A nyitottság a beilleszkedés sikerfaktora
2016 | Felsőoktatás | alapkészségek fejlesztése, interkulturális tapasztalat, nyelvtudás, szociális kompetenciák | Veszprém | Tanárok Európai Egyesülete (AEDE-Hungary)
Címkék: Auditív készségek, Szóbeli szövegértés, szövegalkotás, Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Kreatív gondolkodás, Kritikai gondolkodás, Személyes és társas készségek
A hároméves Erasmus+ multilaterális projektben egy többlépcsős kutatási, módszertani, valamint tananyagfejlesztési folyamat zajlott olyan szakemberek, egyetemi tanárok, illetve kutatók részvételével, akik az interkulturális kommunikáció és kompetenciafejlesztés területén dolgoznak.
A kutatásról
A komplex módon felépített projekt első lépcsőjét egy négynyelvű (angol, francia, olasz, szlovén) kérdőíves kutatás adta, melyben 3152 hallgató vett részt. Rajtuk kívül olyan egyetemi oktatók és nemzetközi irodák munkatársai tartoztak a fókuszcsoportba, akik a kiutazásra készítik fel a hallgatókat, és akik segítik az új környezetbe való beilleszkedés folyamatát. A méréseket a kiutazás előtt, a mobilitás alatt és a hazaérkezést követően végezték el. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján kezdődött a modulok és a módszertan kidolgozása, valamint a tankönyv összeállítása, melynek hátteréül számos interkulturális kompetenciát vizsgáló kutatás, elmélet és tanulási modell szolgált. A vizsgálódások célja az volt, hogy feltérképezze, milyen változások figyelhetők meg az Erasmus+ mobilitási programban részt vett hallgatók attitűdjében interkulturális kompetenciáikat tekintve. Az IEREST programban végzett kutatások többek között kimutatták, hogy a hazatérést követően a hallgatók nyitottsága nőtt, ahogy azt is, hogy a nyitottság (open-mindedness) a külföldön való tanulás, a beilleszkedés egyik sikerfaktora.
Az Erasmus+ program egyik célja, hogy növelje a hallgatók interkulturális érzékenységét.
Az IEREST projekt célkitűzései közé tartozott, hogy növeljék az Erasmus+ programban részt vevő hallgatók számát, felkészítsék őket az interkulturális helyzetekben való helytállásra, és fejlesszék az interkulturális kompetenciáikat.
Ugyanakkor az órákon alkalmazott technikák, témák mind arra ösztönözték a hallgatókat, hogy felkeltsék a külföldi tanulás iránti vágyukat, vagyis hogy merjenek egy számukra ismeretlen kultúrában, környezetben élni néhány hónapot – tudtam meg a projektben részt vevő Dr. Golubeva Irinától, a Pannon Egyetem Nemzetközi Mobilitási Irodájának vezetőjétől, aki egyben az AEDE-Hungary (Tanárok Európai Egyesülete) elnöke. Így tulajdonképpen egy egymásra kölcsönösen, oda-visszaható folyamatról is beszélhetünk: az órákon zajló készségfejlesztés nemcsak a hallgatók mobilitásra való tudatosabb felkészülését segíti, hanem alapvetően növeli a mobilitás iránti hajlandóságot is, ami Magyaroszágot tekintve például a vidéki egyetemeken jelenthet fontos változást.
A módszertan
A projekt fontos vállalása volt az is, hogy ne csak a kiutazó hallgatókkal, hanem a külföldön tartózkodókkal, valamint a mobilitási programról hazaérkezőkkel is foglalkozzanak a fogadó intézményben. A többlépcsős modulrendszer a módszertan lényeges eleme, mely a tapasztalati tanulás modelljét vette alapul. David A. Kolb amerikai oktatáskutató a tanulást ciklikusan ismétlődő folyamatként definiálja, melynek főbb mozzanatai a tapasztalatszerzés, megfigyelés, gondolkodás és az alkalmazás. A különböző mobilitási időszakban és a modulokban alkalmazott órai feladatok és tevékenységek is ezekhez a fázisokhoz alkalmazkodnak.
A kidolgozott modulok a mobilitás három főszakaszára koncentráltak:
1. Kiutazás előtti oktatási modul (Pre-departure activities) – a hallgatók mobilitásra való felkészítése
Több kutatás is kimutatta, hogy az interkulturális készségek fejlődése önmagában még nem következik abból, ha valaki nemzetközi környezetben mozog, mint ahogy az sem, ha valaki idegen országban tartózkodik, akkor pozitív kép alakul ki benne az adott országról. Ezért a kézikönyv összeállítói fontosnak tartották, hogy a hallgatókkal már a kiutazásuk előtt foglalkozzanak. Az interkulturális kommunikációra nem kultúraspecifikus kompetenciaként tekintettek – ennek alapjául Adrien Holliday nyelvészprofesszor „non essentialism” elmélete szolgált, aki a kultúrát nem homogén, állandó, fix entitásként határozta meg – a kiutazás előtti időszakban végzett gyakorlatok elsősorban az én és a másik viszonyára, valamint a sokszínű személyiségre fókuszáltak.
A külföldön való tartózkodás ≠ interkulturalitás
A 9 órás modul során olyan feladatokat végeznek a hallgatók, melynek alapján felismerhetik, hogy a különbözőség nem szükségszerűen negatív, ahogy a hasonlóság sem pozitív. (Például a What kind of Asian are you című, a Youtube-on is elérhető videó a gondolkodásunkban rejlő hétköznapi rasszizmusra világít rá: a videó két amerikai fiatalról szól, akik külső jegyeiket tekintve az ázsiai rasszhoz tartoznak.) A videót először hang nélkül nézik meg a hallgatók, majd a filmhez kapcsolódó kérdésekre válaszolnak. A modulban fontos szerepet kapnak az értelmező jellegű, csoportmunkában végzendő feladatok, valamint a plenáris megbeszélések, melyek fejlesztik a médiakritikus gondolkodást is. A dramatizálás , az érzelmi belehelyezkedés szintén az empátianövelés eszközeként szolgál ebben a modulban. Az internetről is letölthető könyv szerzői a feladatok összeállításakor odafigyeltek arra, hogy a feladatok könnyen elérhetőek és jól adaptálhatóak legyenek.
2. Mobilitás alatti oktatási modul (While–abroad activities) – ebben az időszakban online képzéseket kínálnak a kimenő hallgatók, és offline képzéseket a bejövő hallgatók számára
A mobilitás alatti feladatok magára az Erasmus+ létre reflektálnak, a helyiekkel való érintkezésre, az Erasmus+ közösségre mint mikroközösségre, melynek megvannak a saját „kulturális szokásaik”. Az International Geography című feladat során például a hallgatók felrajzolják a saját térképüket, és bejelölik, milyen tereket, útvonalakat használnak. Az Erasmus life in 24 h gyakorlat önvizsgálatra készteti a hallgatókat: mennyire lépnek ki az „Erasmus-buborékból” a mindennapjaik során, mennyire mozognak védett környezetben, illetve más társadalmi közegben is megfordulnak-e?
3. Hazatérés utáni oktatási modul (Post-mobility activities) – hazatért hallgatókkal való foglalkozás
A hazatérés utáni időszak kiemelten fontos a projekt módszertanában: nemcsak azért, mert a visszatéréskor ugyanúgy érhet minket kulturális sokk, mint a kiutazáskor. A hazatérő hallgatók gyakran nem tudják, hogyan hasznosítsák a mobilitás során megszerzett tudást a szakmai előrelépésükben, vagy hogyan tüntessék fel az önéletrajzukban az ösztöndíjas tapasztalataikat. Ezért a tanítási modulok kidolgozásakor külön figyelmet fordítottak a mobilitási időszakot követő tevékenységekre is – magyarázta Golubeva Irina. Például a hallgatóknak pecha-kucha szerű előadást kell tartaniuk a kiutazó hallgatók számára, ennek során reflektálni tudnak a kiutazás előtti „önmagukra”, valamint az Erasmus élményeik közötti hasonlóságokra és különbségekre is.
Az oktatási tananyagok, a módszertani kézikönyv és az óravázlatok bárki számára elérhetőek a projekt honlapján. A tananyag összeállításakor a szerzők törekedtek a feladatok jó adaptálhatóságára, hogy azok bármelyik földrész bármely felsőoktatási intézményében megállják a helyüket – és a kiadás óta használják is az Európán kívüli térségekben.
A veszprémi Pannon Egyetemen Interkulturális Kommunikáció kurzust indítottak mind a magyar, mind a külföldi hallgatók számára, akik 14 héten keresztül tapasztalhatják meg az interkulturális kommunikáció lehetőségeit és buktatóit, hogy aztán nekivághassanak a nagy útnak…
Teszteld te is az interkulturális képességeid! Próbáld ki játékunkat!
|
Tanárok Európai Egyesülete (AEDE-Hungary) Magyarországon 2003-ban alakult meg a Tanárok Európai Egyesülete, a szervezet olyan tanítókat, tanárokat és oktatással foglalkozó szakembereket tömörít egybe, akik az európai nemzetek együttműködését lelkesen segítik és támogatják. A szervezet céljai:
|
Írta: Barta Edit, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs Egység
Golubeva, I. (2003). Interkulturális kompetencia – túl a sztereotípiákon. In: Kiss, E. (Ed.) Interdiszciplináris pedagógia és a tudás társadalma. II. Kiss Árpád Emlék-konferencia előadásai, 2001. november. Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományiszék, 209-218.
Dervin, F. (2009). The Others as impediments to ‘integration’ into Finnish society: the case of exchange students in higher education. Research on Finnish Society. Vol. 2 (2009), 19–27.
Holmes, P. and G. O’Neill (2012). Developing and evaluating intercultural competence: Ethnographies of intercultural encounters. International Journal of Intercultural Relations. Vol. 36/5, 707-718.
Byram, M. and G. Zarate (1997). Defining and assessing intercultural competence: Some principles and proposals for the European context. Language Teaching. Vol. 29, 14-18.
Dervin, F. (2008). Métamorphoses identitaires en situation de mobilité. Turku: University of Turku, Humanoria.
Anquetil, M. (2006). Mobilité Erasmus et communication interculturelle. Bern: Peter Lang.
Például Portland State University Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén, Professzor Kimberly Brown és Dr. Alissa Hartig.
A cikket kattintással letölthető pdf-ben is el tudja olvasni.
