---

Mi kell ahhoz, hogy jól kialakított véleményünk legyen? Hogyan tudjuk képviselni azt? Hogy érhetjük el, hogy ne csak meghallgatni, de megérteni, és saját érveinkhez illeszteni is tudjuk a másik fél álláspontját? A szegedi Waldorf Iskola három partnerével közösen egy kétéves projektet koordinált, és a fenti kérdésekre már van válaszuk. A szakmai koordinátorokkal, Gera Judittal és Bató Ágnessel beszélgettünk.

Milyen témákat dolgoztak fel a vitákban?

Bató Ágnes (B.Á.): A vitatémák az élet számos területét érintették, és közvetlenül kapcsolódtak különböző iskolai tantárgyakhoz, mint pl. a természettudományok, történelem, irodalom, informatika, aktív állampolgárság, általános közélet. A témák feldolgozásában komoly segítséget kaptunk iskolán belül az adott szakos kollégáktól, és fontos szempont volt az is, hogy legyen a tanulók életét érintő aktualitása.

Gera Judit (G.J.): Bár az eredeti célunk az volt, hogy gazdagítsuk az angol mint idegen nyelv tanítását a diákok érdeklődésére is számot tartó tartalommal, elmondható, hogy a módszert több kollégánk is átvette, és azóta is alkalmazza magyar nyelven. A disputák így színesítik azóta is a történelem és a természettudományos kolléga óráit, de alkalmazható bármely más tantárgyhoz is, ahol különböző érvelési rendszerek mentén feldolgozható a tananyag.

B.Á.: Bár a vitáink nagy része angolul zajlott, a felkészülést alapvetően anyanyelven végeztük az adott témában jártas kollégák segítségével. Olyan mélységű szakszókincs kellett egy-egy téma kidolgozásához, ami önmagában is utánajárást igényelt.

Tapasztalatuk szerint miért érdemes dolgozni a módszerrel?

B.Á.: Magának a véleménynyilvánításnak van egy olyan hozadéka, hogy rendkívüli módon képes bevonni a diákokat, és nagyon erős motivációt ad.

G.J.: Azt tapasztaltuk, hogy a 16-18 éves diákok nagyon szeretik a disputázást, szívesen csinálják. Ebben a korban erős igényük van arra, hogy a saját identitásukat körvonalazzák, és ennek fontos eszköze lehet a saját vélemény kialakítása, megfogalmazása. A módszer ráadásul alkalmas rá, hogy azokat a résztvevőket is bevonja, akik alapvetően nem hangadók, vagy nehezebben fogalmazzák meg álláspontjukat. A vita során mindenki szóhoz jut, és konkrét eszközök segítik a logikai érvelés felépítését.

Mit adott a projekt a tanulóknak?

G.J.: Részvételük a különböző vitaversenyeken nagyban segítette őket személyes és szakmai fejlődésükben. Az egyik legsikeresebb disputázónk harmadik versenyére olyan magas szinten sajátította el az érvelési technikákat, hogy már szinte nem lehet tőle pontot levonni egy-egy beszéde után. A módszer konkrét eszközökkel segíti a logikai érvelési készséget, a saját vélemény képviseletének képességét, és ez rendkívüli magabiztosságot ad. Konkrét tapasztalat az is, hogy a sikeres részvétel a vitaversenyeken komoly előny az önéletrajzokban.

B.Á.: Egy másik diákunk „Disputa útikalauz stoposoknak” címmel egy nagyon személyes hangú útmutató írást tett közzé a kezdő disputázók támogatása érdekében, illetve egy magyar nyelvű vitaverseny szervezésére vállalkozott, ahol ő már mint bíró vesz majd részt.

G.J.: További hozadéka a projektnek, hogy egyfajta nyitottságot, toleranciát ad, a gyerekek megtanulják egymás véleményét értő módon meghallgatni, arra érvelési alapon reagálni. Nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy informált okfejtés történjen, tehát ne légből kapott érvekkel dolgozzanak a gyerekek, hanem valós forrásokon alapuló információszerzés előzze meg a vitákat.

Hogyan lehet megnyerni egy vitaversenyt? Hány éves tanulóknak ajánlják a módszert? 

Olvassa tovább az interjút és nézze meg a projektről készült videónkat!

További sikeres projektekről is szívesen olvasna? 
Ide kattintva böngészheti szűrhető adatbázisunkat.

Utolsó módosítás: 2019.05.23.