Magyarországon összesen 38 egyetem és 29 főiskola működik jelenleg. Az egyetemek nagy része (27) állami, a többi magán, illetve egyházi tulajdonban van. Az egyetemek és főiskolák közötti különbség elsősorban méretbeli: az egyetemeken nagyobb az oktatók, hallgatók és a nem-oktató szakszemélyzet létszáma, a főiskolák viszonylag kisméretűek, kevés oktatóval, hallgatóval.

A felsőoktatás rendszere Magyarországon

A felsőoktatási intézményrendszer

Magyarországon összesen 38 egyetem és 29 főiskola működik jelenleg. Az egyetemek nagy része (27) állami, a többi magán, illetve egyházi tulajdonban van. Az egyetemek és főiskolák közötti különbség elsősorban méretbeli: az egyetemeken nagyobb az oktatók, hallgatók és a nem-oktató szakszemélyzet létszáma, a főiskolák viszonylag kisméretűek, kevés oktatóval, hallgatóval. A főiskolák többsége kicsi magán-, illetve egyházi intézmény, jórészük különböző egyházak és felekezetek teológiai képzését végzi. (Egyetlen állami főiskola a bajai Eötvös József Főiskola.)

Az intézményrendszer állandó változásban van: az előző évtizedben számos magán- és egyházi intézmény jött létre, az állami intézmények pedig megnőttek, és sok kisebb képzési bázist nyitottak más városokban (a budapestiek vidéken, a vidékiek Budapesten; illetve a határon túli magyar területeken). A csökkenő hallgatólétszám miatt azonban mára több magánintézmény bezárta kapuit, egyesek pedig a túlélés reményében összeolvadtak. Az utóbbi másfél évtizedben az állami intézményeket a kormányzatok fokozatosan integrálták; így jöttek létre a debreceni, szegedi és pécsi nagy városi egyetemek. Néhány éve kisebb városokban közösségi felsőoktatási képzési központok kezdtek működni.

	egyetem	alkalmazott tudományok egyeteme	főiskola	(közösségi felsőoktatási képzési központ)	összesen
állami	22	5	1	(4)	28
egyházi	2	2	7		11
magán	5		21		26
összesen	29	7	29		65

Az intézmények teljes listája elérhető itt.

Intézményi profilok

Míg a nagyobb intézmények sokféle szakterületen kínálnak tanulási lehetőséget, a kisebbek általában egy vagy néhány szakterületen. (Nagykőrösön alsófokú pedagógusképzés, Baján alsófokú pedagógusképzés és gazdasági képzés, Szarvason alsófokú pedagógusképzés és agrárképzés, Kaposváron alsófokú tanítóképzés, közgazdasági, agrár és művészeti képzés érhető el.) A Budapesten működő intézményekre jellemző még a szakterület szerinti elkülönülés: a Műegyetem fő profilja a műszaki képzés (bár kínál természettudományi szakokat is), a Budapesti Corvinus Egyetem fő profilja a közgazdasági képzés (bár működtet társadalomtudományi és informatikai szakokat is), a művészeti egyetemek pedig művészeti áganként külön-külön képzéseket kínálnak.

Felsőoktatási létszámok

Az alábbi táblázat a magyar felsőoktatásban a 2016/17 tanévben tanuló hallgatók létszámait mutatja.

összes hallgató	nappali tagozatos hallgató	külföldi hallgató	külföldön tanuló magyar
280 000	190 000	33 000	10 000

A hallgatók száma több okból folyamatosan csökken. Többségük állami egyetemeken, nappali tagozaton tanul. Egyes becslések szerint a nappalis hallgatók 30 %-a dolgozik több-kevesebb rendszerességgel tanulmányai mellett.

_{Forrás: Oktatási Hivatal 2017}

Egyre növekszik a külföldi hallgatók aránya. Közel 160 országból érkeznek, a legtöbben Németországból, Szerbiából és Kínából, de jelentős, ezren felüli számban jöttek Szlovákiából, Iránból, Romániából és Norvégiából is. A legtöbben az orvosi képzéseken tanulnak.

A magyar felsőoktatásban jelenleg összesen 22 500 oktató, és 1700 fő elsősorban tudományos munkát végző kutató dolgozik. A működtetést végző, menedzsment feladatokat és szolgáltatásokat nyújtó szakszemélyzet létszáma 33 ezer fő.

A felsőoktatás kapcsolódásai más szektorokhoz

A felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási épületeiken túl számos más kapcsolódó funkciót is működtetnek. A képzés során a hallgatók szakmai gyakorlatainak végzésére például gyakorló általános és középiskolákat, tanműhelyeket, stúdiókat és műtermeket, tangazdaságokat, tanszállodákat és tanéttermeket, klinikákat, kórházakat. A nagyobb egyetemek – sokszor nagyobb vállalatokkal és a Magyar Tudományos Akadémiával
közösen – tudásközpontokat, kutatóbázisokat is fenntartanak, ahol tudományos kutatások, kísérletek folynak. Számos egyetem támogatja szakértelmével az önkormányzatokat, a helyi közösségeket, és nyújt szolgáltatásokat a környezetében élők számára (pl. nyugdíjasok akadémiája, esti és hétvégi programok). Az egyetemek így sokszor nemcsak az adott régió legnagyobb intézményei (a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatják), hanem sok szálon kötődnek a helyi gazdasághoz és társadalomhoz is.

A felsőoktatási intézményrendszer irányítása

A magyar felsőoktatás rendszerének átfogó szabályozását és felügyeletét a felsőoktatásért felelős minisztérium (most: Emberi Erőforrások Minisztériuma) látja el. A minisztérium végzi az egyes állami intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. A magánintézmények esetén a működtető alapítvány kuratóriuma vagy a cég vezetése, egyházi intézmények esetében a fenntartó egyház vezetői végzik a működés törvényességi felügyeletét, a stratégiai irányok kijelölését és a működés finanszírozását.

A minisztérium mellett számos más hatóság, testület, szervezet vesz részt az intézmények működésének felügyeletében, támogatásában, így az Oktatási Hivatal, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, az Országos Doktori Tanács, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Duális Képzési Tanács. A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége a hallgatók érdekeit, szempontjait jelenítik meg és képviselik.

Az egyes felsőoktatási intézmények vezetése és szervezete

Az egyetemek általában tagolt, sokszínű intézmények. Legfőbb vezetőjük a rektor. Mellette a működtetés, a gazdálkodás vezetője a kancellár. A nagy egyetemek általában karokra (fakultásokra) tagolódnak, amelyek élén a dékán áll. A karok intézetekre, tanszékekre tagolódnak tovább. A karok általában nagyfokú önállósággal rendelkeznek az egyetemen belül. (A kisebb főiskolákon nincsenek karok, csak intézetek vagy tanszékek.) Általában a tanszékek a legkisebb szervezeti egységek, amelyek egy-egy tudományterület jól körülhatárolható részét képviselik, művelik (pl.szerves kémia tanszék, ókortörténeti tanszék, szervezet- és vezetéselmélet tanszék, áramlástan tanszék stb.). A tanszékek élén a tanszékvezető áll, általában egyetemi tanári (professzori) rangban. A hallgatók a tanulmányi adminisztratív ügyeiket intéző tanulmányi osztály/hivatal (questura) mellett tanulmányaik során leginkább a tanszékek vezetőivel és tagjaival (az oktatókkal) tartanak kapcsolatot.

Az egyetem legfelsőbb döntéshozó testülete a szenátus, amelyben a különböző szervezeti egységek és különböző rendű és rangú oktatói és nem-oktatói csoportok képviselői is jelen vannak. A szenátus választja meg a rektort. Több helyen működik professzori tanács, illetve tekintélyes szakemberekből álló stratégiai tanácsadó testület.

A felsőoktatási intézményekben az oktatók – tudományos eredményeik szerint, ami általában életkori szakaszokat is jelent – különböző tudományos beosztásban dolgoznak. A kezdő oktatók általában a tanársegédek. A doktori fokozat megszerzése után lépnek előre és kerülnek adjunktusi besorolásba. Komolyabb teljesítmény (általában néhány jelentős nemzetközi tanulmány és tudományos könyv megírása után) docens lesz belőlük. A legfelső beosztás, ahová már nem mindenki jut el, az egyetemi tanár (vagy hagyományos nevén: professzor). Professzor az lehet, aki jelentős nemzetközileg is jegyzett tudományos teljesítményt ér el. Magyarországon a professzori címet hosszas értékelő procedúrát követően a köztársasági elnök adományozza, és az 70 éves korig viselhető. A különböző beosztásokhoz eltérő jellegű munkakövetelmény kapcsolódik: a tanársegédek, adjunktusok általában többet tanítanak, míg a docensek és főként a professzorok már kevesebbet tanítanak, és több kutatómunkát végeznek.

A felsőoktatási intézmények a középkori egyetemi hagyományokig visszamenően különböző címek adományozásával tisztelik meg a legkiválóbb tudományos eredményeket elérőket. A nyugdíjba vonuló egyetemi tanárok legjobbjainak professor emeritus címet, nagyhatású külföldi és hazai személyiségeknek (nemcsak tudományos kutatóknak, hanem művészeknek, politikusoknak is) díszdoktori (doctor honoris causa) címet adományoznak ünnepélyes ceremóniák keretében. A diplomák, doktori fokozatok átadása is különféle külsőséges – sokszor az egyetemek évszázados hagyományait követő – ceremóniák keretében történik.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=iDKL_zTs3UY

Készítette: Derényi András

_{pl. Eszterházy Károly Egyetem, Eger; Neumann János Egyetem, Kecskemét; Dunaújvárosi Egyetem}

_{Eötvös József Főiskola, Baja}

_{Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Közép-európai Egyetem (CEU)}

_{Budapesti Metropolitan Egyetem, Zsigmond Király Egyetem}

_{pl. Budapest Kortárstánc Főiskola, Gábor Dénes Főiskola, Kodolányi János Főiskola}

_{pl. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem}

_{pl. Adventista Teológiai Főiskola, Győri Hittudományi Főiskola, Wesley János Lelkészképző Főiskola}

Utolsó módosítás: 2019.01.07.