Európa Zöld Jövője

2020.05.28.

Magazin | Ifjúság, Szakképzés, Felnőtt tanulás, Köznevelés, Felsőoktatás

Vannak élethelyzetek, amikor rajtunk kívül álló körülmények döntik el a fejlődési irányokat, de szerencsésebb, ha ez saját akartunkból, a mi stratégiánk és tervezésünk eredményeképpen történik. Így van ez a fenntarthatósággal és a zöldnek nevezett folyamatokkal az Erasmus+ programban is. Ha tudatosan odafigyelünk a tervezés során a környezetvédelmi szempontokra, a projektünkkel is hozzájárulhatunk egy „zöldebb” jövőhöz.

Évek óta napirenden van a fenntarthatóság és a zöldítés témája az európai uniós oktatási programokban. A jelenleg futó Erasmus+ programban is megjelentek ebbe az irányba mutató törekvések, a 2021-től induló új programszakaszban pedig minden bizonnyal sokkal hangsúlyosabban foglalnak majd helyet.

Az Erasmus+ program 2020-as pályázati útmutatójában két ponton érhető tetten a zöld törekvések konkrét megjelenése.

Az egyik a stratégiai partnerségek pályázattípus horizontális prioritásai, ahol a környezet- és klímavédelmi célok külön pontként jelennek meg. A program célja ezzel, hogy segítse a környezetvédelmi és éghajlati kihívásokra irányuló figyelem felkeltését. Ennek érdekében elsőbbséget élveznek például az olyan projektek, amelyeknek célja a zöld ágazathoz kapcsolódó készségek és módszertanok kialakítása, kidolgozása, vagy amelyek viselkedésbeli változásokat tesznek lehetővé az egyéni preferenciák, fogyasztási szokások és életmód területén. Olyan innovatív gyakorlatok kipróbálására szeretnének buzdítani, amelyek fel tudják készíteni a tanulókat, munkatársakat, ifjúsági munkásokat arra, hogy ők lehessenek a változás előmozdítói (pl. forrásokkal való takarékoskodás, az energiafelhasználás és a hulladék csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátásból eredő ökológiai lábnyom kompenzálása, fenntartható élelmiszerek és mobilitási lehetőségek választása stb).

A másik, már gyakorlatban is megvalósuló intézkedés, hogy „a mobilitási projektek kedvezményezettjei pénzügyi támogatást kérhetnek a résztvevők jelentős utazási költségeire, többek között olyan esetekben, amikor a résztvevők tisztább, alacsonyabb széndioxid- kibocsátású közlekedési eszköz (például vonat) igénybe vétele mellett döntenek, ami magas utazási költségeket eredményez”. Az új lehetőséggel a 2020-as pályázati körben még csak néhány intézmény élt, de remélhetőleg a következő években, a téma fókuszba helyezésével több pályázó tudja majd beépíteni a fenntartható utazást a projektjébe.

Az akarat látszik, a nemzeti irodák törekvése Európa-szerte egy irányba mutat, egyre több ország csatlakozik és felkarolja a témát. A programmal foglalkozó szakemberek a háttérben olyan javaslatokat állítottak össze, amelyek vélhetően a következő programszakaszban konkrétumokká válhatnak. Egyértelműen látszik, hogy egy olyan programnál, ahol az egyik fő elem a mobilitás, foglalkozni kell azzal, hogyan lehet a jövőre nézve is fenntarthatóvá tenni, program szinten kompenzálni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint az egyén szintjén minden útmutatást megadni, hogyan lehet a külföldön eltöltött idő környezetileg is a legfenntarthatóbb.

Több konkrétumot akkor fogunk látni, amikor a következő programszakaszról európai szinten is jelentősebb mennyiségű dokumentum jelenik majd meg.

Nagy Zsófia
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ programiroda

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. tavaszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.08.05.