---

A felsőoktatási intézményeknek gyorsan és hatékonyan kellett reagálniuk a járványhelyzet okozta kihívásokra. Milyen szervezési és módszertani tapasztalatokat szereztek a távoktatás időszakában az egyetemek? Hogyan alakult a nemzetközi hallgatók helyzete a COVID-19 járvány ideje alatt? Milyen újfajta lehetőségek kínálkoznak most a nemzetközi hallgatók toborzására? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a résztvevők a Tempus Közalapítvány október 1-i szakmai konferenciáján.

A világjárvány a felsőoktatási intézmények működését és az oktatási-kutatási tevékenységeket is alapvetően megváltoztatta. Különösen igaz ez a nemzetköziesítés vonatkozásában: a külföldi intézményekkel zajló együttműködések az online térbe kerültek át; a hazánkban tanító oktatókat és itt tanuló hallgatókat kiemelten támogatniuk kellett az intézményeknek; a külföldi mobilitási programokban résztvevők nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségei pedig korlátozottakká váltak.

A járványhelyzet hatása a felsőoktatás nemzetköziesítésére című rendezvényen bemutatták, hogy a hazai egyetemek nemzetközi versenyképességre való törekvései hogyan alakultak át az elmúlt időszakban, miképp alkalmazkodtak az intézmények a megváltozott körülményekhez, valamint hogy milyen tendenciák figyelhetők meg a hallgatók és oktatók mobilitási kedvével kapcsolatban.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a Tempus Közalapítvány rendezvényén elmondta: a magyar felsőoktatás nemzetközi jelentőségének növelése nemzetstratégiai cél. Egyre több külföldi diák választja hazánk egyetemeit a továbbtanuláshoz, jelenleg közel 40.000 külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményekben.

Eközben folyamatosan emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma is, a növekedést a tavasszal kirobbant koronavírus-járvány szakította meg. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a nemzetközi ösztöndíjprogramok és intézményi együttműködések a pandémia idején sem álltak le. Az Erasmus+ és Campus Mundi programokat koordináló Tempus Közalapítvány új eljárásrendeket dolgozott ki, és folyamatosan tájékoztatja a külföldön tanuló vagy szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatókat a vis major helyzetben elérhető lehetőségekről. Sokan meglehetősen új formában, ún. virtuális mobilitás keretében folytathatják külföldi tanulmányaikat, ami oktatásmódszertani, technológiai és szervezési kihívásokat is jelent az egyetemek számára.

A változásoknak azonban pozitív hozadékai is vannak – emelte ki Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány főigazgatója. Kifejtette, hogy a járvány egyben lehetőség is, hiszen az újfajta együttműködési formáknak, a hatékony kommunikációnak és a digitális megoldásoknak köszönhetően még szélesebb körök, új célcsoportok bevonása is lehetséges az egyetemek nemzetköziesítési tevékenységeibe.

A konferencián olyan, frissen kialakult intézményi gyakorlatokat is megismerhettek a résztvevők, amelyek akár a hosszú távú tervek kidolgozásában, akár a napi menedzsment feladatok ellátásában is segíthetik az egyetemek munkatársait. Szó volt például a Pécsi Tudományegyetemen bevezetett digitális megoldásokról, amelyeket a nemzetközi hallgatók toborzása és beiskolázása során alkalmaznak; arról, hogy a Semmelweis Egyetemen hogyan tudták megszervezni a klinikai gyakorlatot a külföldi hallgatók számára; és hogy a Szegedi Tudományegyetemen milyen módon támogatták a karantén idején hazánkban rekedt nemzetközi hallgatókat.

A rendezvény keretében mutatták be azt a kutatást is, amely a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta. A Stipendium Hungaricum program keretében végzett felmérés szerint a nemzetközi hallgatók éves szinten mintegy 180 milliárd forinttal járulnak hozzá a hazai GDP-hez, oktatási, száláshely-szolgáltatási, turisztikai és kiskereskedelmi költéseik pedig további gazdasági folyamatokat generálnak, ami a foglalkoztatásban és az államháztartási bevételekben is megjelenhet.

A Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 2016 – 2021 között, a Tempus Közalapítvány kezelésében.

 

Utolsó módosítás: 2020.10.12.