Hátrányos helyzetű hallgatók a felsőoktatásban 

 

A felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférés, a felsőoktatásban való bent maradás, majd a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés nem csupán az egyéni életesélyek szempontjából bír fontos jelentőséggel, hanem egy-egy ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődése szempontjából is. A felsőoktatás szociális dimenziójának kitüntetett szerepe van mind a hazai, mind az európai felsőoktatás-politikában. A felsőoktatás szociális dimenziója már a 2001-es prágai miniszteri találkozón bekerült a bolognai folyamat gondolatkörébe, az azóta eltelt években pedig fokozatosan erősödött a szerepe.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatásban való részvételéhez számos támogatási forma áll rendelkezésre. A cikksorozat az ebben való tájékozódást segíti elő.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges jogszabályi háttér megismerése után a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet pontos meghatározása következik. A cikkben a fogalmak meghatározása mellett az egyes állapotok igazolásának módjai is bemutatásra kerülnek a szükséges intézményekre, hivatalokra utaló hivatkozások formájában. 

Jogszabályi háttér
Hátrányos helyzetű gyermek, hallgató
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, hallgató
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet igazolása
Jogszabályi hivatkozások
Felhasznált irodalom
Linkgyűjtemény

Jogszabályi háttér

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogszabályi definícióját korábban az 1993. évi törvény a közoktatásról szabályozta. 2011-ben azonban a Magyar Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényt, mely nem tartalmazta a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet definícióit, ezért a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény került 2013-ban kibővítésre, mely tartalmazza a szükséges definíciókat. A törvény célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számára az esélyegyenlőség megteremtése, a minél sikeresebb társadalmi integráció elősegítése érdekében. 

Hátrányos helyzetű gyermek, hallgató

Hátrányos helyzetűnek tekinthető a már hivatkozott jogszabály értelmében az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)    A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

b)    A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, melyről a munkaügyi központ állít ki igazolást, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.

c)    A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. 

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, hallgató

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, hallgatónak tekinthető a jogszabályi meghatározás szerint az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzetű hallgatók tekintetében felsorolt  a) - c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, illetve ha a gyermek nevelésbe vett, vagy az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. 

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet igazolása

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmet nagykorú felnőtt vagy nagykorúság hiányában törvényes képviselő terjesztheti be az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy a kormányablaknál. Az illetékes gyámhatóság kérelemre állapítja meg a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal (3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez) kell kezdeményezni. Jogszabályban került meghatározásra, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megállapítani.

Fontos megjegyezni, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnése után, vagy ha valamelyik szülő szakképesítést szerez, érettségi vizsgát tesz, vagy munkát talál, vagy csökken a lakás zsúfoltsága, ezáltal jobb lakáskörülmények közé kerül a család.

 

Készítette: Kaizinger Tamás

 

Jogszabályi hivatkozások:

1993. évi törvény a közoktatásról
https://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=99300079.TV
2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
1997. évi törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV
3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelethez
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR
1993. évi Szociális Törvény
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV
105/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500105.KOR

Felhasznált irodalom:

A felsőoktatás szociális dimenziója
/HERA Oktatás-és Neveléskutatók Egyesülete Felsőoktatási Szakosztályának kutatói: Fehérvári Anikó, Misley Helga, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna, Veroszta Zsuzsanna/
http://tka.hu/kiadvany/5535/a-felsooktatas-szocialis-dimenzioja 

Linkgyűjtemény:

Alacsony iskolai végzettség
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_foglalkozas_specialis_helyzetu_csoportokkal/ch11.html 
Települési önkormányzatok
https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/450157
Kormányablak
https://kormanyablak.hu/hu
Magyarországi szülők országos egyesületének szakképzési honlapja
http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&fid=100&id=314
Kormányhivatal – Ki számít álláskeresőnek?
http://www.kormanyhivatal.hu/download/0/ee/60000/allaskeresok_nyilvantartasa_2013.pdf
Nevelésbe vett gyermek definíciója
http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/szocialis/gyakran-ismetelt
Utógondozói ellátás definíciója
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Ifjusagvedelem20091202.html
Kormányhivatal – Munkaügyi központ
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/munkaugyi-kozpont
Kézenfogva alapítvány – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23615
Alapfokú iskolai végzettség
http://www.szakkepesites.hu/szakiranytu/fogalmak.html

Utolsó módosítás: 2018.04.12.