A közös nyelv a zene

2014 | Felnőtt tanulás | mobilitás, művészet, nívódíjas projekt | Pest | Diósdi Szent Gellért Vegyeskar Egyesület

Címkék: Auditív készségek, Személyes és társas készségek

A Sing Song - párbeszéd múlt és jövő között című projekt négy ország öt kórusának együttműködésén alapult. A magyar résztvevő az éppen 20 éves Diósdi Szent Gellért Vegyeskar Egyesület volt, amelyet harminc zenekedvelő amatőr énekes alkot. A kétéves program során a kórusok tagjai a partnerországok mindegyikében elméleti és gyakorlati képzésben részesültek, ami hangképzést, közösen összeállított művek betanulását és a zenetanulási módszerekről való tapasztalatcserét jelentett. A projekt egyik magyar szervezőjével, Szabó I. Valériával beszélgettünk.

Honnan hallottak a Grundtvig programról?
Amikor elkészítettük a kórusunk honlapját, létrehoztunk egy angol oldalt is, így talált meg bennünket egy lengyel kórus. Ők már többször szerveztek nemzetközi projekteket.Először személy szerint engem hívtak egy egyhetes egyéni projektre,  ami Varsóban zajlott 2010 nyarán.  Erre az ismeretségre alapozva hívtak aztán bennünket egy, az előzőhöz képest sokkal nagyobb szabású projektre. Ez lett a Sing-Song, amelyben nagy-nagy örömünkre 2011-től 2013-ig vehettünk részt.

A koordinátor tehát egy lengyel kórus volt. A másik három zenei csoport hogy találta meg a projektet?
Rajtunk kívül végül két francia és egy görög kórus került be a projektbe. A varsóiak interneten és a kapcsolataik révén keresték meg őket. A keresés szempontjai között szerepelt a hasonló tudás és kvalitás, amely a honlapról könnyen kiderült, de az is meglehetősen fontos szempont volt, hogy több szólam is képviseltesse magát, tehát vegyes kórusok legyenek.

Milyen különbségeket tapasztaltak a különféle zenei műhelyeken a fogadó nemzetek karvezetői munkája között?
A karvezetők, mint általában a tanárok, hiszen itt mi voltunk a „felnőtt diákok”, ugyanúgy különféle vezetési stílusokkal, módszerekkel dolgoztak, hogy elérjék céljaikat. A legjobb példa erre talán az egyik francia karvezetőé. A katalán kultúra SaintEsteve-ben (ez a hely Dél-Franciaországban található) erősen érzékelhető volt, a karvezető ott egy katalán művet is hozott a projektkórus számára. Az átlagnál sokkal többet gesztikulált és szinte kevesebb nyelvtudással ért el eredményt, míg mások talán többet beszéltek, magyaráztak. Volt, aki a hangok kitisztításával foglalkozott többet, más a művek hátterét szerette volna jobban megvilágítani. Amit mi jó gyakorlatként ellestünk, és azóta is alkalmazzuk, az a bordeaux-i karnagy bemelegítője. Most már mi is így indítjuk a próbákat: különböző tornagyakorlatokkal.

Hogy zajlott a munka a partnertalálkozókon?
Minden alkalommal 5-10 főt küldtünk az aktuális projektkórusba. Fontos szempontunk volt, hogy minden tagunk legalább egy helyszínre ki tudjon utazni. A találkozókra minden kórus hozott egy alapművet és az aktuális fogadó ország hozzátett ehhez még kettőt, amit csak akkor énekeltünk. Amikor a következő országba mentünk, végig énekeltük a repertoárunkat és annak a fogadó országnak még két további művét. Karnagyunk, Szabó Katalin a zenei műhely megszervezésekor olyan műveket választott, amelyek jól tükrözik a magyar zenei kultúrát, zenei hagyományainkat. A nemzetközi énekesekből a rendelkezésre álló rövid idő alatt egységes hangzású projektkórust formált, amely nagy sikerrel adta elő többek között a dinamikus, magyar temperamentumot is megmutató Bárdos Lajos művet, a Dana-danát. A zene és a ritmus spontán élvezete a koncertet követő meglepetés táncházban folytatódott. Ennek például mi teremtettünk hagyományt, ezt követően több kórus is átvette ezt tőlünk.

Mit nyert a kórus a Grundtvig projekt által?
Azok a dalok, amelyeket megtanultunk más kórusoktól, szervesen beépültek a mi zenei repertoárunkba. Ez egy szép hozadék!
Szintén nagy eredmény, hogy egy hatalmas levelező, e-mailes kapcsolati háló alakult. Olyan információ áramlás indult be a projekt során, hogy senki nem akart róla lemaradni. Volt, aki nagyon szakszerűen kezelte már a modern technikát, de voltak többen is, akik ennek hatására tanulták meg. Létrehoztunk egy saját facebook oldalt, továbbá a projekt tagjai számára egy közös honlapot is, amelyre nagyon sok online segédanyag gyűlt össze a művekre való felkészüléshez. Kisvideók, az egyes művek akár szólamok szerint a gyakorláshoz. A magyar, lengyel, görög, francia dalok fonetikus kiejtése is felkerült ide, ezen kívül a fordítások, hogy tudjuk, miről éneklünk. Nem hagyható el, hogy a nemzetközi projekt mekkora lehetőség volt a tagok számára a nyelvtudás fejlesztése szempontjából. Minden kórustagnál érezhető volt a fejlődés. És mi, a szervezők is nagy tapasztalatra tettünk szert abban, hogy milyen lebonyolítani egy tárgyalást nemzetközi résztvevőkkel. A legnagyobb nyereség azonban az, hogy amikor befejeztük a projektet, az egyik francia kórus koordinálásával beindíthattunk egy másodikat is, amely már hét ország kilenc kórusának részvételével zajlik.

Az interjút készítette: Spanyár Krisztina

Intézmény: Diósdi Szent Gellért Vegyeskar Egyesület 

Projekt címe: Sing-Song – dialog between past and future

Koordinátor: Szabó Ilona Valéria

Honlap: www.gellertkorus.hu

A képek kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek.

A 2014-es év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2015-ös és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!