A matematika nyelve mindenhol ugyanaz

2016 | Köznevelés | alapkészségek fejlesztése, hátrányos helyzet, interkulturális tapasztalat, mobilitás, természettudomány | Békés | Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Érintett tantárgy(ak): matematika, angol
Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, IKT eszközök alkalmazása a tanórán, Játék

A Tempus Közalapítvány legújabb cikksorozatában olyan jelenleg is zajló Erasmus+ stratégiai partnerségi pályázatokat mutatunk be, melyek a hazai köznevelés és szakképzés területén dolgozó tanárok és szakemberek részvételével zajlanak. Elsőként az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanárával, Aminné Móricz Mártával beszélgettünk. 

Learning science is easy with games – azaz játékkal könnyebben megy a tudomány. Miről szólt a projektjük?

Évek óta tudjuk, hogy a matematika, illetve a természettudományos tárgyak oktatása problémás Magyarországon – ezt a különböző mérések is igazolják. Ugyanakkor itthon is nagyon sokféle kezdeményezés, módszer létezik például a mi iskolánkban is, ezt szerettük volna terjeszteni városi és nemzetközi szinten. A projektben spanyol és finn partnereink vannak, utóbbiak kiemelkedőek a matematikatanítás terén, ezért úgy gondoltuk, hogy tőlük tanulnánk és az ott szerzett ismereteket, jó gyakorlatokat beépítenénk a saját módszertanunkba.

Pályázóként hogy látja, milyen különbségek vannak a korábbi Comenius és a jelenlegi Erasmus+stratégiai partnerségek pályázattípus között?

A Comeniusban a gyerekek álltak a középpontban, ők gyűjtöttek, táncoltak, énekeltek, a projektben az őket segítő pedagógusok vettek részt. Szerintem a stratégiai partnerségek pályázatokban főleg a módszertanon van a hangsúly, a gyerekeket kevésbé tudjuk bevonni a mobilitásba. Most a kollégáknak jut több lehetőség, hogy megnézzék, mi történik más országokban szakmailag, hogyan zajlik az egyes tantárgyak tanítása egy másik országban: milyen mélységben, milyen eszközökkel. Emellett előtérbe kerültek a web2-es alkalmazások – az eTwinningen, illetve különböző online platformokon tartjuk egymással a kapcsolatot – és komolyan meg kell indokolni, miért akarunk személyesen is találkozni.

A projektben igen komoly szakmai munka folyik, magyar részről több oktatáskutató  szervezettel is együtt dolgoznak.

Az első találkozó során az általunk alkalmazott módszereket mutattuk be a spanyol és a finn kollégáknak. Ilyen például az IBL-modell (Inquiry Based Learning), a kutatás alapú tanulás. A módszer lényege, hogy valós feladatokat vigyünk be a tanórákra, a tanulók pedig különböző lépésekkel jussanak el a megoldáshoz. Korábban a Szegedi Tudományegyetem végzett nagyszabású, nemzetközi kutatási projektet a témában, melynek során közel 40 órás továbbképzést tartottak az iskolánkban, kifejezetten természettudományos tantárgyakra fókuszálva. Ezt a tudást adtuk tovább a finn és spanyol kollégáknak. Ezen kívül két, általunk alkalmazott módszerrel is megismertettük őket: a Sakkpalota 1-4. évfolyamig kidolgozott, Polgár Judit nevéhez köthető program, mely a sakk alaplépéseinek a megtanulásával a logikus gondolkodás fejlesztését célozza meg: a bábuknak értékük van, a négy alapműveletet a segítségükkel tanulják meg. A harmadik a hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program (KIP), amely szintén újfajta dolog; a személyre szabott, egyéni kompetenciákat figyelembe vevő modell lehetővé teszi a tanárok számára a csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol nagy a tanulók közötti tudásbeli különbség. Emellett van egy táblajáték és robotika szakkörünk, erdei iskolánk és kimondottan logikai készségeket fejlesztő táblajátékaink, ördöglakatok, ezeket mind megismertettük a partnereinkkel.

Mi az, amit a spanyol partnerektől tanultak?

Spanyolországban rájöttek arra, hogy kevés ember beszél angolul, s ezért egy olyan módszert dolgoztak ki, amelyben az angol nem tantárgy, hanem a tanítás nyelve. A spanyolok például ezt adták hozzá a nagy közös tudáshoz: hogyan valósul meg a természettudományos tantárgyak tanítása idegen nyelven, projektmódszerben. Voltunk matematikaórán, ahol a négy alapkészséget kártyajátékkal fejlesztették, vagy homokszemek lehullásával bizonyítottak matematikai tételt. Nem izgalmasabb egy kártyajátékkal kiszámolni ugyanazt, mint ha egy táblára lenne felírva? 

Mire kell odafigyelni egy kétéves együttműködés során? Mit jelent a gyakorlatban egy jó partner?

Fontos, hogy minden partner egyenlő mértékben tegyen hozzá a projekthez, mindenki a saját tudása szerint. Korábbi projektjeink során nem egyszer előfordult, hogy nyelvi nehézségekbe ütköztünk, de a stratégiai együttműködés keretében ilyesmi nem fordulhat elő, itt szakmai dolgokról is tudni kell beszélni, nemcsak arról, hogy süt a nap vagy esik az eső. Szóval nagyon körültekintőnek kell lenni partnerválasztásban; ha vannak korábbi ismeretségeink, munkakapcsolataink, érdemes velük együttdolgozni, ez elősegítheti a közös munkát.  A finn partnereinkkel 2005-2008 között dolgoztunk már együtt, nekik pedig a spanyolokkal volt korábban közös projektjük.

Hol tartanak most, és mi vár még Önökre a projektben?

Nyáron ér végére a projektünk, a finn projekttalálkozó még hátravan. Szeretnénk létrehozni egy kiadványt, amelyben összegyűjtjük a két év tapasztalatait, és megosztjuk másokkal is azokat a tudásanyagokat, amelyekre szert tettünk: a matematika nyelve mindenhol ugyanaz.

Az interjút készítette: Barta Edit, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs csoport

Intézmény: Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola

A projekt címe: Learning science is easy with games

Koordinátor: Aminné Móricz Márta

A projekt indulásának éve: 2014

Az alábbi képre kattintva a cikk olvasható és letölthető pdf-ben is!