább egy olyan hölgy, aki példaként állítható azon leányok elé, akik műszaki, természettudományos pályára készülnek. A mi meghívottunk egy törékeny magyar leányzó volt, aki az egyik magyar katonai repülőgépen dolgozik, mint fedélzeti mérnök, csupa férfi kollégával körülvéve.

Három újszerű elem jelent meg a módszertani repertoárban. Az egyik a labormunka, amely lenyűgözte a diákokat. Úgy érezték, hogy az ő képességeik, tudásuk „kevés lesz” a modern, jól felszerelt laborban. A helyi laborvezetők munkáján látszott, hogy az átgondolt, pedagógiailag tervezett tevékenységek náluk a hétköznapi tanulási folyamatok részei. Az a biztonság és magabiztosság, amit sugároztak, adta az első impulzust a gyerekek számára. Természetesen a kockázatelemezés, a labormunka biztonságos elvégzését lehetővé tevő eszközök is rendelkezésre álltak.

A másik újszerű elem volt az, amikor társadalmi-szociális és ökonómiai szempontok alapján vizsgáltuk a repülés hatásait. Ez az aspektus is nagyon fontos, hiszen a természettudományos eredmények hatásait a társadalomra, a gazdasági életre általában társadalomtudományokkal foglalkozó diákok vizsgálják. Ez a fajta megközelítés nagyon fontos szemléletformáló tényező lehet!

A harmadik újszerű elem a terepmunka volt. A terep azonban nem egy kísérlet elvégzését, egy jelenség megfigyelését szolgálta, hanem ez is háttérinformációkat adott a résztvevőknek azzal kapcsolatban, hogy a természettudományos kutatások, a mérnöki fejlesztések eredményeit hogyan hasznosítják a közvetlen felhasználók. Nagyon meggyőző és példaértékű volt az a tevékenység, amit svéd katonai és polgári repülésben dolgozó emberektől láttunk. A szolgáltató szervezetek számára a környezettudatos szemlélet, és ennek elemeinek folyamatos fejlesztése, javítása döntő fontosságú. Fontos lenne ennek a szemléletnek a hazai implementációja! A valós problémák megoldása nagyon ösztönző hatású.

A magyar diákok műszaki alapkészségének fejlesztését még két ötlet megvalósításával segítettük. Az egyik a papírrepülő-verseny meghonosítása az iskolánkban. Ennek nagyon sok előnye van. A mai forrásszegény időszakban a szinte eszközök és anyagok nélkül megvalósított versenyen csak a gyerekek ügyessége és kreativitása, kitartása számít, hiszen mindenki egy A4-es papírlapból készíti el a saját repülésre is képes modelljét. A másik a saját készítésű fizikai kísérleti eszközök használata a repülés fizikai hátterének szemléltetéséhez. Ebből egy kis oktatófilm is született. Az eszközök hétköznapi anyagokból (pingponglabda, hurkapálca, stb.) készültek, és a felhasznált eszközök (pl. hajszárító) is megtalálhatók minden otthonban.

A nemzetközi együttműködés nagyon fontos eleme a projektnek, hiszen azon túl, hogy más országokat, más kultúrákat ismertünk meg, olyan munkamódszereket is elsajátíthattunk, amelyeket egyébként nem használunk. Mivel a munka nemzetközi csapatokban folyt, ezért a különböző társadalmi és szociális háttérrel rendelkező diákok megtanulták, hogyan lehet csoportban dolgozni, akár több ezer kilométerre egymástól.
A diákokban megnövekedett a minőségi tanulás iránti igény. Az iskolavezetés elkötelezettsége is növekedett, a természettudományos projekteket, programokat támogatja a vezetőség. A tanárok módszertani ötleteket és jó gyakorlatokat ismertek meg, ami motivációt jelent saját szakmai fejlődésükhöz is.

A természettudományokkal kapcsolatos pozitív attitűd világszerte csökken, főként a középiskolás korosztály körében. Nálunk ez már érezhetően javult, hiszen egyre kevesebb diáktól hallottam azt a projekt közben, hogy „unalmas”, „ez engem nem érdekel”, „úgysem fogom megérteni”. A tanulási környezet megváltozása segítheti azt, hogy ne az elutasítás legyen az első válasz a természettudományokkal kapcsolatban. Az új tanulási környezet pedig természetesen a módszerek megújítását is hozza.

Zsigó Zsolt