Fogyatékossággal élő hallgatók a hazai felsőoktatásban
A fogyatékossággal élő fiatalok számára a továbbtanulás nem pusztán az egyéni érdeklődés kielégítését szolgálja, hanem sok esetben a munkavállalási esélyeik növelését is, mivel a funkcióbeli korlátok miatt a fizikai munkavégzéshez vezető szakképzés sok esetben nem jelent reális pályaorientációt számukra. Fogyatékossággal élő hallgatók mindig is folytattak egyetemi tanulmányokat, bár az esélyegyenlőségüket szabályozó első rendelet csak 2002-ben született meg hazánkban. A 2002-es OM rendelet megjelenése óta a fogyatékossággal élő fiatalok felsőoktatási részvétele egyre nő, az elmúlt időszakban több mint tízszeres emelkedést mutatnak a statisztikák. Sajnos a jelenlegi 2500-3000 felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő fiatal kb. 1%-os részvételi aránya még mindig messze elmarad a fejlettebb országok 10-12%-os arányától.
- Fogyatékossági kategóriák a felsőoktatásban
- A fogyatékosság igazolásának módja a felsőoktatásban
- Ajánlott irodalom
- A fogyatékosság igazolásában szerepet játszó szervek
- Linkgyűjtemény
Fogyatékossági kategóriák a felsőoktatásban
A felsőoktatási törvény 108. §-a szerint: „fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tankötelezettség ideje alatt használt sajátos nevelési igényű tanuló megnevezése a felsőoktatásban már fogyatékossággal élő hallgató! E paragrafus alapján az alábbi fogyatékosságok (korábban SNI kategóriák) megléte esetén élhet a fogyatékos hallgatóknak járó kedvezményekkel a hallgató:
- mozgáskorlátozottság: petyhüdt bénulások; ortopédiai elváltozások; agykárosodás utáni rendellenességek; amputáció; végtaghiányos fejlődési rendellenességek
Érzékszervi fogyatékosság:
- látássérülés: gyengénlátás, aliglátás, vakság
- hallássérülés: enyhe, közepes, vagy súlyos fokú nagyothallás, siketség
Beszédfogyatékosság: diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés
Autizmus spektrum zavar: Asperger szindróma
Pszichés fejlődési zavar:
- tanulási zavar: diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; diszortográfia, kevert tanulási zavar
- figyelemzavar: hiperaktivitás; figyelemzavar; ADHD
- magatartásszabályozási zavar: szocio-adaptív folyamatok zavarai, érzelmi kontroll zavarai, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével együtt járó pszichés zavarok
- halmozott fogyatékosság: bármely, fenti fogyatékosságok közül minimum kettő megléte esetén
A fogyatékosság igazolásának módja a felsőoktatásban
Ebben a kérdésben a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról az irányadó. A 63. § szerint kétféle módon lehet és kell igazolni a fogyatékosság meglétét a felsőoktatási intézmény számára:
1.) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
2.) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III.30.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdés s) pontja értelmében a rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként, valamint e feladatköreiben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályokban meghatározott módon szakkérdésként vizsgálja a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságát.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III.30.) Kormányrendelet 9. § (3) bekezdése értelmében a felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban rehabilitációs szakértői szervként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A fentiek értelmében a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendeletben meghatározott rehabilitációs szakértői szerv alatt nem az NRSZH-t, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalokat kell érteni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy, ha a hallgató a középiskolai tanulmányai alatt sajátos nevelési igényű tanulóként már elfogadott igazolással bírt, akkor ugyanez az igazolás az egyetemeken is elfogadható szinte kivétel nélkül.
Gyakori probléma azonban, hogy a hallgató tanulási nehézséget igazoló szakvéleményt nyújt be, ami nem egyenlő az egyetemek által elfogadható fogyatékossági kategóriával, ami egyértelműen a tanulási zavar (diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; diszortográfia, kevert tanulási zavar).
Megj.:Míg a tanulási nehézség egy ideiglenes állapot, amely megfelelő fejlesztéssel, gyakorlással teljesen megszűnhet, addig a tanulási zavar súlyosabb állapot, a közoktatásban sajátos nevelési igénynek, a felsőoktatásban fogyatékosságnak minősül.
Ilyen esetekben, ha a hallgató úgy érzi, hogy a nehézségei nem szűntek meg, esetleg súlyosbodtak, akkor lakóhelyétől függetlenül, minden esetben a fővárosi kormányhivatalhoz kell fordulnia a megfelelő szakvélemény kiadásához (Tájékoztató felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosság vizsgálatáról).
A Kormányhivatalon belül a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály végzi a vizsgálatot, a 1146 Budapest Thököly út 82. szám alatti szakorvosi rendelőben. A Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.
Az igazolásokat a regisztráció során, a fogyatékosügyi koordinátornak kell bemutatni, aki fénymásolatot készít a szakvéleményről, az eredeti példányt a hallgató visszakapja.
Készítette: Kovács Krisztina
Ajánlott irodalom
Mlinkó Renáta – Fótiné Hoffmann Éva (2012): Mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Földiné Angyalossy Zsuzsánna – Gadó Márta – Prónay Beáta (2012): Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Gereben Ferencné – Fehérné Kovács Zsuzsa – Kas Bence – Mészáros Andrea (2012): Beszéd- és nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest
Csányi Yvonne – Perlusz Andrea – Zsoldos Márta (2012): Hallássérült (hallásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Csepregi András – Stefanik Krisztina (2012): Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Szabó Csilla – Vámos Éva (2012): Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Figyelemzavar és hiperaktivitás, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Dékány Judit – Mohai Katalin (2012): Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Specifikus tanulási zavarok (írott nyelvhasználat zavarai, diszkalkulia), Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
A fogyatékosság igazolásában szerepet játszó szervek
Mozgásvizsgáló szakértői bizottság: http://www.mozgasvizsgalo.hu/
Látásvizsgáló szakértői bizottság: http://www.latasvizsgalo.hu/
Hallásvizsgáló szakértői bizottság: http://fpsz.hu/hallasvizsgalo-gyogypedagogiai-tanacsado-korai-fejleszto-oktato-es-gondozo-tagintezmenye-orszagos-illetekesseg/
Beszédvizsgáló szakértői bizottság: http://fpsz.hu/beszedvizsgalo-gyogypedagogiai-tanacsado-korai-fejleszto-oktato-es-gondozo-tagintezmenye-orszagos-illetekesseg/
Tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok: http://auti.hu/diagnosztika/tanulasi-kepessegeket-vizsgalo-bizottsagok/51-tanulasi-kepessegeket-vizsgalo-szakertoi-bizottsagokhttp://auti.hu/diagnosztika/tanulasi-kepessegeket-vizsgalo-bizottsagok/51-tanulasi-kepessegeket-vizsgalo-szakertoi-bizottsagok
Kormányhivatalok Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályai megyénként: http://www.kormanyhivatal.hu/hu
Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztálya: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly
Linkgyűjtemény:
2011. évi törvény a nemzeti felsőoktatásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV
Mozgássérülés definíciója: http://szulosegito.motivacio.hu/mozgasserules-definicioja
Látássérülés definíciója: http://szulosegito.motivacio.hu/latasserules-definicioja
Hallássérülés definíciója: http://szulosegito.motivacio.hu/hallasserules-definicioja
A kommunikációs problémák típusai: http://www.beszedrehabilitacio.hu/a-kommunikacios-problemak-tipusai/
Autizmus és az autisztikus spektrum: http://www.autizmus.hu/AAspektrum.shtml
Tanulási zavarok: http://www.egeszsegtukor.hu/gyerektukor/tanulasi-zavarok.html
Szülőtájékoztató: http://www.adhd-magyarorszag.com/a-hiperaktivitasrol/szulotajekoztato/12
Javasolt szempontrendszer a diagnosztikus protokollhoz: http://tudasbazis.specialpecs.hu/pages/viewpage.action?pageId=2524074
http://tudasbazis.specialpecs.hu/pages/viewpage.action?pageId=2524074
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról: http://jogiportal.hu/view/87-2015-iv-9-korm-rendelet
74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500074.KOR
Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly
Magatartásszabályozási zavar: http://jnszmpsz.hu/wp-content/uploads/2015/12/Ismertet%C5%91_Figyelemzavarok.pdf
Halmozott fogyatékosság: http://www.kishoseink.hu/?page_id=6 és http://www.efiportal.hu/egeszsegugy/fogyatekossagi-tipusok/
Utolsó módosítás: 2018.02.22.