---

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. Az államtitkár kiemelte: ahhoz, hogy versenyképes diplomát tudjunk adni a fiatalok kezébe, elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar felsőoktatási hallgatók, oktatók, kutatók és intézmények bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt a folyamatot támogatja a 2016-ban elindított Campus Mundi program is.

A Tempus Közalapítvány által szervezett szakmai konferencia bevezető előadásában Palkovics László elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének növelése a hazai felsőoktatási stratégia fő céljai között is szerepel. Ennek megalkotásánál a leuveni nyilatkozatot vették alapul, mely szerint 2020-ra a végzett hallgatók 20 százalékának kellene külföldi tapasztalatokkal rendelkeznie.

Jelenleg a magyar hallgatóknak mindössze 10 százalékáról mondható el, hogy külföldön is folytattak tanulmányokat. Ennek elsődleges okai között a pénzügyi nehézségeket, az információhiányt és a külföldi kurzusok hazai elismertetésének, elfogadtatásának problémáját vetette fel az államtitkár. Ugyanakkor kiemelte: a munkáltatók nagyra értékelik a külföldön megszerzett tudást és gyakorlatot, hiszen a mobilitási programokban részt vevő fiatalok a nyelvtudás fejlesztése mellett megismernek más kultúrákat és munkamódszereket, ami lehetővé teszi, hogy a globális piacon is érvényesülni tudjanak.

Jelentős növekedés mutatkozik ugyanakkor a Magyarországon tanuló külföldiek számában. 2016-ban a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóinak 11 százaléka érkezett egy másik országból, és a doktori képzésben ugrott meg leginkább a külföldiek aránya. Az államtitkár szerint ebben jelentős szerepe volt az intézmények nemzetköziesítését támogató Campus Mundi és Stipendium Hungaricum programnak is.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy több mint 20 éve támogatják a hazai oktatási és képzési intézmények nemzetközi együttműködéseit, 2015 óta Európán kívüli országokkal is. Ebben jelentős támogatást biztosít az Erasmus+ program, amelyben jövőre csaknem 20 millió euró áll a magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére. Az egyetemisták és főiskolások külföldi tapasztalatszerzésére pedig a következő három évben a jelenleginél 50 százalékkal magasabb forrást biztosít a program.

A Campus Mundi programban ebben a tanévben több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre a felsőoktatási hallgatók nemzetközi tanulmányainak és szakmai gyakorlatának támogatására, de az intézményeken is múlik, hogy tudják-e növelni a mobilitásra nyitott pályázók számát.

Tordai Péter felhívta rá a figyelmet, hogy az egyetemek nemzetköziesítése szempontjából komoly különbségek mutatkoznak az országban. Vannak, akik még gyerekcipőben járnak ezen a téren, míg van olyan egyetem, ahol a hallgatóknak csaknem fele bekapcsolódik különböző nemzetközi ösztöndíjprogramokba. Az igazgató kiemelte: a fiatalok aktivizálásában az egyetemi szintű tájékoztatásnak és információszolgáltatásnak is nagyon fontos szerepe van.

A konferencián kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a felsőoktatási hallgatókat érintő kérdéseket, valamint az intézmények nemzetközi versenyképességének kihívásait. A részt vevő négy hazai egyetem képviselőinek tapasztalatai szerint már az is segíthet az egyetemisták pályázásra ösztönzésében, ha a saját intézményükben nagy számú, különböző kultúrákból érkező külföldi hallgatóval és oktatóval találkozhatnak. A más országokból érkezők fogadása azért is megéri az intézményeknek, mert az ösztöndíjasok megnyithatják a kapukat a teljes képzésre érkező, fizetős hallgatók előtt is. Igaz, ehhez komoly háttérmunka szükséges az idegen nyelvű kurzusok meghirdetésétől, az oktatók és munkatársak nyelvi felkészítésén keresztül, a különböző országokból érkező hallgatók igényeinek kiszolgálásáig.

Azonban számos esetben bizonyították már a magyar felsőoktatási intézmények, hogy képesek szembenézni ezekkel a kihívásokkal. A nemzetköziesítést támogató jó gyakorlatok elismerése céljából a Tempus Közalapítvány idén harmadik alkalommal adott át díjakat olyan innovatív kezdeményezéseknek, amelyek különböző eszközökkel járulnak hozzá a hazai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Idén nyolc projekt vehette át a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díjat a Tempus Közalapítványtól.

További információ

A rendezvény az EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 „Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program” című projekt részeként a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Utolsó módosítás: 2017.10.30.