Tanulási lehetőségek kialakítása az alacsony iskolázottságú felnőttek számára

2020.06.16.

Magazin | Felnőtt tanulás

Az egész életen át tartó tanulásban történő intenzív részvétel támogatása kulcsfontosságú a szakpolitikai intézkedések sikeréhez. Az Európai Tanács ajánlása: Az új alapkészség-fejlesztési utak felnőttek számára, azaz az Upskilling Pathways arra ösztönzi az Európai Unió tagállamait, hogy biztosítsák a felnőttek számára a mindennapi életben és a munkaerőpiacon alkalmazható készségek, kompetenciák és tudás rugalmas fejlesztési lehetőségeit.

Éva 56 éves, és egy Bács-Kiskun megyei kistelepülésen él. Lányával együtt egy nehézgépeket gyártó üzemben fárasztó fizikai munkát végeznek két műszakban, majd annak végeztével közel másfél órát utaznak haza az üzemi buszjárattal. Éva valaha cukrásznak tanult, de iskoláit nem fejezte be. Aztán megszületett Anett. Családjával szüleinél laktak, bátorítást tanulásra nem kapott, így háztartásbeli és azt követően munkanélküli lett. Egészen addig, amíg férje alkoholizmusát elviselni már nem tudta, tőle megválva saját lábra állt, és a szintén iskolaelhagyó Anetttel együtt helyezkedtek el férfiakra szabott nehéz fizikai munkát vállalva. Anett értelmezi a napi munkakiírást számára, és ő viszi be helyette a termelési adatokat is a számítógépbe, nélküle nem lenne képes teljes körűen ellátni a feladatait. A megterhelő munka mellett nem nagyon marad sem idő, sem energia másra, nem járnak társaságba, a ház körüli kerti munkákon kívül mindig örömet okoz sütemények és torták alkalmi készítése. Éva érzi, hogy fizikai ereje fogyóban, testében egyre több helyen tartós fájdalmai vannak, nehéz lesz kitartania ebben a munkakörben a nyugdíjazásig, és Anettnek is más életet képzelt el. Tulajdonképpen egy korszerű gyártógépsor beállításával munkájuk egyik napról a másikra feleslegessé válhat. De nem tudja, mit tehetne, hogyan törhetne ki ebből a helyzetből.

Hogyan lehet Éva és Anett részére olyan tanulási lehetőségeket felajánlani és kompetenciafejlesztési pályákat kialakítani, hogy azokon keresztül jobb munkaerőpiaci pozícióba kerülhessenek, és új, vonzó életperspektívák nyíljanak meg számukra?

Az Európai Unió tagországaiban több mint 60 millió, Magyarországon pedig kb. 1,5-2,5 millió olyan aktív korú ember él, akik Évához és Anetthez hasonlóan alacsony iskolai végzettségük és alacsony szintű alapkészségeik miatt sem munkavállalóként, sem állampolgárként nem tudnak környezetük elvárásainak megfelelően funkcionálni. Vagyis például nem tudják a hivatalos okiratokat vagy munkautasításokat megfelelően értelmezni, a hírek és álhírek között különbséget tenni, a vásárláskor felbecsülni, hogy mire elégendő a náluk lévő pénz, vagy a gyógyszereket az orvos által előírt mennyiségeket betartva beszedni. A munkavégzés során gyakori probléma esetükben például a magas arányú selejtszám, a késések, elmaradás a minőségi elvárásoknak való megfeleléstől, a kommunikációs hiányosságok és a kollegákkal való konfliktusok. Ezeknek a problémáknak a hátterében legtöbbször az írás és értő olvasás, a számolás, a szóbeli kommunikációs, illetve az alapvető digitális készségek, valamint olyan szociális és gondolkodásbeli készségek elégtelen szintje áll, mint például a problémamegoldás, kritikus gondolkodás és az együttműködés.

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása, Az új alapkészség-fejlesztési utak felnőttek számára, azaz az Upskilling Pathways éppen a hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárok helyzetének javítását tűzte ki célul. Az ajánlás szerint a kompetenciafejlesztési pályákat három fontos lépésben kell kialakítani: készségfelmérés; annak eredményeire építő személyre szabott, rugalmas, minőségi tanulási ajánlat; és a megszerzett készségek elismerése és érvényesítése (validálás). A három lépés együttese, integrált megvalósulása biztosítja, hogy az egyén a legmegfelelőbb támogatást kapja ahhoz, hogy élethelyzetében és munkaerőpiaci pozíciójában valódi előrelépés történjen.

A kompetenciafejlesztési pályák kialakítása első olvasatra talán egyszerű feladatnak tűnik, valójában azonban számos nehéz akadály elé állítja a megvalósításra vállalkozókat. Ezt jelzi az is, hogy az Európai Bizottság az Erasmus+ program mellett számos finanszírozási alapból támogatja az ajánláshoz kapcsolódó innovatív kezdeményezések kidolgozását és a nemzetközi tapasztalatcserét (pl. ESF, ERDF, EASI stb).

A kihívások közé tartozik, hogy a célcsoport ugyan meghatározott, de tagjai nehezen azonosíthatóak és elérhetőek. Egyrészt nagyon különböző élethelyzetben vannak: van, aki foglalkoztatott, van, aki álláskereső vagy tartósan inaktív, és mindemellett szociális és egészségügyi problémákkal nehezített a helyzete. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy alapkészségeik hiánya vagy alacsony szintje milyen módon befolyásolja élethelyzetüket és kilátásaikat. Ha mindennek tudatában is vannak, akkor is gyakran előfordul, hogy a probléma rejtve marad, szégyellik és megpróbálják azt palástolni, illetve „túlélési stratégiákat” kialakítani. Az oktatási rendszerben szerzett korábbi kudarcos élményeik pedig visszatartják őket attól, hogy képzésben való részvételre vállalkozzanak.

Éppen ezért az alapkészségfejlesztésre, illetve a kompetenciapályák kialakítására vonatkozó projekteknek innovatív megközelítéseket kell találniuk:

  • • a célcsoport tagjainak elérése, azonosítása és motiválása tekintetében a tanulási tanácsadás keretében szükséges a bizalomépítés, a korábbi rossz tapasztalatokból fakadó gátak és az önbizalomhiány legyőzéséhez a megfelelő módszerek és technikák megtalálása;
  • a készségfelmérésnek, a nemformális és informális módon szerzett kompetenciák felmérésének adekvát, a célcsoport sajátosságaihoz illeszkedő és a konkrét céloknak megfelelő eszközeinek kidolgozása;
  • a célcsoport tagjai számára vonzó és tanulási készségeiknek megfelelő rugalmas tanulási lehetőségek, alapkészség-fejlesztési programok kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a célcsoport munkahelyi és magánéleti kihívásait és közvetlenül hasznosítható tudást biztosítanak;
  • a megszerzett készségek elismerése és érvényesítése a munkahelyen, illetve képesítés megszerzésében;
  • a tanácsadásban, a készségek felmérésében, fejlesztésében és elismerésében közreműködő szakemberek speciális felkészítése.

Ezek a kihívások feltétlenül megkövetelik a helyi, illetve regionális összefogást és együttműködések kialakítását a képzők, a munkaügyi, felnőttképzési és szociális rendszerek képviselőinek és az önkormányzatoknak az aktív szerepvállalásával.

Európában számos országban több tíz éve fejlesztik a kompetenciafejlesztési pályák rendszerét. A budapesti székhellyel működő Európai Alapkészség Hálózat konferenciáival és más rendezvényeivel, valamint az EPALE portálon közreadott digitális oktatási anyagaival és online kurzusaival segíteni kívánja a szakmai tapasztalatcserét, innovációt és tudásmegosztást.

Az Erasmus+ program felnőtt tanulási pályázattípusaiban lehetőség van nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére, tapasztalatok megosztására, innovatív módszerek fejlesztésére, alkalmazására, hiszen az alacsony iskolázottságú felnőttek tanulási lehetőségeinek támogatása kiemelt fontossággal bír egész Európában.

Éva még reménykedik, hogy egyszer a közelben egy cukrászatban helyezkedhet el, könnyebb lesz a munkája, és azt csinálhatja majd, amit mindig is szeretett. Ehhez fel kell frissítenie időközben erodálódott olvasási-írási és tanulási készségeit, meg kell tanulnia a számítógép alapvető kezelését. Talán Anett-tel együtt idővel még új képesítést is szerezhetnek. Meglévő készségeinek elismerése megkönnyíti jövőbeni munkadója számára képességeinek felmérését és a számára megfelelő munkakör megtalálását.

Várkonyi Zoltán
Európai Alapkészség Hálózat, Titkárságvezető

A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja: epale.ec.europa.eu

Európai Alapkészség Hálózat: www.basicskills.eu

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. tavaszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.08.05.