---

A konferencia szervezője a Magyar Népfőiskolai Társaság, társrendezője a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány volt.

Szigeti Tóth János (1947–2019) a magyar felnőttképzés egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki több mint öt évtizedes szakmai munkásságával alapvetően formálta az iskolán kívüli tanulás hazai és nemzetközi fejlődését. A magyarországi népfőiskolai mozgalom újrateremtőjeként és a Magyar Népfőiskolai Társaság alapítójaként zászlóvivő szerepet vállalt a közösségi tanulás, a demokratikus művelődés és a kulturális autonómia erősítésében. Nemzetközi szinten is jelentős pozíciókat töltött be: az Európai Felnőttoktatási Társaság (European Association for the Education of Adults) elnökeként, a International Adult and Continuing Education Hall of Fame tagjaként hozzájárult ahhoz, hogy a magyar felnőttképzés bekapcsolódjon a globális szakmai diskurzusba.

Gondolkodását a tanuló társadalom eszméje, az élethosszig tartó tanulás stratégiai jelentőségének hangsúlyozása és az alapkészségek fejlesztésének kiemelt fontossága határozta meg, amelyekre következetesen hívta fel a szakpolitika figyelmét. Munkásságában központi helyet kapott a nem formális tanulás társadalomformáló szerepe, valamint az a felismerés, hogy a felnőttképzés akkor lehet eredményes, ha széles társadalmi együttműködésekre és korszerű, befogadó tanulási környezetekre épül. Szellemi öröksége ma is iránytűként szolgál a felnőttképzési szakemberek számára, különösen abban, hogy a szakma fejlődését stratégiai szemlélet, értékalapú gondolkodás és intézményközi partnerségek határozzák meg.

Mihályfi Márta, a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító tagja és jelenlegi elnöke beszélt A tanulás hatalma című előadásában Szigeti Tóth János szakmai munkásságának hagyatékáról. Bemutatta a szakember János munkásságát és értékrendjét, az előadás mottója:
A jól működő és békés társadalom alapja a tanulás és az egyén önnevelése.

Per Paludan Hansen a dán felnőttképzés egyik kiemelkedő szaktekintélye, aki hosszú idő óta meghatározó szereplője az európai és nemzetközi felnőttoktatási színtérnek, jelenleg a Danish Association for the Education of Adults elnöke, is bekapcsolódott egy előadással a konferencia programjába. Kiemelte, hogy a modern társadalmakban az élethosszig tartó tanulás nem csupán lehetőség, hanem szükségszerűség, amely minden korosztály és közösség számára új készségeket, alkalmazkodóképességet és önfejlesztési utakat kínál. A felnőttek alapkészségeinek – például a szövegértésnek, számolási készségeknek, digitális jártasságnak és problémamegoldásnak – fejlesztése alapvető feltétele annak, hogy az egyének magabiztosan tudjanak eligazodni a mindennapi életben és a munka világában. Hangsúlyozta, hogy a tanulási lehetőségek bővítése – több, könnyen elérhető, rugalmas és gyakorlatorientált képzéssel – jelentősen növeli az emberek önbizalmát, alkalmazkodóképességét és részvételét a közösségi életben.

Dr. habil Németh Balázs, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensének, a MTA Andragógiai Albizottság elnökének előadása átfogó képet adott a felnőttkori tanulás globális irányváltásairól, amelyek az UNESCO, az OECD és az Európai Unió által kijelölt stratégiai keretek mentén rajzolódnak ki. Rámutatott, hogy a nemzetközi szakpolitika az 1985-ös CONFINTEA IV konferenciától a 2022-es CONFINTEA VII-ig egyre hangsúlyosabban kezeli az élethosszig tartó tanulást és az alapkészségek fejlesztését. Az OECD trendvizsgálatai szerint a formális tanulás szerepe folyamatosan csökken, miközben a nem formális tanulás – a felnőttek 37%-os részvételével – vált domináns tanulási formává, ami új képzési struktúrák kialakítását teszi szükségessé.(1)

Az előadás kiemelte a készségigényeket alakító megatrendeket – digitalizáció, automatizáció, zöld átmenet és demográfiai változások –, amelyek radikálisan átalakítják a munkaerőpiacot és a felnőttképzés feladatait. Dr. habil Németh Balázs hangsúlyozta, hogy a felnőttképzés előtt álló kihívások közé tartozik a készségek hordozhatóságának biztosítása (mikrotanúsítványok, egyéni tanulási számlák), a tanulás rugalmasságának növelése és a mesterséges intelligencia integrációja az oktatásba. Következtetéseiben a minőségorientált fejlesztéseket, az alapkészségek megerősítését, a közösségi tanulási programok kiszélesítését és a kritikus gondolkodást támogató, állampolgári kompetenciákat fejlesztő felnőttképzési programok szükségességét hangsúlyozza.

Dr. Farkas Éva, andragógus, a International Adult and Continuing Educational Hall of Fame tagja, „A felnőttképzés 35 éve Magyarországon – tanulságok és perspektívák” című előadása négy korszakon átívelve mutatta be a magyar felnőttképzés fejlődését, kiemelve az egyes időszakok meghatározó szakpolitikai döntéseit és hatásait. Az 1990-es években a képzési piac liberalizációja és az első jogi szabályozások teremtették meg az iskolán kívüli felnőttképzés intézményi alapjait, míg az 1993-as oktatási törvények jelentős strukturális változásokat hoztak a tankötelezettség és a szakképzési utak átalakításával. A 2001–2012 közötti időszakot a „felnőttképzés aranykoraként” jellemzi, amikor a 2001. évi CI. törvény egységes, minőségbiztosított rendszert hozott létre, és az EU-csatlakozásnak köszönhetően jelentősen bővültek az uniós fejlesztési források: ebben az időszakban a magyar felnőttképzésben való részvétel 41%-ról 55,7%-ra emelkedett (2011–2016).

A 2013 után erősödő centralizációs folyamatok a professzionalizáció visszaesésével jártak, például megszűnt az andragógia alapszak a felsőoktatásban, az andragógia 2016-tól csak mesterszakként érhető el. A legfrissebb adatok szerint bár Magyarországon a felnőttkori tanulás éves részvétele 2022-ben elérte a 62,4%-ot, a PIAAC 2023 felmérés azt mutatja, hogy a felnőttek 32,5%-a szövegértésből, 28,8%-a számolásból, és 37,2%-a adaptív problémamegoldásból nem rendelkezik a mindennapi boldoguláshoz szükséges készségekkel. Az előadó megállapította, hogy a részvétel mennyiségi növekedése önmagában nem eredményez társadalmi vagy gazdasági versenyképességet; a kulcsot a minőségi, kutatásalapú, célcsoportokra szabott képzések, valamint egy nemzeti készségstratégia kidolgozása jelentené.

Várkonyi Zoltán, az Európai Alapkészség Hálózat (EBSN) főtitkára tartotta Az alapkészségek és Magyarország jövője: kihívások és lehetőségek a PIAAC tükrében című előadást. Előadásában ismertette a PIAAC 2023-as felmérés magyar adatait, kiemelve, hogy az alapvető felnőttkori készségek területén jelentős változások történtek. A bemutatott eredmények szerint a magyar felnőtt lakosság 22%-a mindhárom készségterületen alacsony, azaz 1. vagy az alatti szinten teljesített, ami körülbelül 1,4 millió főt jelent.(2) Várkonyi Zoltán rávilágított arra, hogy a gyengülő alapkészségek komoly hatást gyakorolnak az egyének foglalkoztathatóságára, jóllétére és a tanulási lehetőségekhez való hozzáférésére. Az előadás kiemelte, hogy a készségfejlesztés rendszere jelenleg nem működik megfelelően, és a tanulási szolgáltatások elérése sok esetben problémákba ütközik különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára.

Várkonyi Zoltán bemutatta a Svájci-magyar együttműködés a felnőttkori tanulás és oktatás terén a minőség és a szakmai fejlődés érdekében –PROFADUL (https://www.profadul.com/ ) platform terveit. A weboldal a felnőttképző szakemberek szakmai fejlődését támogató, minőségfejlesztési és tudásmegosztó platformként fog működni, ahol hírek, jógyakorlatok és digitális tanulási lehetőségek érhetők el. Emellett nemzetközi – különösen svájci–magyar – együttműködésre épülő szakmai fórumot biztosít, amely segíti a korszerű kompetenciák, képzési standardok és tanúsítási rendszerek közös kialakítását.

Műhelymunkákat 3 témában folytattak a résztvevők:

1. műhely – Professzionalizáció és alapkészségfejlesztés

A műhely a felnőttképzők kompetenciáit, az alapkészség-fejlesztés módszertani kihívásait és a szakmai minőség erősítésének lehetőségeit vizsgálta. A résztvevők hazai és nemzetközi példákon keresztül ismerkedtek meg a minőségfejlesztéssel.

2. műhely – Nyelvi kirekesztés és befogadás

A könnyen érthető kommunikáció alapelvei és a nyelven belüli fordítás gyakorlata kerültek fókuszba. Konkrét példák mutatták be, hogyan lehet a szövegeket a befogadó nyelvi szintjéhez igazítani. A műhely példaként említette az Erasmus Nívódíjas projektet: „Tegyük a világot az értelmi sérült emberekkel közösen, számukra is érthetővé!” (2023-1-HU01-KA210-ADU-000158648).(3)

3. műhely – A népfőiskolák szerepe ma

A résztvevők azt vizsgálták, szükség van-e modern népfőiskolákra, és milyen funkciót tölthetnek be az élethosszig tartó tanulás rendszerében. A fókuszban a közösségfejlesztés, a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és az iskolán kívüli tanulási formák újragondolása állt.

 

A Magyar Népfőiskolai Társaság bejelentette, hogy január 24-e lesz a Felnőttképzők Nemzetközi Napja, amely az ő kezdeményezésükre indult, és amely elnyerte az Európai Felnőttképzési Szövetség (European Association for the Education of Adult) támogatását.

cikk szerzője: Palencsárné Kasza Marianna NVET szakértő

---

Utolsó módosítás: 2025.11.27.